Barion Pixel

David Popa, az „új típusú” ősi művész

Benedek Csanád

2022.03.14.

7 perc

David Popa román származású, de Amerikában született festő, aki most épp Finnországban él. Nem összekeverendő a szintén román David Popa profi labdarúgóval, aki támadóként játszik az AC Oulu csapatában szintén Finnországban. Mennyi ennek az esélye? Tetejébe a Popa (Pápa) nem egy gyakori román családnév. Egyébként nem rokonok. Az élet szereti a furcsa koincidenciákat, 7 milliárd verzió kidob néha ilyeneket.

Az atya
Tovább bővítve az érdekességek listáját, az édesapja Albert Popa is festő, valamint létezik egy Albert Popa nevű profi román futballjátékos is. Istennek nagyon, nagyon fura a humora. A román vonal a családba onnan jön, hogy a nagyszülők hivatásos bukaresti balett-táncosok voltak, és 1970-ben disszidáltak az Egyesült Államokba, New Yorkba.

Az apuka a 80-as évek korai graffiti korszakában maga is fújt. Conan néven szerzett magának hírnevet graffitis körökben. A középiskolában meglepő módon testépítőként is számon tartották, aki amúgy egy éjszakai buli után egy nemi erőszak megelőzése érdekében egy lányt próbált megmenteni, melynek következtében az ifjú Popa úr több szúrt sebet kapott, köztük az egyik a szívébe hatolt. Csoda hogy túlélte. Ez az eset nyitotta fel a szemét az élet törékenységére, majd a vallás felé fordult. Az apuka alkotásait itt tudod megtekinteni.

David Popa NYC-ben született és nőtt fel, jelenleg Finnországban él. A művészetek iránti érdeklődése az apjával folytatott szoros mentorálásból fakadt, aki már viszonylag korán beavatta őt a hagyományos festészet rejtelmeibe. Az atyai ráhatás végül arra késztette Popát, hogy teljes munkaidőben művészetekkel foglalkozzon. Elsősorban a stúdión kívüli kalandok vonzották. Az utcai művészet/kortárs muralizmus iránti érdeklődése katalizátora volt annak a munkának, amelyet jelenleg alkot.

Mostani munkái során a természetes pigmenteket forrásvízzel keverve használja, hogy
helyspecifikus, mulandó földmunkákat hozzon létre, amelyeket egy drón szemével rögzítenek.

A Popa által festett nagyméretű, többnyire az északi régió szigetein készült alkotásait fényképek, rövidfilmek, legutóbb pedig NFT-ként (Unique Digital Works of Art) dokumentálják és ábrázolják.

A fiú
A körforgás ábrázolása – a vászon a föld, a festék madárszar, guáno, faszén és mészkő
Popa munkája az antropológia birodalmába igyekszik belépni, mivel festményeihez ugyanazokat a nyersanyagokat használja, amelyek a 40 000 évvel ezelőtti barlangfestményeken is megtalálhatóak. A helyszínen található természetes pigmenteket használja, például szén, színes agyag, őrölt kagylók, denevér és madárülülék, fű, vasoxid.

A feltételezések szerint a korai barlangfestők nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy ne csak összegyűjtsék és elkészítsék ezeket a természetes festékeket, hanem az általuk lakott mély barlangokban elkészítsék az alkotásokat. Hasonlóképpen, Popa olyan távoli helyeket keres, amelyek túlviláginak, már-már éterinek tűnnek. Ezek az alkotások azonban hihetetlenül rövid ideig maradnak meg, pont olyan törékenyek, mint az emberi élet. A földre festett rajzok csak természetes, natúr alapanyagokból készült festékkel készülnek. Az időjárástól és a szikla vagy föld típusától függően csak néhány napig vagy hónapig maradnak fenn.

És a Szent Lélek
A Napba nem lehet nézni, de a földre érdemes.
A legtöbb Popa alkotás néhány hónap alatt eltűnik, visszamosódik a természetbe. Közvetlenül a természetben létrehozott nagyszabású műalkotásokkal Andy Goldworthy nyomdokaiba lép.

Portré egy elmozduló jégdarabon

A mű elkészítése és dokumentálása közben gyakran történnek váratlan események, például a dinamikus ecsetvonásként megjelenő madárürülék, az új kőzetrétegeket feltáró változó árapály, a különböző felületeket megvilágító változó fény, sőt a közelgő viharok is, amelyek jelentősen befolyásolják a végeredményt.
A véletlen, játékosan mondva a Szent Lélek hoz bele megismételhetetlent a festményeibe. Megváltozott, mégis gyönyörű maradványok, töredékek maradnak csak.

Ez az efemer, természeti világgal való dinamikus kapcsolat ami elbűvöli Popát, és arra készteti a nézőt,
hogy fontolja meg rövid élete természetét, és élvezze annak mélységes rejtélyeit és mindennapi csodáit.

Know how
A munka dokumentálása, a fotózás és drónvideó segítségével Popa a képei folyamatának szerves részévé vált. Davidre amúgy is a jellemző, hogy bátran mítosztalanítja magát. YouTube-oldalán a technikáiról és tévedéseiről is nyíltan beszél.

Érdekes technika a fák közé kifeszített átlátszó göngyölegre festett kép is. Fun fact: a legtöbb nőalak a képein a felesége.

Popa saját stílusa a potréfestészet, lehetőleg különleges felületeken. „Vannak, akik munkámat street artnak hívják, vagy graffiti művésznek hívnak. Nem vagyok graffitiművész, csak a festékszórót használom falfestményekhez.” – mondja David. Magát a „Slow Art Movement”-hez sorolja. A Slow Art hasonlóan a Slow Food mozgalomhoz azon az előfeltevésen alapszik, hogy tudatosan és megfontoltan kell kóstolni a műalkotásokat is, ahelyett, hogy egyszerűen eye candy-ként zabáljuk azokat.

Popának két nagyon eltérő eszköze és művészeti gyakorlata van. Erről is őszintén beszél. „Nem fogok hazudni, nagyon szeretem a spray-festéket. Senki sem szereti a mérgező hatása miatt, és senki sem akar maszkot vagy védőfelszerelést viselni. De az a mód, ahogyan különböző effektusokat és színeket érhetünk el, fantasztikus.”

A másik oldalon a természetes festékek sorakoznak, ami eleinte csak azt az igényét elégítették ki, hogy ne rongálja gyári festékekkel a természetet.

Jelenleg ott tart, hogy természetes pigmentek dióolajjal történő használatát is tanítja. Saját magának készít ecseteket nádból, és az erdőben elhullajtott madártollakból, talált anyagokból. Természetes földpigmenteket használ festékként, sőt saját lebomló papírt is készít.

David Popát nem a pop art és az alkotásai utóélete, hanem maga az alkotás folyamata érdekli. Aztán a többi az enyészeté lesz, és pont ettől eredeti és megismételhetetlen.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Glen E. Friedman fotóöröksége: rap, gördeszka és punk – minden, ami hardcore

Ed Hopper – a mozi és a festészet kölcsönhatása

Bruno Pontiroli abszurd realizmusa

Merrick Morton morcos képei, avagy Los Angeles alulnézetből

Ed Repka – a thrash metál Picassója

Paweł Kuczyński az internet lengyel lelkiismerete