Barion Pixel

Riders on the storm, avagy az első extrém sport. Az indián lóverseny!

Benedek Csanád

2023.01.15.

10 perc

Indián sportok, extrém sportok
Az indiánok a mai Amerikai Egyesül Államok lakosságának csak 1-2%-át teszik ki, elképesztően ki lettek szorítva a területeikről. Az, hogy a sportokban jeleskedjenek, mint a feketék, nem magától értetődő, és valószínűleg van köze hozzá, hogy a feketék a nagyvárosokban élnek, az indiánok rezervátumokban, onnan nehezebb bekerülni. Pedig nem is gondolnánk, hogy milyen sok sport fűződik az indiánokhoz, és sokkal több játékot űztek annak idején versenyszerűen, mint például mi magyarok. Pár sport, ami a nevükhöz fűződik és rendeztek belőle akár törzsek közötti Pow-wow-t és versenyt is.

A kenu, szánkózás-lesiklás, lovas és futó váltóversenyek, a kötélhúzás, lábbal és kézzel is űzött tengo és kosárszerű labdajátékok és maga a lacrosse. A hagyományos lacrosse játék az Irokéz Konföderációból származik, az irokézek nemzeti játéka. Ezen kívül volt egyfajta lovagi torna is: a másik lóról való lerángatása – a sájenek ezt fabuzogányos verzióban is űzték. Minden idők talán leghíresebb amerikai indián sportolója Jim Thorpe volt, aki amerikai fociban és futásban is szerzett olimpiai és egyéb aranyakat.

A bennszülött amerikaiak által játszott sportjátékok közül még a felét sem soroltam fel, mert természetesen baltadobálás, íjászat és ezer sportjáték volt. Kedvencem a kézzel való sporthalászat. Ezekből nem sok maradt, hiszen az életterükről való kiszorítás után a rezervátumok nem voltak azok a vidám, halászó, lovagló helyek. Mielőtt Buffalo Bill és cirkusza megjelent volna, tilos volt a törzseknek külön gyülekezni a rezervátumokban, nem tudtak megmérkőzni, rendesen szervezetten játszani. Buffalo Bill üzleti modellje enyhített ezen. „Indián Disneyland” – az lehetett. Ellenben most úgy néz ki, visszatér és egyre népszerűbb és ezzel egyre több gondot is okoz egy régi indián sport. Egy tényleg vad, durva embert és lovat próbáló indián extrémvsport. A váltólovaglás.

Múlt és szellemidézés

Első rész: az elfelejtett háború
Ahhoz hogy megértsük a jelen motivációit, a múlt bűneit is látni kell.
1862-ben tulajdonképpen háború tört ki a sziúk/lakoták és az USA között.

A dakota lázadást az egymást követő kizsákmányoló intézkedések és igazságtalan szerződések okozták. A fehérek igyekeztek kiszorítani őket saját területükről. Little Six volt a lakoták vezetője az 1862-es dakota háborúban. A bennszülöttek és a telepesek között véres összecsapások zajlottak. Mindkét oldalon súlyos veszteségekkel, a lakoták végül veszítettek. Mivel éppen zajlott az USA polgárháborúja, ezért a jog nem működött rendesen. Sajnos az Egyesült Államok történetének legnagyobb tömeges kivégzését hozták össze a lelkes lincselő helyiek. Abraham Lincoln elnök több mint 200 lélek halálos ítéletét visszavonta, de még így is nagyon sok embert kivégeztek, tulajdonképpen statáriálisan bestiális módon. A felkelés után elítélt dakoták tárgyalásain nem volt jelen sem ügyvéd, sem tanúk, némelyiket néhány perc alatt lefolytatták. Nem volt kegyelem. A tömeges akasztás és sortűz áldozatai, énekelve, egymás kezét fogva mentek a halálba. Ez volt a legnagyobb tömeges kivégzés az Egyesült Államok történetében. 1862 karácsonyán a szeretet ünnepén.

Minnesota – 1862 December 26.

Shakopee/Little Six Kanadába szökött, mivel az Egyesült Államok katonai törvényszéke távollétében halálra ítélte. Néhány évvel később elárulták, elkábították, elrabolták, és visszahozták a határon át Minnesotába. 1865. november 11-én, amikor Shakopee-t felkísérték a Snelling-erőd állványzatára, hogy felakasszák, épp a gőzvonat sípja szólalt meg a távolban, és ekkor hangzott el a legendás idézetet: „Na megjöttek a fehérek, az indiánok akkor mennek is.”

Második rész: big biznisz Little Sixben
Most ennek a törzsrésznek a leszármazottai szervezik az indián rodeókat, az őrült lovas váltós versenyeket és a helyi kaszinókat. Elég fura Little Six nevével hirdetett kaszinókat látni. Ez olyan kicsit, mintha Kossuth vagy Dózsa kaszinó lenne itthon. Egy jogi hézag miatt, miszerint a rezervátum területén lehet kaszinót üzemeltetni, a helyi indiánok megcsinálták a maguk bizniszét. A Mystic Lake-et és a Little Six kaszinót irányító törzs, a Shakopee Mdewakanton Sioux Community (SMSC) az egyik leggazdagabb, politikailag legerősebb törzs az egész Egyesült Államokban. Az SMSC-nek kevesebb, mint 1000 tagja van, és minden olyan személy, aki azt állíthatja, hogy az eredeti Shakopee főnök leszármazottja, több mint 85 000 dollárt kap havonta – ezt a hatalmas kaszinó és üdülőhely bevételekből tudják kigazdálkodni. A kaszinók bevételeinek egy másik részét arra használják, hogy a fővárosában lobbizzanak, amelynek elsődleges célja, hogy a szerencsejáték-monopóliumukat érintetlenül hagyják azáltal, hogy megakadályozzák, hogy az állam is saját kaszinót nyisson a többi joghézagos területen.

Ezt azért tartottam fontosnak leírni, mert nem csupán az a narratíva létezik, hogy az indiánok áldozatok, hanem az is, hogy létezik egy erős pénzügyi csoport, aki kicsit zsarolja is az államot, és olyan veszélyes versenyeket is rendezhet, amit máshol nem lehet látni. Ilyen a First extreme is. Itt a lovak egészen nagy veszélyben vannak, rendszeres a lesérülés, az elaltatás, de a versenyeken résztvevők is esnek-kelnek. Most finoman mondtam a durva sérüléseket. A nép imádja a cirkuszt és a vért – az illegális fogadásokat anélkül is sejted, hogy mondanom kéne. Ez Amerika minden szépségével, szörnyűségével és bonyolult szituációival. Most az Indian Horse Relay-be nézünk bele, az „első extrém sportba”.

A First Extreme, avagy az indián lovas váltóverseny
SMSC kaszinós törzs más üzleti lehetőségek és a sziúk lóimádata miatt visszahozta az Indian Horse Relay versenyt – amit amerika „First Extreme Sport”-ja néven is futtatnak. A lómánia nem légből kapott: a sziúk, lakoták lovas nemzetnek tartják magukat. Ezt így szó szerint mondják, mint a magyarok.

A szakértők szerint az Indian Relay több mint 100 éve kötődik a rodeókultúrához,
a rodeó öccse. Csak a rasszizmus és szegregáció miatt nem hagyták elterjedni.

Az indiai váltó története az indiánok története is, ami már a kezdetekkor versenyként indult, lévén a harci lovak készségeinek fejlesztése és az indiánok hadi gyakorlata volt. Ezt először a szövetségi kormány betiltotta, majd a fehér rodeók kisajátították, majd újra kisajátították a bennszülöttek maguknak és most már tényleges marketingpénz áll mögötte.

Amúgy az indiánok mindent szeretnek, ami veszélyes, a rodeót is. Az első Mystic Lake Derby-t 2013-ban rendezték meg. Akkorra érett be, hogy komoly csapatokat tudtak kiállítani a különböző törzsek és körök. Ez nem azt jelenti, hogy nincsen neki hagyománya. Nagyon durva és veszélyes lovasversenyeket tartanak az indiánok amúgy is. Elég csak az Omak Suicide Race-re gondolni. Ehhez hasonló volt régebben a huszárok, katonák kombat terep-akadályversenye.

Maga az indián lovasváltó így néz ki.

A szabályok… elég lazák
Ne ess le, és próbálj meg életben maradni.

A bennszülött sportolók nyereg nélkül, szőrén ülik meg a lovakat így száguldoznak minden biztosítás nélkül. Lovagolnak egy kört, mielőtt leugranak az egyik lóról, át a következőre Ezt egymás után háromszor teszik meg, mielőtt a győztes áthaladna a célvonalon. Ez egy őrült látványsport; Ha valaki lovagolt tudja milyen szőrén megülni a lovat és mennyire könnyű leesni róla. Hét lovas versenyez, három vagy négy körben, váltva a lovakat. Örült hajsza, a cseréknél gabalyodás, taposás és balesetveszély.

A csapat tagjai: kapitány, beállító ember, mugger/rabló, lovas, és persze a lovak.

Míg a hét lovas rajthoz áll, a boxokban a kapitány irányít, egy „beállító ember” és egy „mugger” tartja a két extra lovat, akik a második illetve a harmadik szakaszt futják. A rabló/mugger a munkájáról kapta a nevét: amikor lovasuk az első lóval, majd a másodikkal megkerüli a pályát, a cserélendő versenyló elé kell vetnie magát, hogy lassítsa. A rablók kapják el így a lovakat. Természetesen a lovas is lassítja, de csak az utolsó pillanatban, és már szökik is át a friss lóra. A mugger szív a megbokrosodott ló lerendezésével. A váltó káoszában a cserék persze nem mindig tiszták, és néha egy rabló/mugger a sárban találja magát egy 400-600 kilós versenyló patái alatt. Ahogy a Mountain River kapitánya, Byard Kirkaldie mondja: „Ez a modern kori hadviselés – vannak, akik csak azért jönnek ki, hogy lássák a vad dolgokat, amit máshol már nem láthatsz. Bikaviadalok se nagyon vannak már.”

A környező városokból ezrek jönnek ki, hogy láthassanak valódi indiánokat tollas hajjal, akik ügyesen lovagolnak majdnem 100 év után először. Hogy ennek mi az ára a felvezetőben említettük. De egy kis vagy sok extremitás sosem állt távol az amerikaiaktól.

Kis indiánok, nagy üzletek
A Mystic Lake Derby egy versenynapon körülbelül 200 000 dolláros bevétellel dolgozik, ehhez persze hozzátartozik, hogy sok egyéb program is van, éttermek stb. 82 ezer dolláros fődíjat visz el a győztes, ez azért amerikai szinten sem kevés. Fontos, hogy vannak más versenyek is. Ott van például a Muckleshoot Gold Cup, ez egy nagy, 50 000 dolláros főnyereményű verseny, amelyet a washingtoni Seattle-ben, a Muckleshoot törzs tulajdonában lévő Emerald Downs-ban rendeznek meg. Minnesotában, ahol a SMSC szervezi az extrém relayek-et, a canterburyi hátsó istállókban aktív lópiac is működik, ahol a szezon csúcspontja alatt akár 1600 ló is gazdát cserél. Szóval ezzel mind csak azt szeretném érzékelteti, hogy ez nem csupán egy redneck, redskins mucsai vidéki dzsembori. Sőt, még arra is odafigyelnek, hogy se a Timberlake-es kosárcsapat, se a Minnesosta Vikings meccseivel ne kerüljenek egy napra.

A first extreme jövője
Az Indian Relay lovasverseny azért is különlegesség, mert kicsi az esélye, hogy elterjedjen világszinten, hiszen veszélyes. Talán Ázsiában, a mongolok értékelik az ilyesmit. Az Államokban viszont egyre népszerűbb, szinte biztos, hogy a cowboyosdit kedvelő fehérek is rácuppannak, már ha az indiánok hagyják. Az indiánok, ahogy a latinok vagy a feketék is, saját kulturális kódokat, játékokat hoznak létre most, hogy kicsit felszabadultak az elnyomás alól. Így a világunk is érdekesebb. Annyi bizonyos, hogy az Államokban sok egymás mellett létező kultúra van és a látszat ellenére nem is feltétlen keveredik, inkább váltja egymást. Néha lovakon.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

A világ peremén lógva: A magányos alpinista legendája

Gabe Brooks tragédiája a mai napig az egyik legnagyobb kérdőjelet hagyta maga után a BMX törtenetében

Ross Edgley – a világ legfittebb embere?!

J. Grant Brittain, aki nemcsak művészetté, hanem egy életforma kifejezőeszközévé tette a gördeszkás fotózást

Amikor megfagy a pokol: Douglas Mawson túlélésért folytatott küzdelme az Antarktiszon

Nem lelte helyét e Földön, ezért inkább körbejárja, motorral…