Barion Pixel

A remény festményei Zimbabwe utcáin

Tim Mariann / Fotó: Cynthia R Matonhodze

2022.03.25.

7 perc

Basil Matsika Zimbabwe-ben született graffiti művész. Mbare utcáin megalkotott színes falfestményeivel reményt akar nyújtani a mélyszegénységben élő zimbabwei emberek számára.

Azokat, a minden helyi lakos által ismert arcokat festi falra, akik egyéniségükkel követendő példát mutathatnak. Olyan tehetséges zenészeket és sportolókat, akik történeteikkel bizonyságot adnak Zimbabwe-nek, hogy van esély felülkerekedni a legnagyobb nyomoron és elkeseredettségen is.

Art: Matsika
Matsika és Chimweta a haverokkal
Art: Matsika

Basil Matsika lakóhelye a főváros, Harare, ami a helyi sona nyelven annyit jelent: aki sosem alszik.

Mbare, Harare külvárosa és Mbare Musika-ról, az ország legnagyobb piacáról híres. Itt gyűlnek össze a helyi termelők, iparosok, mesteremberek. „Bármire van szükséged, legyen az akármilyen bizarr, biztos lehetsz benne, hogy itt megtalálod vagy meg tudod javíttatni.”

Ez egyben kedvelt találkozóhelye a városnegyed lakóinak. Gazdát cserélnek itt portékák és fontos tudnivalók, ahogy a pletykák is. Gyakran itt köttetnek családi szövetségek vagy kelnek viszályok.

A fák árnyas hűvösében férfiak sakkoznak és megteszik tétjeiket egy játszma csocsóra. A piaci zsibongás andalító ritmusát nem ritkán zavarja meg fellobbanó érdekellentétből adódó csetepaté. Hol a helyi rivális busztársaságok sofőrjei csapnak össze, máskor a rendőrség tart razziát vagy drogháború dúlja a békés kereskedők sorait.

A The Economist 2011-es tanulmánya szerint a világ összes városa közül Harare az,
ahol a legrosszabb élni. Szemlátomást azóta ez mitsem változott.

Fotó: Chris Tabvura
Art: Rafael Gerlach

Ahhoz, hogy egy kicsit jobban megértsük Zimbabwe gazdasági helyzetét, fontos elmondani, hogy a hajdani brit gyarmat csupán 1980-ban, 15 év polgárháború után, vívta ki függetlenségét és a korábbi Dél-Rodézia ekkor nyerte el a Zimbabwe nevet.

Ekkor lépett hatalomra Robert Mugabe, akinek számos intézkedésinek egyike az a földreform volt, aminek hatására a korábbi fehér ültetvényes gazdák, telepesek tömegesen hagyták el az országot, nem egészen önszántukból. Így az addig virágzó gazdaság mély zuhanásnak indult, vagy mondjuk úgy, gyakorlatilag összeomlott.

A korábban Afrika kenyeres kosarának hívott gazdag ország bűnözésbe és nyomorba fulladt. Mugabe közel negyven éven keresztül vezette az országot egész a 2017-es puccsig, mikor a 93 éves államfőt békésen elmozdították pozíciójából.

Fotó: Tsvangirayi Mukwazhi

Mostanra az ország lakosainak száma több mint 1 millióval csökkent, a lakosság 70% mély szegénységben él, az ország fele éhezik, a munkanélküliség felbecsülhetetlenül magas, és a népesség negyede HIV fertőzött. Az átlagnyugdíj egy kiló marhahúsra elég. Jellemző a korrupció, a hiperinfláció, a jogállamiság hiánya. Előfordul, hogy a kormány az ország teljes internetszolgáltatás leállítására kötelezi a szolgáltatókat.

Mindennek ellenére a zim emberekre jellemző optimizmust tükrözi a helyi borbély, Fangfare véleménye, akinek elmondása szerint évi több millió dollár cserél gazdát Mbare piacán. A legvirágzóbb üzletek a használtruha boltok és a fodrászatok, borbélyműhelyek.

Mbare jelenleg rengeteg tehetséges és jó képességű embert tömörít, akit a gazdasági válság után a helyi feldolgozóipar nem tudott felszívni és most saját üzletet nyithat. Érdekessége a férfiak által meghatározott társadalomnak, hogy egyre több a női vállalkozó. Azt mondják, minden jelenlegi káosz ellenére Mbare az a hely, ahol a tehetség a legkoncentráltabb egy négyzetméterre leosztva.

Matsika szerint Mbare történelme összefonódik a zenével. A negyed büszke a helyi sajátosságú Zimdancehall-ra, ami világszínvonalú sztárokat nevel ki magából, ezért gyakran fest zenészeket.

„Ezek a mi hőseink, akik felhelyezték Mbare-t a térképre. Cserébe én falfestményeken örökítem meg
őket az utókornak. Így mutatom meg a gyermekeinknek, hogy milyen nagyszerű emberek közt élünk.”

Art: Matsika

A Zimdancehall 1980-ban indult zenei irányzat, a Jamaicai dancehall példájára. Ennek keretein belül a helyi zenészek esélyt kaphatnak, lehetőséget zenéik színvonalas rögzítésére és megismertetésére a világgal. Ehhez Mbare stúdiója biztosítja a helyet, a technikai feltételeket – értve ez alatt az internetet is – és a megfelelő csatornákat a tehetséges fiatalok számára.

A zene számukra esély kievickélni a szegénység, a kábítószerek és a bűnözés tengeréből. A dalszövegek gyakran saját történeteikről az élet kihívásairól, személyes veszteségeikről, társadalmi problémákról szólnak. Zimbabwe soundtrack- je lehetne bármelyik sláger.

A falfestmények egyikén Soul Jah Love jelenik meg (lásd. nyitó kép), aki a szomszéd utcában nőtt fel, néhai Zimdancehall sztár. Tavalyi halála óta nemzeti hősként tartanak számon. A labdarugóktól a zenészeken át a színészekig Mbare továbbra is dacol a szegénységgel. Nemzeti hősöket állít elő, akik közül néhányukat a sáros-poros Matapi út mentén lévő házakon ábrázolnak.

„Az utcai falfestmények a kultúránk része, reményt sugároz az afrikai embereknek.”

Matsika megvívta saját harcát a hatóságokkal és becsületes megállapodást kötött velük. „Mikor kezdtem, folyton a nyomomban voltak. Azt állították, hogy törvényt sértek a falfirkáimmal, de én elmagyaráztam nekik, hogy amit én itt létrehozok az közösségi projekt és egyben a lakóházak állagmegóvása. Örülök neki, hogy megértettek engem és végül belátták, hogy amit teszek az valóban közös érdekeket szolgál. Mára a járókelők többsége nem mulaszt el szelfiket készíteni a festményeimmel, sőt sokan jönnek el távoli városokból is, hogy megnézzék őket. Azóta jóban vagyok a helyi szervekkel.”

„Én mindezt a művészet szeretetéért teszem. Saját eszközökkel dolgozom, saját alapanyagokból. Minden, amit felhasználok a saját költségem. Soha nem kaptam ezért pénzt, sem fizetséget. Viszont több ajtót megnyitott a további munkák lehetőségeire. Ennek köszönhetően már megrendeléseim vannak üzletközpontokra, stúdiókba, és magán ingatlanokra is.

Általában a trágár falfirkákat váltom fel a látványos falfestményekre, elfedve ezzel a rondaságokat az emberek szeme elől, cserébe valami értékeset adva nekik, amiből táplálkozhatnak. Én a festményeimmel a jó dolgokat szeretném népszerűsíteni, ellentétben azokkal a rossz dolgokkal szemben, amikről eddig Mbare híres volt.

A szeretet és a színek vezessenek az ubuntu szellemében. Caligraph, Winky D

Mbare nekünk az otthonunk, itt azok az emberek vesznek minket körül, akik értik a munkánkat és hisznek bennünk, és abban, hogy amit teszünk annak van értelme.

Munkáink elsődleges célja a közösség építés, a zim emberek összekapcsolása. Műveink mindig az igaz, hiteles történetekről mesélnek, melyeknek fontos részei a színek a formák és a falakon megjelenő lüktető ritmus életereje, ami képviseli a hazánkat és a szívünket.

Forrás: The Guardian

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Banksy, aki bevitte az utcát a gazdagok otthonába

NYC sötétedés után a taxi hátsó ülésén, avagy Weideman utazása a városi élet mélyére

A rejtőzködés művészete Liu Bolinnal

Herzog a streetfotó hercege

Demsky, a spanyol street art polgára és mestere

Louis Blanc: Öntestképek