A magát apostolként aposztrofáló Bicsérdy Béla egyéni reform életmódot dolgozott ki az 1900-as évek elején, ami alapvetően a hús elhagyásáról és a nyers ételfogyasztásról szólt. Állítása szerint az új életmódjának köszönhetően kigyógyult a szifiliszből, ősz haja újra bebarnult és több fogát is visszanövesztette. Saját várható élettartamát 600 évre becsülte.
Az évnek ebben az időszakában, böjt idején megemelkedik a húsmentes étrendek követőinek a száma. Gyakran nem vallási megfontolásból, pusztán egy jó apropó, hogy az ember a téli tunyaság után egészségesebbre váltson. Kellőképp behatárolt időszak, elodázhatatlan kezdőidőponttal és belátható célegyenessel. Aki hajlamos és könnyen rákap a mentes életvitel ízére, húsvét után is úgy marad és hosszú távon gazdagítja a zöldség kosztosok körét.
Ki volt Bicsérdy Béla és miért döntött az életmódváltás mellett?
Napjainkban egyre több azoknak a száma, akik etikai meggondolásból zárják ki étrendjükből a húsféléket, ezzel is csökkentve ökológiai lábnyomukat. Mások az egészségtudatosság jegyében teszik ezt. Bicsérdy a szifiliszből akart kigyógyulni.
Ez érthető is, hiszen egy komolyabb betegség bárki számára elég indok lehet, hogy változtasson étrendjén. Az akkor még Fogarason adóhivatalnokként dolgozó Bicsérdy kicsapongó életvitelének köszönhetően húszévesen szifiliszes lett.
Az akkortájt még gyógyíthatatlan betegségnek számító kór leküzdéséért több nyugat-európai országot megjárt és alávetette magát a kor legmodernebb orvosi gyógymódjainak, mindhiába.
Mígnem hátat fordítva az orvostudománynak a már Magyarországon is jelenlevő vegetáriánus mozgalmak felé fordult és az életmód elsajátítása mellett beleásta magát az étrend egészségre gyakorolt hatásának kutatásába. A vegetáriánus elveket tovább gondolva dolgozta ki saját eszmerendszerét és a nyers étrend, valamint a rendszeres böjt gyakorlását ismertette alaptételeként.
A nyers étel alatt olyan terményt értett, amit nem kezeltek hővel. Elsősorban gyümölcs, zöldségek, nyers tej és nyers tojás. Ezeket is legjobb, napjában egyszer enni és nem többször. Úgy tartotta, hogy paradicsomi állapotunkban, míg nem ismertük a konyhaművészetet, minden nyersen az ölünkbe pottyant, úgy fogyasztottuk. Ha eme paradicsomi étrendhez visszatér az ember (nem pedig halott táplálékot fogyaszt), akkor könnyűszerrel elérheti az eredeti időtartamra tervezett élethosszt, azaz pár száz, de akár ezer évet is.
Sajátos módszereiről könyveket írt és a hamarosan nagy népszerűségnek örvendő életmód-tanácsadó országszerte előadásokat tartott tanaiból. Követőinek száma rövidesen több tízezerre rúgott, közéjük tartozott Kodály Zoltán, Kosztolányi Dezső és Bartók Béla is. Több bicsérdista vendéglő is nyílt Erdélyben.
Sajnos egyetlen fellelhető étlapot sem találtam.
Bár hosszú időre feledésbe merült, neve még most is visszacseng. Az idősebbek helyeslően bólogatnak, ha hallják: „Valóban. Úgy mondták egykor, hogy bicsérdista! Így hívták azt, aki nem evett húst!” Ebben a harmincas években írt kabaré jelenetben is erre hivatkozik a vegetáriánus feleség.
„Tanításaim alapján az öregség gyógyítható.” – írja az 1924-ben kiadott könyvében, mely a Halál legyőzése címet kapta, alcíme pedig: Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása.
Nem minden a táplálkozás
Az emberek felfigyeltek rá, követték tanácsait, mert karizmatikus, szép szál ember volt, kidolgozott testalkattal, melyet fiatal kora óta rendszeres sportolással tartott karban. Úgy hírlik ötven évesen súlyemelő világrekordot döntött. Fekve 188 kilót nyomott ki és mindemellett búvárkodásban is bajnok volt.
A napi testedzést kötelező elemként írta elő követői számára. Emellett mélylégzés gyakorlatokat és koncentrációs feladatokat dolgozott ki, valamint a meditáció gyakorlását napi szinten megkövetelte.
Rendszeres böjt és izzasztókúrákat tartott. Ha úgy érezte, felbillen a közérzete, és valami betegség motoszkál benne, azonnal koplalni kezdett, mert úgy gondolta, hogy a sejtek regeneráló képessége ekkor indul be – ezt részben a mai orvostudomány is alátámasztja.
„Hatalmas szál, tagbaszakadt ember, atléta tagokkal és hihetetlen izomerővel. Szobájában mázsás súlyok között él. Hetvenedik éve felé jár. Testi állapota – ebben a korban – orvosi szempontból csodálatraméltó” – írja róla Lengyel Miklós könyve 1940-ben.
Azt mondják, művelt ember volt, választékosan és meggyőzően beszélt és mikor igazán nagy hangsúlyt akart nyerni szavainak, lekapta ingét és megvillantotta kidolgozott felsőtestét.
Aztán később mégis úgy találta, a túlzott fizikai megerőltetés káros az idegrendszerre, és visszavett az edzés mértékéből, ám a gyakoriságot és az intenzitást fenntartotta. Lehet áthelyezte a hangsúlyt a kardióra. Hideg vízben zuhanyzott és a mezítláb járás áldásos előnyeit dicsérte.
Reforméletmódját saját magán kísérletezte ki, elsősorban a rendszeres, 3-4 napig tartó böjtöt, ami
alatt teljes koplalást értett. Úgy gondolta a heti 48 órás böjtnek a napi egyszeri nyersételfogyasztás
mellett rendkívül élénk életerősítő és képességfejlesztő hatása van.
Bár ötször nősült, mégis úgy gondolta, hogy a szexuális tevékenységnek pusztán a fajfenntartást kell szolgálnia, egyébként önmegtartóztatásra intette követőit.
A nikotint és a kávét rendkívül kedvezőtlennek tartotta az egészségre.
Folyamatos önképzés és ismeretszerzés
Bicsérdy maga három nyelven beszélt. Hozzávetőleg 6000 darabos könyvtárral rendelkezett és folyamatosan képezte magát. Megtanult festeni és Szinyei hangulatú festményeit árulta, hogy fenntartsa magát és finanszírozhassa könyvkiadásait.
Elmondása szerint összesen két órát aludt naponta, és ez bőségesen elég volt neki. Hogy eszméjét tökéletesítse változatos vallástörténeti kutatásokat végzett, míg el nem érte a „Mester” fokozatot. Magát Buddha és Jézus utódjaként jelölte meg és innentől kezdve küldetésének érezte lángoszlopként világosságot gyújtani és utat mutatni az emberiség számára. Ezekután a legkülönbözőbb vallásfilozófiai eszmefuttatásokat vezette le előadásain. Valóságos egyházat alapított. Bicsérdista templomokat hozott létre Erdélyben majd később Németországban és Amerikában.
Híveivel együtt egy dunai kis szigetre költözött, Ada Kaleh szigetére, ami akár Jókai senki szigete is lehetett volna a még Duna szabályozás előtti vaskapu környékén. Ez a cseppnyi, alig másfél kilométeres sziget hol Törökországhoz tartozott, hol Romániához, de még Magyarország tulajdona is volt tíz évig, mégis évezredeken át lakott volt.
Lakosai főleg muzulmánok voltak, több mecset is épült a szigeten, de laktak itt katolikusok is, törökök németek szerbek. Mindenki gyakorolhatta vallását, mindenki beszélte mindenki nyelvét. Jól megértették egymást. Bicsérdy híveivel remekül beillett a képbe. A vaskapu megépítése után a szigetet elnyelte a Duna.
Bicsérdy nevét a mai napig legendák lengik körül, többnyire szándék kérdése ki mennyit hisz el csodálatos életének nagyszabású történeteiből. Jobban utánajárva több tétel is megbukik világrekordjáról, az azonban kétségtelen, hogy a mindenki által kopasz emberként ismert Bicsérdy későbbi képein sötét hajzattal jelenik meg. Lehetett akár szemfényvesztő akár hiteles ember, hatalmas rajongótáborra tett szert. Valóságos tömeghisztéria lett belőle. Persze az ellentábora is legalább ekkora volt. A magukat támadva érzett hentesek tüntetéseket szerveztek egyes előadásai helyszínére „Hurka, kolbász, szalámi” transzparensekkel.
Sokan tartották sarlatánnak és üldözték őt. Gyilkosnak nevezték, minek után követői közül többen is éhen haltak. 1944-ben ötödik feleségével Németországba emigrált, majd az Egyesült Államokba.
Születésének pontos helyét és dátumát homály fedi, találgatások övezik, csakúgy, mint halálának körülményeit. Mai napig tisztázatlan, hogy vonat baleset áldozata lett vagy egy híve lőtte le, korábbi háborús sérüléseinek nehézségeibe halt bele, vagy végülis gyógyultnak mondott szifiliszébe, illetve annak szövődményeibe. De vannak, akik szerint még ma is él.
