Glen Plake, egy igazi hegyi kecske, értem ez alatt, hogy G.O.A.T (Greatest Of All Time).
Az ikonikus punk tarajos sílegendáról már csak azért kell és érdemes írni, mert létezik egy sztereotípia, miszerint a sízők az úri gyerekek, norma és szabálykövetők, a snowboardosok meg a vagány, rebellis arcok. Ez persze ma már változott, de sokáig volt egy ilyen sablon. Plake a tökéletes példa, hogy a síelők között is van egy renegát vonal. Sőt, ő maga határozottan állítja, hogy csak átvette a stafétabotot, illetve a síbotot az előző vadabb generációtól. Vagyis már az 1940-es ’50-es években is létezett freeski, csak nem hívták annak.
Ez egy külön téma, hogy mindig magunkat gondoljuk lazának, miközben valószínűleg nagyapáink között is volt egy két vadabb életigenlő. Glen Plake az ősatyja minden extrémsportoló karakternek, jó, de rossz értelemben is. Lássuk az embert az antisablon-sablon mögött. Az egyik utolsó renegát története.
„Az egyetlen dolog, amit nem szeretek a síelésben, hogy nem hivatkozunk eleget a múltunkra. Azt hiszem, meg kell értenünk egy kicsit, hogy honnan jöttek a dolgok.” – Glen Plake.
Az irokéz frizura előtt
Glen Plake 1964-ben született, a legendás üdülőhely, a Tahoe-tó, tahóbb környékén cseperedett fel.
Sívárosban nőtt fel, dióhéjban ez South Lake Tahoe, de ez mégsem ennyire egyszerű, mivel a város a szerencsejátékosok által kedvelt hely volt. Államok menti településként átlógott Nevadába, ahol egyébként Reno is van és ment minden, ami illegális Kaliforniában. Prostikkal, droggal, szerencsejátékkal, ugyanakkor nyaralóhely is volt, sok sporttal és rengeteg szabadtéri lehetőséggel.
Sajátos hely a felnőtté váláshoz ez a nagyon kettős életmódot élő város. South Lake nyári, téli szünetekre pezsgő városi hangulatot adott, szezonon kívül csendes falusi miliőt. Tetejébe a tó északi része tele volt kőgazdagokkal, ami frusztrálta a délieket.
„Az északi parton voltak a gazdagok nyaralói, akik lenéztek minket, mert mi voltunk a szerencsejáték-város. Valamennyien felsőbb osztályból való, egyetemet végzett, jól szituált formák voltak, mi meg mindannyian egy csomó rohadt tróger voltunk lent a déli parton.” – mondta fiatalkoráról Plake.
Az északi parton gazdag nyaralók, délen a suttyó helyiek, a nyugati városrészben nyugodt, falusias sí- paradicsom hangulat, keleten pedig a bűn paradicsoma. Ez a dupla kettőség jellemezte Glen fiatalkorát is, egyszerre volt jófiú, sportoló, de díler is. South Lake Tahoe-ban nőtt fel, a Heavenly Valley-ben síelt, de a pokoli oldalon árulta az illegális szereket 18-20 éves kora környékén. Szerencsére nem erről híresült el, hiszen Plake az extrém síelés úttörője.
Több ma már klasszikusnak számító síőrületben is szerepelt, mint például a Greg Stump-féle The Blizzard of Aahhh’s
Miből lesz a sícserecsodabogár?
Sí szempontból egy tipikus átlagos srác volt. A legjobb eredménye, hogy az utánpótláscsapatba bekerült. Soha nem volt versenycsodagyerek, de befért a futottak még kategóriába. Senki nem gondolta, hogy „Ő lesz aki”, nem őt tekintették a nagy reménységnek.
„Ha nem te vagy a legjobb versenyző vagy freerider, akkor mindenki azt kezdi kérdezni: „Most mit fogsz csinálni? Iskolába mész, vagy ez és az.” – mondta az akkori helyzetéről Glen.
Technikailag későn érő típus volt, majd amint otthagyta a versenyzést és a síprogramokat, a tudása szárnyra kapott. Egyre többet mászta-csúszta a környező hegyeket és felfedezte magát és a szabadstílust.
A „híd” túl messze van? Avagy a nem hiányzó láncszem
A freeski egyik úttörőjeként, apafigurájaként emlegetik Glen „punkdaddy” Plake-t, de ő erről mást gondol.
„A freeski ott volt, csak feledésbe merült. Az egészet én régi arcokra vezetem vissza, akikről nincsenek videók, de mindenki emlegette őket, aki a környéken kicsit is foglalkozott a síeléssel. Aztán a nagy durranás a Summit Films legénysége volt, akik valószínűleg az első igazi szabadsíelők voltak, hogy őszinte legyek.„
A Hart sílécek szponzorálták őket, utazó profi síelők voltak. Hegyi vezetők, oktatók, volt egy csoport, aki síelt a Summit filmekben, és ha még nem láttad, akkor meg kell nézned őket. Például Art Fuhr, Tom Leroy, Hermann Gollner. Ezek a filmek nagyon progresszívek voltak akkor. […] A Summit Films után lezajlott a „Hot Dogging” forradalom, itt már profi freestyle-t kaptál. John Clendenin, Wayne Wong, Airborne Eddie, O’Leary és ezek a srácok. Ezek mind előttem voltak. […] Végignéztem ezeket a sífilmeket, majd láttam, ahogy ez az egész megszűnik. Olyan 15 éves lettem, és minden eltűnt. Az ugrás illegális lett, a sílécek nem hagyhatják el a talajt, a Freestyle Tour abbamaradt. […] Aztán egyszer csak teljesen megszűnt a freestyle, nincsenek versenyek, egyáltalán nem létezett. Ugyanakkor a sífilmek is kezdtek nagyon-nagyon unalmassá válni, és a síelés elment ebben a homogenizált, üdülő-stílusba.” – emlékezett vissza a fiatalkorára Plake.
Azért is fontos ez az alapos freeski történelemóra, mert egyfelől bemutatja az előzményeket, másfelől jó példa, hogy mi épül mire. A búvópatakok ott vannak, csak nem tudtunk róla.
Aztán Patrick Vallençant és a francia „Extreme Skiers” arcok szintén ott voltak a szeren, folytatták a síelésnek ezt az unortodox, nem szervezett formáját, ezek mind hatással voltak a fiatal Glenre.
„Nehezemre esik azt hinni, hogy úttörő vagyok, ez már lezajlott csak mindenki megfeledkezett róla. Gyakran használtam a „láncszem” hasonlatot, sok régi ember meg „hídnak” hívott, mert mindent, amire gondoltak, azt örökbe fogadtam és megosztottam a következő generációval.”
Blizzard of Aahhh’s
„Határozottan a számkivetettek bandája voltunk.” – Glen Plake a Blizzard csapatáról.
„Visszagondolva azt mondanám, hogy a „Blizzard” volt az egyik kulcsfontosságú katalizátor, amely beindította az extrém sportok mozgalmát.” – Mike Douglas síelő.
Az 1988-as Blizzard of Aahhh’s nem szimpla sportfilm, hanem Greg Stump legendás rockumentary stílusú sífilmje. Ez végső soron az extrém sízést feltette a nagyközönség számára is a térképre. Elindítva ezzel az új hullámot. A zenei oldala legalább olyan izgalmas mind a helyszínek és síarcok bevállalos menetei. Ma már sok ilyen videót láthatsz de ez akkoriban „gamechanger” volt.
Plake amúgy nem Greg Stumpot, hanem testvérét Geoff Stumpot ismerte a versenyekről, aki szintén egykori versenyző volt, ráadásul már régóta játszott egy sífilm készítésének gondolatával. Ez azért lényeges, mert ezekben az időkben Plake egy senki volt, mi több egy börtön elé néző noname síelő. De erről később. Azonban olyan mázlija volt, hogy pont egy filmes látta meg benne a fantáziát. Így került bele az 1986-os Máltai Flamingo-ba Greg első sífilmjébe, ami egyben Plaknek is az első sífilmje volt.
Tört-én-elem
Az extrém sport ilyen szinten elég komoly igénybevételt jelent. Glen eltörte a lábát a Flamingo forgatása alatt és ezzel ki is került Gregék következő projektjeiből. Glennek ebben az időben égetően szüksége volt bármire, ami kitörést jelenthetett kétes egzisztenciájából. Felhívta őket, hogy újra egészséges, csináljanak együtt valamit. Azt mondták neki, a többiek nem biztosak abban, hogy Greg akarja-e, hogy szerepeljen a filmjében. De Plake-t nem olyan fából faragták, hogy a „NEM”-et „nem”-nek értse. Mikor lerakta volna a kagylót búcsúzáskor megkérdezte merre vannak éppen. „Snowbirdben voltak, így egész éjszaka vezettem, és megleptem őket. Egyszerűen szinte szó szerint páros lábbal rárúgtam az ajtót arra, ami végül a Blizzard of Aahhh’s! lett. Akkor még azt sem tudtuk, mi az, nem volt címe.”
A „Blizzard”-ot először látni olyan volt, mintha egy portálon keresztül néznék a jövőbe, amit
magamnak akartam.” – mondta a CNN-nek a 90-es évek freestyle síelés úttörője, Mike Douglas.
„Ez az antihős banda pontosan az volt, aki lenni akartam.”
Ez a mára ikonikussá vált trió (Mike Hattrup, Glen Plake és Scot Schmidt) szerencsétlen véletlenek sorozatának köszönhetően jött létre, miután a stáb eredeti tagja, Lynne Wieland a lány síelő kiesett, mert a forgatás első napján eltörte a farcsontját. Plake, aki ma már vitathatatlanul az egyik legismertebb síelő a bolygón, még csak nem is szerepelt a csapat kezdeti elképzelésében. Besíelte magát a filmbe.
De véletlenül se higgyük, hogy ez ennyi volt csak. Glen mindenben benne akart lenni. „Tudtam, hogy Európába mennek, és tudtam, hogy ott kell lennem.”
Még a film bemutatása után is csaknem két évig Chamonix-ban maradt. Nem jött vissza, lemaradt az összes premierről, nem tudott sokáig a hype-ról sem, ami a filmet övezte. Volt oka rá, hogy ne térjen vissza, ezek az okok viszonylag jól ismertek a freeski körökben, de egy kis ízelitő, aki nem tudna erről.
Gangsta Glen szökésben! Wanted síelve vagy halva!
Most viccelek ezzel, de akkoriban még egyáltalán nem lehetett tudni, és messze nem volt biztos, hogy itt egy síkarriert látunk. Fehér fiú a fehér semmiből, csúszik a havon, és néha árulja is.
De idézzük őt, ez a legpontosabb:
„Rengeteg jogi problémám volt. Akadt elég bajom, szerencsejáték-városban nőttem fel, így voltak drogproblémák az életemben. Nem csak személyes, hanem bírósági is. Amikor Chamonix-ba mentem, elmenekültem néhány problémám elől. Jó néhány év börtön nézett ki nekem, és nem így képzeltem el a jövőmet, ezért futnom kellett. Amikor fiatal vagy még szinte gyerek, akkor is te hozod a döntéseket, és én rossz döntéseket hoztam…”
Glen azért nem volt hülye, és bár 19-re húzott lapot, végül is kijött a 21 neki.
„21 éves voltam, most szálltam le Chamonix-ban, volt egy szezonbérletem, ami jó volt az év hátralévő részében, volt három pár sílécem és egy húszdollárosom! Miért ne maradnék Chamonix-ban? Minek akartam volna visszamenni az Egyesült Államokba? Eladtam az autómat, hogy kijussak a reptérre. Nem volt hol laknom, de még retúrjegyem sem volt. […] A Francia Idegenlégióba készültem, nem tudtam mit csináljak, de nem fogok börtönbe menni, ezt eldöntöttem.”
A biztos rossz helyett a bizonytalan szabadságot választotta, és végül is elég racionálisan is döntött. Tisztában volt a sísportra gyakorolt európai befolyással, a legtöbb márka európai volt akkor. És tudta, hogy ha profi síelő akar lenni, akkor jobb, ha oda megy, ahol a síelés megbecsült tevékenység.
„Minden a kábítószerrel kapcsolatos volt. Illegális drogkereskedelemben vettem részt. Illegális gyógyszereket árultam, így boldogultam. Úgy értem, kidolgoztam a belemet, de kevés volt a bevételem, kiegészítettem ezzel-azzal, és elkaptak. Nem árultam fegyvert vagy ilyesmi, azt csináltam, amit sokan csinálnak. Csak amatőr voltam.”
Glenn tulajdonképpen szökésben volt körözés alatt, de jól gondolta, hogy aki időt nyer, életet nyer. Amikor bemész a bíróságra, és megkérdezik, mit csinálsz, nem mindegy mit mondasz.
Ugorjunk előre két és fél évet, a bíróságon vagyunk. Glenn ekkora már szerepelt két világhírűvé vált sífilmben, öt különböző cég szponzoráltja. Volt jövőképe és lehetőségei.
„Volt egy lenyűgöző, kicsit kiszínezett történetem, de a lényeg, hogy tényleg nem kallódtam. Az európai síeléssel való kapcsolatom tette lehetővé számomra, hogy ez a történet megálljon a lábán a bíróságon, amikor visszatértem az Egyesült Államokba. Ez soha nem történt volna meg, ha az Egyesült Államokban maradok. Volt egy kicsit sötét időszak az életemben, most rengeteg lehetőségem van, és bár bajban voltam, titokban reméltem egy kis engedékenységet a bíróságtól.”
Összességében bejött a rizikós terv. A börtönök túlzsúfoltak, a bűncselekménye pitiáner. Glenn feltételesen szabad lábon újra síelhetett. A többi történelem.
A republikánus punk?
Glenn nyilatkozatai legalább annyira viccesek, mint a kinézete. Valószínűleg nem republikánus, de ha az is, elég sajátosan.
„Nem támogatom a legális marihuánát! Azt mondom BULLSH*T! Lopakodjatok, ahogy nekünk kellett!”
Lássuk a gondolatait a világról!
„Amerika 2000 méter alatt igazán szórakoztató hely. Tudok motorozni bárhol, bedobhatom a csónakomat a vízbe, alapvetően bármit meg tudok csinálni, amit csak akarok, beleértve azt is, hogy pisztolyt tarthatok. Ez egy nagyon szabad ország, 2000 méter alatt. Amint 2000 fölé mész, akkor minden szabályozva van. Ez mind nemzeti park, mind nemzeti erdő. Ne menj fel, ez nem egy síterület. Az egész homogenizált és furcsa. Nem szabad oda felmenni. Ez egy State Park, és bla, bla, bla… Európában meg pont 2000 m felett a senkiföldje. Adják a liftet, adják a szállodákat, adják a menedéket. Hajrá haver! Bármit, amit csak akarsz, de ott fent! Oké, van néhány nemzeti parkja, de általában, ha a hegyekben vagy, azt csinálsz, amit akarsz! Menj és érezd jól magad, ők segítenek feljutni! Ezzel szemben nagyon nehéz csak úgy vízbe dobni egy csónakot bármelyik európai tóban. Nagyon nehéz egy cross motoron csak úgy bárhol zúzni, a kívánt irányba menni.
A másik szenvedélyem, a biciklizés, oké, most már túl vagyunk Európán. Biciklizni az Egyesült Államokban nem olyan csodálatos.
Az európai barátaim nem hiszik el azt az életet, amit Amerikában élek, és fordítva, ha a barátom Amerikából meglátogat Európában, azt mondják: »Mi a fene folyik itt?«”
Fából, fémből és kőből
D.I.Y! Csináld magad! Az analóg őspunk
„Azt hiszem, volt valami kézzelfogható a filmre készült fotóban, és a mai napig van valami kézzelfogható a karrieremben is. Tudom, hogy plakátok lógnak a falon, amit 20 éve írtam alá. Nagyon nehezen fogunk találni egy 20 perccel ezelőtti Instagram-bejegyzést!”
Glen tényleg elmondja sok helyen, hogy oké hogy a közösségi médiára összpontosítanak, de hozzanak létre kézzelfogható dolgokat.
Ez nem más, mint egy rajz egy papírra vagy valami, amit el kell készítenie fából, fémből, kőből vagy bármi más, amit a hordozója tartóssá tesz, mint például egy bakelit lemez. Kapcsolatunk legyen kézzelfogható. Hadd adjak neked valamit, ami fából, fémből vagy kőből áll. Életre kell hoznod valami kézzelfoghatót.”
Egy újabb gondolat az eredeti felhasználásról.
„Amikor Greg elkészítette a License to Thrillt (egy újabb legendás freeski film), csak úgy engedélyezte a levetítését, hogy a terjesztő vállalta a széles vásznat. Biztos vagyok benne, sok rock and roll művész és sok más ember nagyon ideges, hogy valaki egy 2 hüvelykes iPhone képernyőjén nézi. Ez elveszi a stúdióban eltöltött hónapokat. Ezt anélkül, mondom hogy audiofil lennék.”
Zárszónak hagytam a félméteres tarajos alapvető gondolatát a médiában látható pillanatsztárokról és talmi dicsőséget keresőkről.
„Szerintem sokan építgetni próbálják a hírnevüket,
ahelyett, hogy hagynák csak úgy formálódni.”
Egy biztos, ha Glen Plake épített valamit, az kézzelfogható volt, legyen az film, díjnyertes síléc, és persze az elmaradhatatlan mohawk/punk frizura.
A legendák nem gondolkoznak azon, hogy legendák-e, csak élnek és teszik a dolgukat.
Plake számos sífilmben szerepelt, többek között ezek az alapok, sokat megtalálsz a „TeCsőn” is akár.
Cheap Ski Movie (2010)
The Edge of Never (2009)
Steep (2007)
Warren Miller’s Higher Ground (2005)
Warren Miller’s Impact (2004)
Warren Miller’s Journey (2003)
Mercon Industry’s Guatemalan Persuader (2003)
Warren Miller’s Cold Fusion (2001)
Fistful of Moguls (1998)
Snowhat? (1993)
License to Thrill (1989)
The Blizzard of Aahhhs (1988)
Maltese Flamingo (1986)
