Barion Pixel

A robot, aki történelmet és verset ír

Benedek Csanád

2021.12.10.

11 perc

Ai-Da a világ első A. I. (mesterséges intelligencia) humanoid művésze mára költőként verseket is képes írni.

Ai-Da az ultrarealisztikus robot(lány) volt az első, aki az oxfordi Ashmolean Múzeumban verseket ír és adott elő „úgy, ahogy egy ember tenné”. Rögtön le is lövöm a poént. Az első ultrarealisztikus robot, nem az első szoftver, aki verset ír. Egy robotnak milyen nehéz megérteni az emberi mondatok trükkös szerkezetét, mikor egy embernek is nehéz. Valójában ebben az újdonság az, hogy egy robotot is építettek hozzá. A kérdés amúgy, hogy lehet-e egy robot lány vagy fiú. Ai-Da neve és a humanoid szerkezete alapján egy lány robot, ha van ennek értelme.

Ai-Da, valójában maga is egy művészeti alkotás, ami alkot. Egy művészetgenerálásra szánt mesterséges intelligencia, aki 2019-ben történelmet írt, vagyis rajzolt, mint az első olyan robot, aki emberi beavatkozás nélkül tud rajzolni. Ma már mesterséges, de nem mesterkélt intelligencia verstojásokat is képes kikölteni.

De mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, csalás ez vagy tényleg valós teljesítmény?

Nézzük meg hogyan „gondolkodik” Ai-DA!

A robo-girl nemrég előadást tartott az oxfordi Egyetem Ashmolean Múzeumában, ahol Dante Alighieri Isteni színjátékára reflektált.

Dante halálának 700. évfordulója alkalmából Ai-Da költeményei közvetlenül az eredeti epikus költeményből merítenek, amelyet angol fordításban kapott elolvasásra. Ezután egyedi algoritmusait, valamint a szavakat és a beszédmintázat-elemzést tartalmazó adatbankot használta, hogy megírja saját munkáját, reagálva Dantééra.

Nem Ai-Da az első mesterséges intelligencia, aki verset ír – 2018-ban az IBM Research Australia
mélytanuló A. I-botja Shakespeare-szonettekre alapozva készített verseket.

De a Google-nek is van egy szoftverfejlesztése a versebyverse (Rímről rímre), amely egy olyan neurális hálózat, amely verseket ír, méghozzá a legismertebb angolszász költők stílusában, mint Edgar Alan Poe, Ralph Waldo Emerson vagy éppen Walt Whitman.

Az oldalt bárki meglátogathatja: a jelenleg huszonkét költőt tartalmazó listából lehet választani. Ők lesznek a szerzőtársaink a versírás során. Meg kell határozni a versformát, a szótagszámot és a rímképletet, ezután a vers első sorát megírva a program javaslatokat ad a következő sorokra, szerzőtársanként hármat-hármat. Ezeket fel is használhatjuk, módosíthatjuk, vagy írhatunk teljesen saját sort is, és mindezt addig folytathatjuk, amíg elégedettek nem leszünk az eredménnyel.
Ha jobban megkaparjuk a dolgot, a „Verse by verse” nem robotköltő, inkább egy segédszoftver, amely emberi beavatkozással hoz létre angol szövegeket.

Az Elon Musk által is támogatott OpenAI GPT-2 rendszer önállóan tanul, egészen hihető híreket, novellát vagy verset tud kerekíteni egy megadott példamondatból, a mesterséges intelligencia versei olykor még megmosolyogtatók, de néha a szívünkbe talál a logaritmusa.

Az ultrarealista robotunk (amelyet Oxfordban Aidan Meller dolgozott ki és Ada Lovelace-ről nevezték el) az első, aki úgy ír és ad elő költészetet, ahogyan azt ember tenné. A verseket azért merem lefordítani, mert egyfelől nem erőlteti a rímeket másfelől tényleg érdekesek.

There are some things, that are so difficult – so incalculable”

The words are not intelligible to the human ear / She can only speculate what they mean.”

Vannak dolgok, amik olyan bonyolultak – annyira megbecsülhetetlenek”

A szavak emberi fül számára a szavak nem mindig megérthetők, / Csak találgatni tud, mit jelentenek.”

Így kezdődik az egyik verse a gépnek, amelyet november 26-án, pénteken este adott elő Oxfordban.

Egy másik költemény így hangzik: „Verseinkből felnéztünk, mint bekötött szemű foglyok, / Kiküldve fényt keresni; de nem találtuk / Tű és cérna kellene / A kép befejezéséhez. / Hogy megmutassuk a nyomorúságban lévő szegény teremtményeket, / melyek mint a sólymok, melynek lefedik a fejét.”

We looked up from our verses like blindfolded captives, / Sent out to seek the light; but it never came, / A needle and thread would be necessary / For the completion of the picture. / To view the poor creatures, who were in misery, / That of a hawk, eyes sewn shut.”

A fellépés előtt a Guardiannal beszélgetve a névadó tervező Aidan Meller azt mondta: „Az emberek nagyon gyanakodnak, hogy nem a robot végzi a munkát, csak előadja, de a valóság az, hogy a nyelvi modellek nagyon fejlettek.” Aidan elismerte, hogy van „korlátozott szerkesztési elv”, hogy ő is részt vesz a komponálási folyamatban, de hozzáteszi: „Az esetek 95 százalékában… csak arról van szó, hogy túl sokat írt AI-DA.” „Igazából nem hozzárakok, csak lefaragok belőle”.

20 000 szót tud nekünk 10 másodperc alatt írni, és rá kell vennünk, hogy rövidebben és frappánsabban fogalmazzon. Aztán akkor azokat a verziókat választjuk ki abból, amit alkot. De nem mi írunk.”

Ai-Da és Aidan Meller

A verset író robot/mesterséges intelligencia gondolata szinte egyidős a számítógépek megjelenésével. Stanisław Lem az Elektrubadúr című történetében már 1967-ben lépésről lépésre leírja, milyen óriási munka lenne egy valódi költőgép elkészítése. Lem mérnökei a teljes történelmet kénytelenek évszázadról évszázadra modellezni, majd betáplálni a komplett világirodalmat egy külön erre a célra épített számítógépbe azért, hogy valóban önálló alkotásra képes mesterséges intelligencia szülessen. Ezt én amúgy túlságosan gépiesnek érzem, hiszen hány olyan költő van, aki műveletlen volt. Például Ady Endre. Ezt ő maga sem tagadta.

Viktor Pelevin könyvében (iPhuck10) egy robot szabadidejében verseket és regényeket ír, valójában egy nyomozó robot és a beszédét fejleszti versekkel, a nyomozást pedig fiktív esetmegoldásokkal. Ez amúgy nem lehetetlen, és közelebb áll a gépek logikájához. Ami nem érti, hogy mit csinál. Mintha valaki szőne egy szőnyeget, de csak a fonákját látja, és érti, a technikát, de a valódi értelmét sosem fogja. Ez valahol tragikusan szomorú.

A mesterséges intelligenciáknak komoly nehézségei vannak az emberi kommunikáció alapvető elemeivel is. Például olyan esetekben, ahol a nyelvtan nem ad biztos fogódzót, nem feltétlenül tudják eldönteni, hogy egy adott vonatkozó névmás mire utal, miközben a kontextus ismeretében egy emberben még csak kétség sem merül fel. („A járaton nem tudott átmászni Péter, mert túl szűk volt” – egy ilyen mondatot a jobb mesterséges intelligenciák is csak mintegy 60%-os eséllyel értenek meg, mert nem tudják eldönteni, hogy a „szűk” melléknév melyik főnévre vonatkozik.)
A fő probléma az, hogy egy mesterséges intelligencia fejlesztéséhez sok mindent fel kell címkézni a számítógépnek, hogy ez meg az micsoda, ezt a felcímkézést nevezik az AI tanításának. A gépnek néha teljesen furcsa kérdései vannak. Ha például azt magyarázzuk el, mi az elnök fogalma, feladata, és hogy Bill Clinton az amerikai elnök, aztán a pihenést, az alvást magyarázzuk, a gép visszakérdez, hogy akkor is Amerika elnöke-e, amikor alszik. Ezt még tudjuk követni (hisz épp nem dolgozik, végül is akkor nem) de a gép logikája nem ilyen. Akkor megkérdezi, hogy amikor eszik, vagy iszik akkor is Amerika elnöke-e. És hasonló felvetések.

De amikor valódi versíró AI-ra gondol valaki, akkor egy olyan szoftverről van szó, amely a kategóriákat maga állítja fel, és maga képes a világban érzékelhető jelenségek rendszerezésére, vagyis az önálló tanulásra, gondolkodásra és versírásra. Egyelőre a gép még a dolog fonákján van, mi lesz, ha át tud jönni a mi oldalunkra és megérti mit is csinál.

A szuperintelligens (lány)robotunkat még ilyen félmegoldásos állapotában is veszélyesnek találják egyesek. A költészeten kívül Ai-Da képzőművészeti alkotásokat is készített az Ashmolean Múzeum Dante: A híresség feltalálása című kiállításához.

Ezeket egy projekt keretében Egyiptomban is bemutatták, AI-DA meglátogatta a piramisokat. Ez nem zajlott azért ennyire egyszerűen: egyiptomi határőrök 10 napig fogva tartották őt kémkedés gyanújával. Szóval kalandos élete van a költő-robot Mata Harinknak. Lehet ezért is akarja elhagyni az emberi világot, a legújabb hír róla hogy Ai-Da metaverzumba költözik, és kifejezetten ehhez a koncepcióhoz készít alkotásokat. Milyen lehet egy robot maga által elképzelt avatar teste a metaverzumban? Lehet egy vers formájában elmondja nekünk.

Na és mi van az emberi aggyal?
Hogy megértsd, hogy működik az emberi agy, egy kis játékra hívlak.

Joszano Akiko, Isikava Takobuko japán költők versesköteteit találomra felcsaptam, és az újammal ráböktem egy-egy szóra. Ebből alkottam ezt a véletlen verset.

Elmaszatolt láng,

lüktető fogam az égbolt vízén

el ne múlj tavasz harmadik hava

ifjú koromban, hogy hogy nem rója?

megértettem már,

mire észbe kaptam, langymeleg gyertya.

Valójában még csaltam is, mert túl jó szavak jöttek egymáshoz, nem hittétek volna el, hogy egy percet se szántam rá, rosszabbá tettem a verset, mert logikailag túlságosan egymáshoz kapcsolódtak a szavak. Pedig teljesen random böktem le. A „tavasz harmadik hava” nem egymás mellett szerepeltek, de a verset kezdő és záró szavak, az „elmaszatolt láng” és a „langymeleg gyertya” szintén nem egymás mellett voltak. Az eredetiben „zilált haj és elmaszatolt száj”, „langymeleg villanykörte”, a másik könyvben a „drága gyertya” szerepelt egymás mellett, de a véletlen és az ember agyának játékkészsége összekapcsolja és új gondolati szövedéket sző.

Voltaképpen a robotok nyelvtani kapcsolatokat gyártanak, és az a trükk, hogy sokkal könnyebb verset írni, mint simán értelmes mondatokat alkotni, beszélni, mert a verseknél sok mindent megenged a logika. Ennek ellenére ijesztő, hogy mennyire emberiek ezek a véletlen logikai kapcsolatok. AI-DA esetében több mint véletlen. Lehet Isten is egy véletlen. Egyszer csak megszületett a véletlenből.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Rókavadászat Angliában, másképp

Az igazi Basquiat nyomában

Tintin és Lovecraft: egy őrült skót elméjében

Herakut: kettőn áll a vásár, avagy graffitis love story!

Enrico Robusti becsavarodott festményei

Bele a képébe: Trevor Wisecup konfrontatív utcafotói