Attack on Titan: a nagyság átka

Ki támad meg kit? Ki van kivel?
Rövid háborús szemle.

A történet szerint emberevő óriások özönlötték el a földet, kipusztítva a népesség legnagyobb részét.

A Shingeki egy olyan világban játszódik, ahol az emberiség magas falakkal körülvett városokban elzárkózva él, mivel a falakon kívül titánok, óriási emberszerű lények falják fel őket, minden megmagyarázható ok nélkül. A történet középpontjában Eren Jäger, és gyermekkori barátai Mikasa valamint Armin állnak, akik élete örökre megváltozik a Kolossszus Titán megjelenésével, aki szülővárosuk lerombolását és Eren édesanyjának a halálát is okozza. Eren megesküszik, hogy bosszút fog állni, és visszaszerzi a titánoktól az emberiség szabadságát. Ennek megvalósításához Mikasával és Arminnal együtt csatlakozik a Felderítő Egységhez, ahhoz az elit csapathoz, akik a falakon kívül, óriási kockázatot vállalva harcolnak a titánok ellen.

Az emberiség utolsó maradványai három koncentrikus fal mögé húzódtak vissza, és emberöltőnyi ideig békében éltek. Száz évvel a történet kezdete előtt, az óriási emberszerű lények, a titánok (kjodzsinek) arra kényszerítették az emberiséget, hogy magas várfalrendszerek közé meneküljenek. Ezek a külső Mária fal, a Rózsa fal (a középső), és a legbelső Sina fal. A falak között az emberiség békében élt egészen 100 éven keresztül, ám váratlanul egy óriás titán (az óriások között is hatalmas) és egy kisebb, de páncéllal védett titán (páncélos óriás) hirtelen támadása arra kényszerítette őket, hogy elhagyják a Mária fal és Rózsa fal közötti földeket, ami éhínséget és zűrzavart hozott magával. A falak egyfajta kasztrendszerként is működtek, „falak vannak közöttünk”, szó szerint és kulturálisan is.

A németes szereplő nevek (Erwin, Jäger, Ackermann) és hogy a szereplők fele szőke, nem véletlen, a városokat is Nördlingen és Burghausen német településekről másolták, eleve van valami poroszos az egész sorozatban. Amúgy az sem véletlen, hogy a japánokat Ázsia németjeinek mondják. Lehet az utolsó emberek a németek lesznek?

A titánokról meg direkt nagyon keveset tudunk, a körülbelül 5-15 méter magasságú óriási teremtmények (a Kolosszus Titán speciálisan nagy, 60 méter magas).

A titánok elleni küzdelemben az ország hadserege robbanószereket, és a katonai elit kamikaze egységeinél pókemberszerű manőverező felszerelést alkalmaz. Ezek derékra szerelt kapaszkodó kampók, és gázüzemű és meghajtású kilövő szerkezetek, melyek három dimenzióban teszik lehetővé a majdnem repülésszerű mozgást.

A sorozat mindenki számára élvezhető, mert akik gyerekesebbek, elképesztő akciójeleneteket láthatnak,
de akit a történet érdekel, ritka szövevényes és izgalmas történetlabirintusba keveredik.
Maguk a szereplők is velünk haladnak az események kibogozásában.

A tavalyi télen egy nagy zökkenővel végződő félfinálé sok kérdést hagyott a rajongókban. Ezt csak azért jegyzem meg, mert itt tényleg fifikásan furmányos fordulatok vannak, amik nehezen kikövetkeztethetők. Az évadok közötti több hónapos türelmes várakozás alatt se szokták a rajongók kitalálni, hogy merre is futhat tovább a sztori.

A nagyságtól való félelem
Szó szerint és képletesen is.

Iszajamának már a sorozat megjelenése előtt megvoltak az ötletei a különböző csavarokhoz, ám ezeken amikor dolgozik rajtuk menetközben is variál. A begőzölt titánok ötletét a szerző számára egy internetkávézóban ért kellemetlen incidens adta. Egy magas, izmos, de ittas vendég a gallérjánál fogva megragadta és felemelte levegőbe. Az érzést, hogy milyen mikor olyannal találkozol, akivel képtelenség kommunikálni, a titánokon keresztül közvetíti felénk.

A Támadás a Titán ellen cselekményének középpontjában az áll, hogy is lehetne ezeket a Titánokat feltérképezni, visszatámadni. Nem szeretném a történetet feltárni, de az emberek is hozzájutnak egy titánhoz, csakhogy ahhoz fel kell nőni, mind mentálisan, mind fizikailag, hogy fel tudd a szörnyet szabadítani magadban. Vagyis pontosabban felszabadítani még csak-csak, de uralni is azt. Az az igazán nehéz. A nagyság átka.

Emellett a három falon belüli civilizáció áll, az utolsó hely, ahol még mindig élnek emberek. Ennek ellenére egyáltalán nem jók az emberek. Sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon érdemes-e minket megmenteni? (Nyugi nem spoiler!) A sorozat sejteti, hogy aki a titánok mögött áll, nem véletlenül gyűlöli az embereket. A politikusok önző szemléletét, az egyház fanatizáló stílusát, a gazdagok megvetését és értetlenségét a szegényekkel szemben. A falak által kialakított területek egyben megalkotják a kasztrendszert is. Klasszikus „ki van a tűzhöz közelebb”. Másik oldalon meg pont, hogy azok áldozzák fel magukat, akik kintebb vannak. A gazdagok, kiváltságosok biztatják őket, jó szavakat, dicséretet kapnak, de védelmet ritkán. Ez éles kontrasztban áll a katonák hierarchia mellett is megmaradó testvériességével.

Nem véletlen tehát, hogy az emberiség a kihalás szélére került, miután megjelentek a titánoknak nevezett humanoid óriások, akik megtámadják és megeszik az embereket. Nagy részük buta, zombiszerű lény, ösztönösen támadják és falják fel az embereket, amint megpillantják őket. A titánok közül van pár intelligens, aki vezeti a zombiszerű zabáló véglényeket. Pedig a túléléshez nincs is szükségük húsra, hiszen még akkor sem vadásznak állatokra, ha hosszabb ideig nem találkoznak emberekkel. Az energiájukat is, úgy tűnik, közvetlenül a napfényből nyerik. Az emberiségre külső és belső veszély is leselkedik. Sőt, a titánoknak is vannak kémei a legmagasabb szinteken.

Másik központi téma, amit szintén pont a brutalitás miatt nehéz feldolgozni: az emberség. Vagyis meg tudod-e őrizni az emberségedet, a humánumot, ha teljes mértékben figyelmen kívül hagyod az emocionális szükségleteket, nem gyászolsz, és lenyeled mindazt a borzalmat, amit látsz.

Embertelen helyzet embertelen lépéseket követel, és érdekes látni, hogyan próbálják az egyes karakterek ezt feldolgozni. Sok háborús filmet láttam, és olvastam eredeti beszámolókat is. Valószínűleg a sorozat készítői is. A háborús kegyetlenség és hősiesség nem csak az emberekre, hanem a titánok titkos szövetségére is jellemző. Ritka az ilyen alapos karakterfeldolgozás. Ha itt elveszik valaki, nehéz feldolgozni.

Spoiler veszély!!!
A sorozat egyik trükkje, hogy néha az okosabb, ügyesebb, vezetésre termett stratéga áldozza fel magát, hogy legalább döntetlenre kihozza a szituációt. Az életben maradtaknak kell utána felnőni a feladathoz. De végig érezzük a kínzó veszteséget egy nagy jellem halála után. Nagy érdeme az animének, hogy a Death Note-tal és egyéb sorozatokkal ellentétben meri használni az összes rendelkezésre álló karaktert, akár kiegészítő részekkel alapozva meg a személyiségüket, a múltjukat. Ezt azért is megteheti, mert nem egy évadosra készült, nyitva hagyhat kérdéseket, foglalkozhat mindenkivel kicsit többet. Sok sorozat egy rossz rágógumi, ami csak nyúlik, nyúlik. Itt igazi történetek vannak, és sokszor pont az a nehéz, hogy egy csatában egy idő után értesz mindenkit, és igazán sajnálod a vereséget szenvedőt is.

Nehéz úgy írni egy sorozatról, hogy ne mondj el belőle dolgokat. Főleg úgy, hogy az információ visszatartása a sorozat fontos része. Fontos, hogy megértsük hogyan manipulálják az embereket. Az is jellemző, hogy amikor nagy vérveszteségek által valamit feltárnak, sokan nem hiszik el az igazságot. Zseniálisan mutatja be a média működését, ahogy elfed, részigazságokat kiállt ki nagy hírnek. Nagyon sokáig térben és időben is nehezen tudjuk elhelyezni a történetet. Mert nagyon úgy néz ki, hogy egy teljesen saját utat járnak be, mintha elfelejtenék, mondjuk az előző világok tudását. De a nyomokból valami újat hoznak létre.

A gyengék dicsérete
A látványos akciójelenetek mögött súlya van a döntéseknek és a személyes kompetenciának is. Itt a csaták igazi stratégiai csaták, és hiába rajzfilm, mert a logika ott van benne. Az áldozatnak nagy szerepe van, és durva látni, hogy mindkét oldal el mer menni a végsőkig.

Látjuk milyenek a nagyon erősek és a nagyon okosak. De legtöbbünk nem nagyon erős, és nem nagyon okos. Közepesek vagyunk és sokszor embertelen terheket és megoldhatatlan problémák súlyát teszik ránk.

„Te nem vagy erős, ezért megérted a gyengék érzéseit. Ezért hozhatsz jó döntéseket, és ezért vagy jó vezető” –mondja az egyik szereplő Arminnak. De a sorozat sokszor olyan választás elé állítja a szereplőket, hogy mindenképp veszteséggel, igazi áldozattal jár. Ráébreszt arra, hogy nem számolhatsz minden verzióra, nem tudhatod előre mi lesz, hogy a döntéseid a barátaid halálát is okozhatják, viszont ha lesüllyedsz az önsajnálatba, az magadnak is, másoknak is árt.

„Utasítalak, hogy állj fel!” – mondja Erwin Smith, a felderítők parancsnoka.

Ez körülbelül azt jelenti, hogy utasítalak, hogy érezd jól magad. Utasítalak arra, hogy élj.

Hajime Isayama szeretett mangájának anime adaptációja több mint egy vérgőzös steampunk sci-fi. A mai világban a fiatalok egy rajzfilmből is tanulhatnak becsületet és morált. Végigkövethető egy jellemfejlődés, de ami fontos, nem csak a „jók”, hanem a „rosszak” motivációit is bemutatja. Ami igazán érdekes, hogy sokszor azt a pillanatot is, amikor azt hisszük, hogy épp hideg fejjel dönt, hogy épp legyőzhetetlen „XY”. Sokszor megmutatja a sorozat, hogy izgul akkor éppen a „rossz” vagy hogy épp mennyire gyenge és sebezhető, csak mi nem tudjuk róla.

Ha meg akarod ismerni milyen a japán anime amikor nem viccel, ebből a sorozatból megtudhatod. Egy igazi epikus rajzfilm, ahol minden szónak súlya van, ahol a festett könnyek is igaziak.