Ha valaki lekicsinylően csak legyint az utca művészetére, mindenképp mutasd meg neki a francia Amose munkáit. Stílusa már egyértelműen kortárs festészet. Csak vászon helyett a falra álmodja fel lüktető vonalvezetésű, de mégis letisztult furcsa nyakigláb lényeit.
Na végre!
Tudtam, hogy egyszer eljön egy pont a 4BRO street art sorozatában, amikor végre nem kell elmagyarázni sokadjára is, hogy mi a graffiti. A műfaj valójában ősi, hisz a barlangokban nem volt vászon és olajfestmény. A vegyes technikával alkotó utca művész, Amose, hihetetlenül egyedi karaktereket hoz létre, hatalmas méretű formákkal, magával ragadó stílusban. Amose nem Amos. Ha lenne graffitivizsga, ez egy igazi szívatós kérdés lehetne. Pedro Amos is híres kortárs művész és graffitiarc. Sőt, az az igazság, hogy híresebb, mint Amose. Tegyük hozzá, hogy ő amerikai, Miami talán legismertebb street art művésze.
Big in Lille
A franciaországi Lille-ből származó, 32 éves művész Amose nálunk nem annyira ismert, habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Európából nehezebb nemzetközi hírnévre szert tenni. Amose-ről még ráadásul nem is egyszerű személyes adatokat találni. Bár a graffitistílusa nem a hagyományos betűírás, és jellemzően nem illegálban alkot, mégis őrzi anonimitását. Annyit lehet róla tudni, hogy 2005-ben kezdte kipingálni az utcákat, továbbá Belgiumban tanult vizuális művészetet. Jártas a különféle festészeti anyagok, technikák használatában, az illusztrációkban, a hagyományos festészetben, a spray-festésben és a szitanyomásban. Nem utolsó sorban Farost relif festményeket is készít. Amose munkáit olyan művészek ihlették, mint a brazil Vitché, a szürrealista Vasko Taskovski, Schiele, Klimt, az illusztrátor Nate Williams, és a fotókollázsművész James Gallagher.
Mercurocrom Collective
Amose egy lille-i stúdiót bérel Eroné, Sfer, Nada és Spyre művésztársaival, akikkel együtt alkotják a Mercurocrom kollektívát. A csoportból Eroné lett még ismert, legalább akkora király, mint Amose, egyértelműen felfedezhető, hogy hatottak egymásra. Eroné például aktív a betűírásban is. A csoport, de főleg Amose és Erone, tarolt a különböző európai live street art fesztiválokon. Bár a fentiekben azt írtam, hogy Amose nem olyan ismert, mint Pedro Amos, ez relatív, hiszen napjainkra nem csupán a francia, hanem az európai graffiti nagyjai között tartják számon.
Amikor életrajzi adatokat kerestem Amoseról, nem sok mindent
találtam, azonban néhol befektetésnek is ajánlják a képeit.
Térbe szorítva
Amose képei természetesen széles spektrumon mozognak, de végig megfigyelhető egy határozott művészi koncepció. Hozzátenném, hogy a megrendelésre készített plakátjai (Onyx koncert vagy a Halluin iskolaudvarra festett Solidarité c. graffitije is) mind érett munkák, de nem ez az ő igazi stílusa. Geometrikus formákat és hosszú vonalakat alkalmaz, hogy elkészítse ezeket a fekvő, pihenő, guggoló lényeket. Érdemes rögtön észrevenni, hogy majd minden képe mintha be lenne szorítva a térbe. Mintha meg lennének görnyedve, mintha szorítaná őket a forma.
Amose művei dekonstruált testeket sejtetnek androgün és költői formákkal. A vászon helyett inkább a városfalakat és a fát részesíti előnyben, ezt az elemet tetszés szerint manipulálhatja az általa készített kollázsokkal. Nagyméretű falfestményeivel egyébként a világ minden táján találkozhatunk. Ennek az oka, hogyha nem is érted mit ábrázol, valahogy magával ragad, mint az ikonok.
Nincsenek anatómiai szabályok, ezeknek az androgün és időtlen testeknek a formavilága fejlődik, és úgy tűnik teljes mutációban van. A végtagok geometriai formákba gabalyodnak, és úgy tűnnek el egymás mögött, mintha a szemünk láttára változnának. A színekkel eléri, hogy a képek bár nem mozgást ábrázolnak mégis dinamikusak. A test klasszikus használatával szemben elvontabb kompozíciókat hoz létre, hogy megszabaduljon az ebből fakadó sablonoktól. Most elsősorban a vegyes technikával készített óriás street art képeiről beszélünk.
Vannak modern absztrakt festményei is, amik szintén pezsgő színvilággal rendelkeznek, de nem véletlenül nem azokkal lett híres. Nem azért, mert azok nem jók, hanem mert olyanokat sokan alkotnak. A kollázs és a vegyes technikák ezeken a képeken jobban átjönnek. A kicsavart alkatú, tán harlekin bohóc alakú farost festményei egészen lenyűgözőek. Van benne valami szomorkás, Picasso bohócos korszakát idéző, de más színvilággal megközelítve. A vegyes technika nála tényleg elég vegyes. Gyakran készít festményeket régi építészeti tervrajzokra is. Ezt elmondani nem tudom, ezt látni kell.
Amose átka
Amose átka az, hogy hatalmas vizuális zajban élünk. Soha ennyire sok művész, imposztor és álművész nem volt. Nagyon könnyű elveszni a vizuális fehérzajban. Sokkal nagyobb festő vagy street art művész ő, mint amennyire ismert. Művei formalisták, általában nem egy direkt, Banksy-s üzenetet tartalmazó képek, nem politizálnak. De számomra sokkal erősebb vizuális mondanivalóval rendelkeznek, szinte leugranak a vászonról, pardon, a falról. Érdemes az oldalát csekkolgatni. Este fél óra vizuális Amose-meditáció és másnap egy színesebb világban ébredsz.
