Barion Pixel

A világ ellentmondásai egy képen

Benedek Csanád

2022.10.06.

4 perc

Az ordító ellentétek
Uğur Gallenkuş kollázsművész a világ különböző részeiről származó fotókat építi játékosan egybe, hogy megmutassa a társadalmakban jelen lévő kontrasztokat. Ezt sokan próbálták már csinálni, de senki nem ilyen húsbavágóan. Nem véletlen, hogy a Saatchinál (londoni kortárs művészeti galéria) is volt már kiállítása és árverése.

Gallenkuş egy isztambuli székhelyű, világhírű digitális kollázskép készítő. Alkotásai nyersen és szívbemarkolóan foglalkoznak a kiváltságosok és az elnyomottak között növekvő globális szakadékkal. Összeillesztve a nyomorúságot és a vidámságot, a gazdagságot és a szegénységet, valamint a szerelmet és a kétségbeesést. Azáltal, hogy művészete révén szemügyre veszi a minket körülvevő valóságot, Gallenkuş célja, hogy változást hozzon mások életének megértésében.

Gallenkuş sorozatai tükröt tartanak elénk a túlzottan polarizált világról, amelyben
nem akarjuk észrevenni a másik embert, akivel mégis így egy képre kerülünk.

Uğur Gallenkuş
Gallenkuş 1990-ben született Niğdében, általános és középiskolai tanulmányait Isztambulban végezte. 2013-ban szerzett diplomát az Anadolu Egyetem üzleti adminisztráció szakán. A diploma megszerzése után az üzleti szférában különböző munkákat vállalt, többek között egy magáncég e-kereskedelmi oldalának menedzselését. Jelenleg Isztambulban él, művészeti munkáira összpontosít, és fotósként fejleszti tudását, hogy a jövőben még jobban egybeépíthesse az általa készített képeket.

Azért is fontos kihangsúlyozni, hogy nem klasszikus képzéssel rendelkező művész, mert sok leírás úgy kezeli, hogy ő eleve egy képzőművész volt.
Korábban üzleti iskolát végzett, hétköznapi életet élt, amikor Szíriában 2015-ben megtörtént a tragédia, nála elpattant valami. Küldetéstudata lett a képzőművészet, így mára a digitális kollázsok mögött álló művészként él a köztudatban. A globális válságok és a társadalmi egyenlőtlenségek hírmondója.

2015 -ben egy menekült fiú képe ragadta meg Ugur és a média figyelmét, emberi arcot adva a konfliktusnak, amely oly sok embert sodort el a kilátástalanság felé. Aylan Kurdi egy vízbe fulladt hároméves szír kisfiú volt, akinek a testét a Földközi-tenger vetette partra. Ugur első képe rögtön egy brutálisan őszinte munka. Ami aztán egy sorozattá nőtte ki magát.

Törökország a híreken túl érezte az emberi szenvedés teljes gazdasági súlyát is, hiszen több mint három és fél millió menekültnek adott menedéket. Uğur Gallenkuş, aki akkor még egy Isztambulban élő hétköznapi polgár volt úgy érezte, hogy cselekednie kell, segítenie kell, változtatnia kell: és ezt a tőle telhető módon tette – egyedülálló kifejezésmódja révén.

Megtanulta hogyan kell a grafikai programokat használni, mert olyan eszközöket akart, amelyekkel reagálni tudott arra, amit látott.

Online oktatóanyagokon és saját kísérletein, próbálkozásain keresztül fejlesztette magát. Így egy éjjel fehérgalléros hivatalnokból autodidakta digitális művész lett. Gallenkuş nem tudja teljesen megmagyarázni, hogy művészi oldala miért alakult ki és robbant olyan hirtelen. Saját bevallása szerint, úgy látja mintha mindez valami isteni terv alapján történt volna. Tisztán látta, hogyan kezdjen el egy egyedi diskurzust, amely két látszólag ellentétes valóságot hozott össze, és úgy érezte az a célja, hogy ezt a látomását kövesse. Egy fehérgalléros hivatali dolgozó nappal, autodidakta digitális művész éjszaka. Valójában a világsikere után is egyszerű életet él, napi munkáját végzi.

Gallenkuş könyvet is adott ki külön a háborús zónában élő gyerekekre fókuszálva Parallel Universes of Children címmel.

A művész szerint egy kép hatásosabb lehet ezer szónál. „A válságok megoldásai bonyolultak, elmondani is nehéz, de nem kell nyelvet tudni ahhoz, hogy egy műalkotást olvass és megérts. A művészet minden nyelv mestere.”

Szeretném emlékeztetni a fejlett országok lakóit, hogy az elmaradott országokban az emberek fájdalomban, éhezésben és háborúban élnek. Szeretném emlékeztetni a fejletlen országok lakosságát, hogy jobb kormányzást, oktatást érdemelnek. Minden embernek joga van ahhoz, hogy békében éljen.” – mondja Uğur.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Kosárlabdapálya az egész világ, legalábbis Kasper Nyman kosár és csont nélküli fényképein

Elkeseredett szovjet plakátháború az alkohol ellen

Cipőszobrok és egyéb lények

Matt Crabe és az elszabadult téboly

McBess – színes egyéniség fekete-fehérben

Őrült varázsszőnyegek