Barion Pixel

Gengszterrap a javából: Chopper Read kalandozásai hiphop-on innen és túl

Kiss Márk

2023.10.23.

5 perc

Ahogy egy régi dakota közmondás tartja; nem minden rapper gengszter, illetve, hogy egy igazi gengszter sosem rappel. Chopper Read mondjuk az utóbbi bölcsességre pont rácáfol, de hát kivétel erősíti a szabályt. Ugyebár…

Mark Brandon Read, ismertebb nevén Chopper Read talán a valaha élt leghírhedtebb ausztrál bűnöző. (Bocs, Ned Kelly.) A 2013 októberében májrákban elhunyt nehézfiú életének ötvennyolc évéből összesen huszonhármat töltött rácsok mögött különböző erőszakos bűncselekmények miatt, noha gyilkosságot egyetlen egy esetben sem tudtak rábizonyítani. Ez azért különösen érdekes, mert Read néhány nappal a halála előtt egy tévés interjúban azt állította, hogy összesen négyszer ölt embert – áldozatait név szerint is megemlítve, de akkor ez már tulajdonképpen nem osztott, nem szorzott. Ki tudja, talán a lelkén próbált könnyíteni a végítélet előtt. Egy azonban biztos: Read valódi celebnek számított Ausztráliában. Televíziós műsorok tömkelegében szerepelt, valamint írt (és eladott) egy rakás könyvet, miközben Chopper (A kegyetlen) címmel 2000-ben nagysikerű filmet forgattak az életéről Eric Bana főszereplésével. Mindemellett azonban kevesen tudják, hogy emberünk 2006-ban kiadott egy rap-lemezt is, ami ugyan nem volt korszakos alkotás, de azért annyira rossz sem, hogy ne emlékezhetnénk meg róla egy cikk keretein belül.

Nos, mivel Read – kis túlzással – fél életét Ausztrália legkeményebb börtöneiben volt kénytelen letudni, igyekezett valamiképp hasznosan tölteni a rá kiszabott nem kevés időt. Mint fentebb említettük, könyveket írt és festett is, sőt, néhány alkalommal még humoristaként is kipróbálta magát, mikor stand up comedykben lépett színpadra. És ami a legfontosabb; nem csak magát boldogította hirtelen jött művészi ambícióival, hanem igen hamar nagy népszerűségre tett szert a közönség körében. Példának okáért az első, önéletrajzi ihletésű könyve, a Chopper: From the Inside instant bestseller lett, de 2002-ben kiadott egy felnőtteknek szóló hatvan oldalas mesekönyvet is, Hooky the Cripple: The Grim Tale of a Hunchback Who Triumphs címmel, mely a 16. századi Itáliában játszódik.

Innen aztán egyenes út vezetett a zeneipar felé, hiszen hol máshol tudott volna Read újat mondani, ha nem az akkor még nem is igazán létező ausztrál gengszterrap szcénában, ahol messze ő lett a leghitelesebb figura, úgymond alanyi jogon. A hitelesség pedig kimondva-kimondatlanul a gengszterrap kvintesszenciája, még akkor is, hogy az adott előadó alig, vagy egyáltalán nem tud rappelni, szöveget írni. (Hogy érzékeltessük a dolgot, itthon is jópáran próbálkoztak hasonlóval, elég csak a nemrég visszavonult Ogli G-re, vagy éppen Escobarra gondolni.) Chopper viszont nem volt annyira gáz. Oké, flowban bőven lett volna hova fejlődnie, de szövegileg egész tűrhető dolgokat rakott össze, igaz, profi segítsége is akadt Ausztrálián belül és kívül egyaránt.

Háromévnyi megfeszített munka kellett ugyan hozzá, de megérte. 2006-ban látott napvilágot a 28 trekkes Interview With a Madman a Rott’n Records gondozásában a legnevesebb ausztrál mc-k és producerek hathatós közreműködésével, de – többek között – Necro és Lotek személyében külföldről is szálltak be neves arcok a projektbe. Legnagyobb támogatója azonban egy helyi hiphop promoter, bizonyos Jaydub volt, aki szentül hitt benne, hogy Chopper és a gengszterrap egymásnak lett teremtve, és ezért aztán teljes erővel próbálta tolni a közös szekeret. A Rott’n Records-ot egyszemélyben ő alapította, csak és kizárólag a készülő nagylemez kiadása végett, méghozzá úgy, hogy a felmerülő költségeket gyorséttermi munkájával keresett fizujából igyekezett fedezni.

Megláttam a lehetőséget arra, hogy Ausztráliának végre legyen egy eredeti gengszterraperre. Ő az egyetlen olyan ember az országban, akit bűnözői múltja feljogosít erre a szerepre.”

Az Interview With a Madman egyébként hamisítatlan koncept lemez, mely néhol erőszakos, néhol meghökkentő, de nem egy esetben kimondottan vicces.

Chopper például bekóstolja a mit sem sejtő Quentin Tarantinót, mondván, a rendezőnek halvány fingja sincs arról, hogy mennyi vér fröccsen szét, ha levágják valaki fülét. Read speciel ezzel totál képben volt, hiszen anno mindkét fülkagylóját levágatta egy rabtársával, hogy egyik börtönből egy másikba helyezzék át. De a Chopper film alkotói is kapnak néhány verbális gyomrost, mert szerinte nem túl valószerűen ábrázolták őt a képkockákon.

Az elhíresült füllevágáson kívül szó esik még börtönlétről, piti és nagyformátumú bűnözőkről, valamint magáról Chopper-ről, a nagybetűs GENGSZTERRŐL is. Mismásolás nélkül, durr bele a közepébe. Az albumról egyébként a Night With Chopper és Remember Me című számokhoz videóklip is készült.

Habár a lemez kimondottan pozitív fogadtatásban részesült megjelenésekor, mégsem készült folytatása. Hogy ennek mi az oka, azt nem tudni, tény azonban, hogy Read szerteágazó művészi profiljába jócskán van helye a 8000 dollárért értekesített festmények és százezres példányszámban eladott könyvek mellett, előtt, vagy után.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

DJ Premier plánban

Az Alchemist-sztori: az alkimista, aki azon kísérletezik, hogy önmaga legjobb verziója legyen

Elfeledett kincsek: The Baby Huey Story

Nujabes: szürke eminenciás a színes zenék mögött

Crip walk!? Nem tánc, hanem életforma!

Yellowman útja az árvaháztól a dancehall trónjáig