Zene és a növények kapcsolata.
Van a növényeknek zenei ízlése? Illetve van-e olyan hang, ami nem tetszik nekik, és ha igen, akkor ezt ki tudják-e mutatni? A szkeptikusok úgy gondolják, hogy már e kérdések feltevése is nevetséges, pedig számtalan kísérlet és tanulmány bizonyította már be, hogy a növények igenis „hallanak”, sőt reagálnak is az őket körülvevő hanghatásokra.
Talán a híres mogul uralkodó Akbár udvarából származik az első olyan írásos feljegyzés, miszerint egyik házi zenésze szép melódiákat játszott kiválasztott növényeinek, melyek a lágy dallamok hatására azonnal virágba borultak.
A történet dr. T. C. Singhet is megihlette. Singh az Annamalai Egyetem növénytani tanszékének vezetője volt 1962-ben. Tőle származik az első tudományosan is igazolt vizsgálat, ami a növények és a zene kapcsolatát kutatja. Kutatásában kezdetben klasszikus zenével, később különböző indiai szitármuzsikával szórakoztatta virágait, sőt később retkeknek és hagymáknak is zenéltek. Kivétel nélkül mindenhol azt tapasztalta, hogy a zenét „hallgató”, a rezgéseket felvevő növények sokkal magasabbra nőttek, illetve több levelet és szebb virágot hoztak, mint csendben fejlődő társaik.
Természetesen a növények nem hallják, hanem érzékelik a zene okozta hangrezgéseket, ám az eredmény lényegében ugyanaz: hozzánk, emberekhez hasonlóan pozitív vagy negatív reakciókat, sőt kvázi „érzelmeket”, ösztönreakciókat vált ki belőlük egy-egy melódia.
A növényeknek nincs idegrendszere és tudata, de érzékelik a zene rezgéseit és reagálnak is rá. Ha egy számukra kedves lüktetés vagy rezgésszám csendül fel közelükben, akkor egy idő után abba az irányba hajolnak és növesztik a kis rügyeiket, ahonnan a zene szól.
Azok a gyagya gondolatok, hogy a „szép” komolyzenétől szépen nőnek a növények, de a heavy metáltól meg elhervadnak, akár egy IQ-teszten is szerepelhetne szintmérőként. Általában olyan észjátékos emberek írnak le ilyet, akik se komolyzenét, se rockzenét nem hallgatnak igazán. Mert van nagyon dallamos és atmoszferikus rockzene, és elviselhetetlenül zajos komolyzene is. Mozart Éjkirálynő áriájában olyan kellemetlenül éles magas cé hang kerül kiéneklésre, amivel konkrétan lehet üveget repeszteni. A növények valószínűleg valami lüktetést és rezgést fognak fel. A zene valahol a fúrógép és a vízcsöpögés közötti ritmikus skálán szerepel náluk. Ellenben a rezgés, a hullámzás, amit lead, elkapja a növényeket, gombákat, de hihetetlen, még az enzimeket is.
Enzimek, ha diszkóznak
Az enzimek biokatalizátorok: gyorsítják a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét, az enzimek túlnyomó többsége fehérje, de szeretik a feketezenét.
Fehérje Power
Idén januári hír, az SZBK (Szegedi Biológiai Kutatóközpont) kutatói elsőként alakítottak át zenét oszcilláló elektromos mezővé. Mindezt azért, hogy vizsgálják van-e hatása az enzimekre. És jelentjük van. A zene tudat nélküli élő anyagokra gyakorolt hatása régóta a tudományos és általános érdeklődés tárgya. A zenének még a natív enzimekre is van hatása.
A kutatás nem a hanghullámok nyomására bekövetkező változásokat kutatta, hanem a zene más aspektusait. Ezért 18 különböző műfajú zeneszámból és zajból oszcilláló elektromos mezőt (AC-mező) generáltak,
és azt mérték, hogy ez milyen hatással van az életfolyamatok egyik alapmechanizmusára.
Az SZBK Membrán Biofizika csoportjának úttörő kísérletének eredményeit ismertető tanulmány a Frontiers in Molecular Biosciences folyóiratban jelent meg nemrégiben.
Élesztőgombák és a boogie
Korábbról nem ismert olyan kísérlet „amelyben akusztikus hullámokból keletkezett volna makroszkopikus elektromos mező egy biomolekuláris rendszerben.” Ebben a kutatásban ezt elektródák segítségével érték el.
Na, most lesz mindenki számára világos. Az adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) működését, a szegedi kutatók az élesztőgomba sejtjeiben található sejtszervecskében (vakuólum) vizsgálták. Ahogy szoktuk magunk is. „A kísérlet során a forgó enzim aktivitásában tapasztalt lényeges különbség, hogy a muzikálisan oszcilláló elektromos térben példátlan aktívak az enzimek. Leginkább stimuláló és gátló aktivitást figyeltek meg.”
A kutatók azt találták, hogy az enzimműködés befolyásolása szempontjából: „a leghatékonyabb zenei klipek domináns frekvenciái harmonikus viszonyban vannak egymással és az enzim becsült forgási frekvenciájával.”
A legtöbb vonatkozó tanulmányban tudat nélküli élőlények vagy biomolekulák zenét „hallgatnak” a levegőből. A tiszta szinuszos vagy bármilyen más szabályos hullámformával való oszcilláció azonban szinte soha nem fordul elő élő sejtekben, illetve általában a természetben.
Ha viccelni akarnék, azt mondanám, a növények, gombák, enzimek az ambientre vannak rácsúszva.
A kutatók arról számoltak be, hogy a megfigyelt hatások, amikor egyáltalán voltak ilyenek, jellemzően kisméretűek és közvetettek.
A mostani szegedi kutatás egyik célja ezért „egy a zenéből származó, de a nyomástól eltérő időfüggő fizikai mennyiség biokémiai hatásának megfigyelése volt.”
Az SZBK kutatói egyedülálló megközelítést alkalmazva a zenét váltakozó árammá (AC), azt pedig oszcilláló elektromos mezővé alakították át elektródák segítségével, és megmérték az enzimre gyakorolt hatását.
Élesztőgombák és a hiphop
Mit tehet a sajt, hogy ha mit se sejt?
A Berni Művészeti Egyetem és a Käsehaus K3 sajtkészítő cég közös projektjében arra keresték a választ, hogy van-e valamilyen érzékelhető hatása a zenének az egyik leghíresebb svájci sajt, az ementáli ízére. A sajtkészítők a megfelelő mikroklíma miatt egy barlangban érlelik az ementáli sajtokat. Itt állítottak fel kilenc kísérleti zenedobozt. Ezek közül nyolcban zenét játszottak, az egyik pedig csendben érlelődött.
A dolog elsőre inkább egy médiahack volt, hisz ez egy olyan „kis színes”, amit sok újság átvesz, amivel egy kis ingyen reklámot csinálnak a sajtcégnek, tágabb értelemben Svájcnak. Az eredmény viszont mindenkit meglepett. A hanghullámok ugyanis a jelek szerint tényleg befolyásolhatják a sajt belsejében végbemenő kémiai folyamatokat.
A sajtokkal hat és fél hónapon keresztül hallgattatták végtelenítve ugyanazt a számot. Mondjuk ez így már kínzás, de a zenehullámok adottak. A tracklisten szerepelt a Led Zeppelintől a Stairway to Heaven is, de mindenki tudja, hogy a sajtok nem hippik. Ellenben kicsit ellágyultak tőle. „A zsűri lágyabb ízhatásról számolt be a Zeppelint hallgató sajtok esetében.”
Kiderült az is, hogy az ementáli a klasszikus zenét sem szereti különösebben, ettől is finomabb lett ugyan, de nem nagyobb mértékben, mint bármi mástól. Hasonlóképp járt a többi műfaj is. Vagyis a zene csupán puhítja a kemény sajtszíveket.
Mindenki tudja, hogy a sajtok lazák és a hiphopot szeretik.
Egyedül a Tribe Called Quest We Got the Jazz című száma indította be az ementálit.
(Most hogy leírtam ezt a mondatot elgondolkoztam az életemről.)
A We got the jazz-zel érlelt sajt ugyanis puhább, büdösebb, lágyabb és jobb ízű lett a többinél. A zsűri véleményét ezután többször tesztelték és hasonló eredmény jött ki. Vagyis nem véletlen. A hiphopos sajtról a laborvizsgálat során is megállapították, hogy különbözik a társaitól (lazább volt, kuc-kuc). Bár a többi sajt és a kontrollsajt között nem fedeztek fel hatalmas különbségeket, gasztronómiai szakemberekből álló kóstolóbizottság úgy ítélte meg, hogy mindegyik zenekedvelő sajt lágyabb ízűnek bizonyult, mint a natúr, a rapper ementáli pedig itt is vezette a listát – ebben az esetben egyöntetűen édeskésebb íz világról számoltak be a kóstolók.
Benjamin Luzuy sztárséf rendkívül lelkes volt a kutatás eredményeivel kapcsolatban. A K3 pedig nem zárja ki, hogy a jövőben további kísérleteket fognak végrehajtani a muzikális sajtok világában. Vajon East Coast-osok vagy West Coast-osok a sajtok? Egyelőre a keleti parti boom bapre puhulnak jobban.
Így zenél a gombazenekar
És most nem a gombafejekre, vagyis a Beatlesre gondolok. Valamire, ami tényleg közelebb van a bogarakhoz és a növényekhez. Tegyük hozzá, hogy a gombák sajátos élőlények, külön kategória az állatok és a növények között.
Hogy zajlott a folyamat?
Varázstalanítás varázslattal.
A fán lévő gombák egy PlantWave-hez kapcsolódnak, ami a biológiai rendszerekből származó adatokat jegyzetekké fordítja. A jegyzeteket a PlantWave alkalmazással, hangszereket tartalmazó számítógépre/okostelefonra streamelték. Váltás közben minden gombánál más-más mintát észlelt. A növényekről készült korábbi videókkal ellentétben a gombák inkább egyenletes zúgást hoznak létre, ami jóval kisebb aktivitást vagy vezetőképesség-eltolódást jelez.
A hangszerkészlet, amelyeken a növény játszik ebben a videóban, a Celestial Being nevű soundkit része. Ez egy sokoldalú hangszerkészlet, tartalmaz elektromos zongorát, basszust, harangot és fuvolát. A zenei teljesítmény itt azért kicsit becsapós és trükkös, mert ha egy gyors sodrású patakba teszem bele a jelfelvevőt, az is beindítja a szenzorokat, amik hangot generálnak a digitális hangszerkészleten. Ennek ellenére a gombáknak jók a rezgései. Adom a zenéjüket.
