Barion Pixel

Akkor most jöjjön a tánc – ONE DANCE

Fekete Felícia

2022.09.06.

18 perc

Csütörtökönként hatalmas dél-amerikai buli rázza meg a belvárost. Ez persze nem akkora hír, de az, hogy ez hat éve folyamatosan így van, minden egyes csütörtökön, az már sokkal érdekesebb. A ONE DANCE, szó szerint megálmodóival Veégh Szabolccsal és Oláh Dániellel beszélgettem, hogy miként lehet hat év múltán is ez az egyik legjobb buli a városban.

Veégh Szabolcs és Oláh Dáni

Mikor találkoztam velük épp a ONE DANCE születésnapjának a promó videóját forgatták, a hatodikat. Promó videót promóterekkel.

Kik a promótereitek?
Szabi: véleményvezérek a társaságukban és a social médiában. Mindannyian 20 és 26 év közöttiek. Ők azok, akik az utóbbi években hozzájárultak ahhoz, hogy még mindig ilyen sikeres a sorozat.

Dani: sőt, inkább 18 éves kortól, mert az elmúlt egy-két évben fiatalodtunk egy kicsit. Ők segítenek a rendezvény promózásában, közönséget toboroznak, felírják őket a listára. Rajtuk keresztül kommunikálunk a nagyközönség felé.

Hogy választjátok ki őket?
Dani: nyilvános felvételik alkalmával jelentkezhetnek, főleg olyanokat kell elképzelni, akik amúgy járnak hozzánk bulizni. De hetven százalékban azért olyan promótereink vannak, akiket mi személyesen keresünk meg.

Képben vagytok azzal, hogy kik a fújják a passzátszelet a tizennyolc évesek között?
Szabi: igen, lehet mondani. Most 28 évesek vagyunk. Huszonkettők voltunk, amikor elkezdtük ezt a rendezvényt megalkotni.

Az jó kor volt erre, gondolom egyre nehezebb érezni mit akarnak a húszévesek.
Szabi: azért mi mindent megteszünk. A mai napig nem mentesítjük magunk az alól, hogy tényleg ott legyünk a helyszínen minden csütörtök éjszaka. Nem tagadom, voltak már olyan gondolatok főleg az utóbbi két-három évben, hogy vajon tényleg kell-e nekünk minden egyes alkalommal ott lenni? Biztos, hogy megéri a pénteki munkanapot kidobni a kukába? Nekem a médiában van teljes állásom, Daninak is olyan munkája van, ami irodai jelenlétet kíván.

Dani: valaki mindig felhúzza a másikat. Éppen ki milyen periódusban van. Ha az egyikünk elgyengül, olyanokat kezd mondani, hogy figyu, nem lehetne kifizetni valakit, aki helyettünk elmegy, akkor ott a másik, aki tartja benne a lelket. Ez így felváltva szokott működni. Azt is megtehetnénk, hogy csak az egyikünk van ott, de az az utolsó, amit szeretnénk. Ezt együtt csináljuk.

Chilében tanultál ösztöndíjjal és onnan jött ez az ötlet, hogy olyan bulit kéne csinálni Budapesten, ahol tényleg táncolnak az emberek, ahogy azt kint is tették. Pontosan mi zajlott Chilében?
Szabi: ott, ha valaki egy szórakozóhelyen bulizik, akkor nem hajnali kettőre, egy óriás alapozás után részegen érkezik a helyre, hanem az az este akkor a táncról szól. Minden este a táncról szól. És ott, bizony már tizenegyre lemegy az ember és tényleg élvezi, hogy táncol. Nem a pultot támasztja. Ott a tánc a fontos és ezt a hozzáállást akkoriban itthon nem láttam. Persze mások voltak az ütemek is és a dalszöveg is. Utána hazajönni a budapesti éjszakába elég furcsa volt. Akkoriban az elektronikus zene hódított, ahol nem hallasz dalszöveget, ahol felcsapod a napszemüveget és ugyanazt csinálod a következő két órában, az engem, Chile után nagyon sokkolt. Fejbe csapott a különbség és azt gondoltam, hogy akkor én most így már nem akarok bulizni.

Dani: igen, amikor te kint voltál, akkor pont ez az elektronikus zene őrület volt itthon. Mindenhol az szólt, topogás, konkrét tánc semmi, vagy nagyon ritka volt.

Gondolom nem egy sima egyetemista voltál, hanem volt valami rálátásod is az éjszakai életre, a buliszervezésre.
Szabi: kezdetekkor szalagavató aftereket szerveztünk. Akkoriban is minden dj-nk az elektronikus zenére volt ráállva. Egyik iskola sem kérte, hogy esetleg szóljon R’n’B vagy hip-hop. A ONE DANCE az első, igazi, közös szerelemgyerekünk és a többi munkánk is innen nőtte ki magát. A Zsiráfnak az elmúlt 5 évben mi csináltuk a teljes programszervezését. A második évtől tavaly nyárig. Program és kommunikáció.

A ONE DANCE akkora találat volt, ami átformálta a Budapest éjszakai életét. Nem túlzás ez mondani?
Dani: volt egy jó ötlet, jó időben. 2013-ban kezdtük a buliszervezést, Szabi 2014-ben kapcsolódott be. Az elején mi is promóterek voltunk, utána project managerek lettünk, kaptunk rendezvényeket, szalagavató aftereket a BOOM rendezvényszervező cégnél, itt lettünk jóba.

Szabi: engem megkerestek, hogy nem akarom-e a saját szalagavató afteremet megszervezni. Végigvittem a saját gimnáziumomban ennek a bulinak a megszervezését. Miután egy sikeres bulit raktunk össze a Boomosokkal, felajánlották, hogy csatlakozzak hozzájuk, mint promóter. Így a mai napig évente jönnek be az emberek a saját gimnáziumaikból. Az ügyesebbek, akik jól végig tudtak vinni egy ilyen projectet, bekerülnek a rendszerbe.

Visszatérve a kérdésedre abszolút nem túlzás azt állítani,
hogy megváltoztattuk a zenei ízlést Budapesten.

Dani: ahogy említettem elektronikus zene szólt szerte a városban. Elkezdődött a ONE DANCE és azóta nincs olyan szórakozóhely, ahova bemész és ne Reggaeton szólna. Mikor elkezdtük, utána hetente nőttek ki a földből az ilyen zenét játszó bulik.

És mindez hat éve így megy egyfolytában?
Dani: közben szépen lassan, és a covid óta meg gyorsan, teljesen megváltozott a város éjszakai élete. 2014 körül a hétvége még huszonöt plusz volt, ez most már nagyon nem így van.

Most fiatalabbak járnak be a belvárosba?
Dani: alapvetően igen, ez a covid óta nagyon feltűnő. Teljesen lecserélődött a bulizó közeg, és a tizennyolc-huszonhárom éves korosztály az aktív, és viszi az éjszakát.

Van benne logika, hiszen aki huszonhat volt 2020-ban az már nem szokik vissza.
Szabi: igen. Ráéreztek milyen otthon társasozni, iszogatni. Már nem hív egy taxit, hogy bemenjen a városba.

Dani: igen, ez ilyen ok-okozati viszony. Fiatalodott a társaság, és akinek ez nem tetszik, az már ezért nem jön le. Azt gondolja, akkor én már mit csináljak a huszonkét évesekkel. A huszonhat-huszonnyolc évesek elkönyvelték, hogy a belvárosba már csak a húszévesek járnak.

A DJ-itek fontos összetevői ennek a sikernek, gondolom.
Szabi: a perui srácot, Alant, úgy találtam, hogy beírtam a keresőbe, hogy DJ, Reggaeton, és akkor egy óra szörfözés után találtam meg a tizenhat like-os facebook oldalát. Még aznap elmentünk a bárba, ahol este zenélt, nem is Reggaetont. Mondta is, hogy ő itt Magyarországon feladta, hogy Reggaetont meg spanyol zenét játsszon, lévén nem vevő rá senki, és mi biztos megőrültünk, hogy csütörtökre, ráadásul Ötkert nagyszínpadára ezt a stílust akarjuk behozni. Mondtuk neki, hogy Alan, te ezzel ne foglalkozz, rakj össze egy olyan szettet, mintha Peruban zenélnél, és akkor majd meglátjuk. Ő is rettenetesen csodálkozott és nem kevésbé örült, hogy ennek a sorozatnak sikere van. Azóta már az egyik legkeresettebb DJ Magyarországon. Illetve ne felejtsük el, hogy Jam-I is velünk van az első perctől kezdve, aki mindig is az esték zenei stabilitását adta és bármikor fordulhattunk hozzá. Nagyon jó lemezlovas brigáddal dolgozunk együtt: Endy és Chris-M, akikre szintén mindig számíthatunk buliban és bulin kívül is. Bréda Bia és „Hypeman” Ali energikusságát pedig szerintem nem kell bemutatni.

Honnan tudják, a szórakozni vágyók, hogyan kell táncolni erre a zenére, van valami instrukció, táncoktatás?
Dani: gyakran tartunk táncoktatást, amúgy 11-kor nyitunk, de ilyenkor 9-től várjuk a lelkes táncolni vágyókat. A végé fele persze elkezdenek iszogatni. Ha csak tíz jó csaj ott marad bulizni akkor már nyertünk.

Elkaptátok ennek a hullámnak a legelejét, egy nagyvárosban, ahol nem volt.
Szabi: tegyük hozzá azt is, hogy amikor elkezdtük, nagyon jó időben, és utána a következő nyáron jött a Despasito, ez volt a Reggaeton felvirágzásának a nagy korszaka. Onnantól kezdve havi szinten jöttek ki az ilyen slágerek.

A Gasolinét én is nagyon szerettem.
Szabi: Gasolinénál éreztem, sőt tudtam, hogy ez egy nagyon jó szám, és aki ezt nem érzi az hülye. Chilében is mindenki imádta. De volt ott ezer más sláger is.
A Gasoline már az a szintű világsláger volt, ami átért ide is. Mikor hazajöttem elkezdtem itthon is csak és kizárólag ezeket hallgatni. Körülöttem senki nem ismerte ezeket a zenéket, és nagyon egyedül maradtam ezzel. Úgy voltam vele, ha ez kint működik akkor itthon is működnie kell.

Igazság szerint rengeteg ideig álmodtam erről. Nem álmodoztam, hanem konkréten ezt álmodtam éjszaka.

2012-ben jöttem haza és 2016-ban kezdtük el, szóval négy évig vizionalizáltam,
hogy egy óriási Ötkert szintű nagy terem ezeket a számokat játssza, a közönség pedig megőrül.

100%-ig biztos voltam benne, ha lehetőségem adódik, hogy betegyek egy ilyen számot, vagy akárcsak egy DJ-hez odamenjek és azt mondjam, ezt a számot tedd be, mert imádni fogják, tudtam, hogy meg fognak őrülni érte az emberek Budapesten is. Hogy ezt megéreztem előre, és ebben igazam lett, mindennél jobban esett számomra.

Miként tudtatok az első bulira ennyi embert összehozni?
Dani: három hónap előzte meg az első bulit. Nyár elején találtuk ki az egészet, megterveztük az arculatot, stratégiát, mindent. Voltak hirdetések off- online, plakátok sulikban, már itt is iszonyatosan nagy szerepe volt annak harminc-negyven embernek, akik a promóter csapatunkhoz tartoznak. Úgy szerveztük össze, hogy mindenkinek szóltunk a környezetünkből, aki látott már szórakozóhelyet. Gyerekkori barátoknak, szóval teljesen a saját holdudvarunkból verbuváltuk őket. Konkrétam a tizenkilenc éves húgom is promóter volt.

Szabi: az Ötkertben előtte volt kéthetente a Ghetto Dance Series, melyent két-három tánctanár koreográfiákat tanítottak be. Tehát volt egy ilyen vonal is ebben a történetben, hogy a Hiphop táncosok ott kezdik az estét.

Dani: Alannek a DJ-nek köszönhető az, hogy rengeteg itthon élő dél-amerikai és spanyol ajkú is ezt a bulit választja. Szó mi szó, már az első bulin tizenegykor tömeg volt. Csodálkoztunk nagyon. Mert mi magunk sem mentünk le sehova éjfél előtt korábban. Mi is azt csináltuk, hogy beülünk valahova, éjfélre jön a taxi, félegyre kikászálódunk, egyre bent vagyunk a helyen. Ami persze hülyeség.

Hova tovább?
Dani: én személy szerint a 10. születésnapot még szívesen megünnepelném.

Szabi: az biztos, hogy a ONE DANCE vidékre is megy, volt a covid előtt is, és most is tervben van. A nagy rendezvények igazából végtelen lehetőséget tartogatnak. Egyikőnk sem szeret valamit félgőzzel csinálni. Nem preferáljuk az olyan ötleteket, amelyek nem teljesen kiforrottak. Itt tényleg az a lényeg, hogy ott vagyunk minden este. Amennyiben nincs jelen olyasvalaki a rendezvény mögött, aki a sajátjaként kezeli, akkor az egy egyszerű buli lesz, elindul aztán kifullad.

A személyes jelenlét a legfontosabb, és folyamatos magas minőség
Mi zeneileg nagyon rövid pórázon tartjuk a ONE DANCE-t.

A kísértés folyamatosan fennáll. A mai korosztály megőrül egy bizonyos slágerért, odamennek DJ-hez és rendre követelik, és ha beraknánk tisztában vagyunk vele, hogy felrobbanna a tánctér, de egyszerűen tartjuk magunkat ahhoz, ha idejössz akkor tudd, hogy mi fog szólni. Volt ez az Úristen szám, és minden héten írták nekünk a DJ-k, hogy egyszerűen szétszedik őket. Berakhatom? Berakhatom? Nem, nem és nem.

Hogy viseltétek a covid miatti leállást?
Dani: kivárással. Május 27. volt egy kultikus dátum 2020-ban. Akkor nyitottunk, nem volt tánc, csak terasz meg bent a könyöklő. A szeptemberi szülinapot még meg tudtuk tartani, mindig hatalmas erőforrásokat mozgatunk arra, hogy képesek legyünk méltóképpen megünnepelni a ONE DANCE születésnapját. Aznap jött ki a törvény, de aznap még lehetett rendezvényt tartani. Ősszel nappali bulik voltak, tizenegykor redőny le.

Lehetett rendesen bulizni hattól tizenegyig?
Szabi: a végére ezek legalább akkora bulik voltak, mint az eredetiek!

Dani: hatalmas bulik voltak, konkrétan fújolás volt a végén amikor le kellett húzni a zenét. Éjfélre meg otthon voltunk. Másnap tökéletes munkanap. Október végén jött az újabb lezárás. Október 31-én még volt Halloween buli. Következő év közepéig megint semmi. Ezek után persze a nyár nagyon erős volt. Tavaly nyáron már nem volt létszám korlátozás. Az azt megelőző nyár is kemény volt, de ott tartani kellett az ötszáz fős limitet. Azonban 2021 nyara volt az apokalipszis. Szeptemberben láttuk, hogy a gimisek visszamentek a suliba. Mert ugye manapság a húszévesek is gimnazisták. Ott kezdtük el érezni, hogy újra ki kellett találni, hogy milyen közönséget és hogyan szólítsunk meg. Teljesen kicserélődött a társaság. 2021 tele még védettségi igazolvánnyal ment le. 2022 februárig három oltás kellett a belépéshez. Ez is visszatartó erő volt azért.

Látványosan kevesebben voltak?
Szabi: jobban féltünk tőle, hogy a védettségi befolyásolni fogja a létszámot, mint ami aztán a valóság lett. De eleve más arcok jöttek akkor már. Mivel lent vagyunk minden csütörtökön azért ismerünk sok mindenkit. Nyilván a kemény mag nem változott. De akinek nem volt védettségije, vagy féltették a szülei vagy ő féltette a szüleit, ő nyilván nem jött. Meg a tél amúgy is mindig sokkal nehezebb.

Egy fedett szórakozóhelynek is a város közepén?
Szabi: mi tényleg minden csütörtökön tartunk bulit. Ha az január elseje akkor is. Még soha nem volt olyan, hogy nem nyitunk ki, vagy csak kis teremmel nyitunk ki. Egyszer sem volt, hogy leadtunk volna abból, amit minden héten csinálunk.

Dani: azt mondom, hogy egy hétfőt keddet megcsinálni nyáron, semmi. Nem nagy kunszt. De hétköznapi bulival télen hozni a színvonalat nagyon nehéz, másnap egyetem, munka, vizsgák.

De persze télen is áll a sor.
Szabi: nem vagyunk ellene, hogy sorban állás legyen, nem mindig az a célravezető, ha elkezded az embereket gyorsítva beengedni, mert akkor bent nem lesz jó buli. Van, aki egy órát áll sorba. Ha elsétálsz a hely előtt, ahol ekkora sor van, az mit mond neked, hogy „Úristen” itt mekkora buli van. Pláne amikor az ötszázas létszám korlátozás volt, amit tényleg tartottunk, hetente voltak ellenőrzések, razzia. Féltizenkettőkor létszámstop volt. Amint kiment harminc ember, jöhetett be újabb harminc.

Dani: akkoriban nagyon korán jöttek, már nyitás előtt húsz perccel sor állt.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy lehet innen még fejlődni, vagy egyáltalán tartani ezt a színvonalat?
Dani: reméljük, hogy most járunk a felénél ennek a karriernek. Amikor elkezdtük azt mondták nekünk az első sikeres év után az elődjeink, hogy egy évet bárki meg tud csinálni, három év után már lehetetlennek tűnt mindenkinek.

Tényleg furcsa, hogy hat év után szeretik még ugyanazt a zenét.
Szabi: nagyjából tényleg ugyanaz a zene, mert ebben a stílusban nem jön ki naponta egy új szám. Azért az be kell vallani kis önkritikával, hogy hamar meg lehet ismerni ezt a lejátszási listát. Ha minden héten ott vagy lehet, hogy már-már monotonnak is tudod érezni. Ezért mi, azok miatt is, akik azt mondták, hogy három év után nem lehet tartani ezt a sikert, nagyon elkezdtünk teperni, dolgozni, izgulni, újítani.

Az is lehet, hogy segített a covid, mint egy mesterségesen generált szünet.
Szabi: ezt mi is beszéltük, hogy mi van, ha ez csak jót tett, egy vérfrissítés volt. Persze magunktól sose álltunk volna le két évre.

Dani: én úgy gondolom, hogy csak akkor érdemes 10 éves jubileumról beszélni, ha tényleg jó a buli. Nyilván ebből élünk, ez egy üzlet, mellette meg egy szerelemgyerek, az első gyerekünk.

Szabi: nem fogjuk végig nézni ahogy elhal az biztos.

Dani: azt nem akarjuk megvárni, hogy egyre kevesebben jöjjenek, a bulik sem jók, nem táncolnak. Ez ezért is szólt ekkorát, mert az elején is ez volt az elvünk, hogy nem érdekel minket mennyit keresünk. De ez egy jó buli legyen! Ne bukjunk sokat, de nagyon jó buli legyen! Es ez az, ami vitte magával és a mai napig viszi. Mert ez egy JÓ BULI!

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Az igazi rocknagyi: Cordell Jackson

Chopper rap: gyorsabb a gondolatnál

Magyar punkok, akik bevették a világot

Ki a legjobb MC? Minden idők legjobb rapperei

DJ Premier plánban

Az Alchemist-sztori: az alkimista, aki azon kísérletezik, hogy önmaga legjobb verziója legyen