A hiphop és a humor régi barátságban vannak, csak nem hallod a fegyverropogástól és eltakarja a seggrázás. A poén bonbonok durrogtatásának a legfőbb oka, hogy konkrétan nincs még egy olyan zenei stílus, amiben ennyi szöveg van, ez teret ad annak, hogy kibontsd magad. A másik ok, hogy a storytelling rap kiválóan alkalmas a punchline és egyéb humorra is, feltéve ha van érzéked hozzá. A legtöbb országban ez organikusan kapcsolódott az adott zenei kultúrához.
Fráziskésés Magyariróniában
Magyarország valami miatt itt is gellert kapott. A kilencvenes években azt lehetett mondani, hogy nem vicces, hanem vicc volt, amit rap néven próbáltak lenyomni az emberek torkán. Zoli a Kossuth-díjas anyuka operett gengsztere, MC Gesztenye mulatos rapje, a Kannibálok meg szigorúan 10 éves kor alatt értelmezhető humornak. A Belga végül leszúrta a magyar zászlót a tényleg vicces humor hegyén, csakhogy a Belga nem rap, de főleg nem hiphop. Kezdjük azzal, hogy nem tudnak rappelni, de nem is kell nekik. Nincs azzal baj, ha valaki a rapstílust poénforrásként kezeli. A baj azzal van, hogy jól detektálhatóan a magyar embereknek ez a hiphop.
De mit is választhatnának nálunk, csak szerelmes, mulatós, kamu gengszter rap és a rapet használó humorral is operáló, de nem rapprodukciók (Krúbi, Belga) érik el az átlagember ingerküszöbét. Az underground meg azért underground, mert underground.
A leírhatatlan nevű Mikee Mykanic, a leírhatóbb Ketioz, Nick Name, 6363, akit Gegének kell ejteni, és Bongor, vagy Peti, aki egykor Újonc volt operált humorral, de ezek meg a külváros, belváros magánügyei voltak és sajnos nem hatottak az egészre.
Nálunk a humor nem a rappel együtt nevet, hanem rajta nevet, és így egy kicsit le is sajnálja.
A másik, hogy a rapet használó humorprodukciók csak a laikusok számára aktuálisak, valójában
nem nagyon vannak képben a hiphop nagyon is izgalmas kultúrájával. Fráziskésésben vannak.
Még a németek is…
Witz, witzig, am witzigsten
Ha nyelvtannáci vagy, tudom hogy komisch, aber es ist lustig.
Még a németek is jobbak nálunk hiphophumorban, mi égünk nem a Reichstag.
Ez az igazi szégyen, ami miatt robbantani kéne már Berlinben, legalább egy humorbombát. Ha szeretnél alapítani egy német humorellenes terrorszervezetet, keress meg PM!
Igazándigidiból ezek az arcok valóban éltetik a saját rapkultúrájukat, nemcsak röhögnek rajta. Németek, viccesek, sikeresek, ez nem fair.
Fünf Sterne Deluxe
A sort tudnám folytatni a Fettes Brottal, Tobi und das Boval, Blumentopffal. Az az igazság, hogy sajnos a németeknek nemcsak BMW-je, hanem humora is van.
Amerika, ahol a kerítés is beefből van
Az amcsi rapnek az első pillanattól kezdve része volt a csipkelődés, a beégetés és a humor.
A punchline rap, ami akkora téma, hogy külön cikket érdemel, eleve arról szól, hogy a rapper a sorait egy poénnal zárja, ezzel megkoronázva a mondanivalóját. Igazából ezt mindenki használja, de van, aki nagyon. Az, hogy mi vicces és mennyire támadó valami, az ízlés kérdése. A suttyóbb punchline humor tökéletes példája Necro, aki a Sexorcist albumán kimaxolta a himsovinizmust. De mindenképpen profi munka, és nem kell komolyan venni.
Necro – „Who’s Ya Daddy?
Remember U must learn…
A nagy öregnek volt és van humora.
Őskor, hőskor
Mielőtt a rap még egyáltalán rap lett volna, ott volt a humorra épített ősrap.
Gill Scott Heron és a Last Poetsen kívül, akik amúgy szintén operáltak a humorral is, kimondottan vannak humoros alakok a hiphop előtti rap őskorban.
Rudy Ray Moore aka Human Tornado aka Dolemite eleve egy elborult stand-upos és botcsinálta filmrendező volt, és minden rapper példaképe. Róla nemrég egy egész estés film is készült a Nevem Dolemite néven, ami a Netflixen is megtekinthető.
Rudy Ray Moore – Signifying Monkey
Szintén Dolemite-tal egyidőben szabadult el az igazi Döglégy, vagyis Blowfly, aki a legszabadszájúbb előadó volt akkoriban. Nem is tudom volt-e olyan időszak a pályafutásán belül, amikor nem volt valamilyen módon betiltva.
Blowy – Who did I eat last night
Eleve a Fat Boys nevű formáció maga egy humorforrás és önirónia. Will Smith bár rappernek gyenge, de nem lehet elvenni tőle, hogy itt a helye.
DJ Jazzy Jeff & The Fresh Prince – Girls Ain’t Nothing But Trouble
Zenetörténeti érdekesség, hogy a Beastie-ék a Fight for your rightot cinikus poénnak szánták a menőző partyarcok ellen. Ennek ellenére Amerika nagy része nem vette a lapot, és pont a tipik partyarcok himnusza lett a szám. A bestiális fiúk egész életművére jellemző mind az intellektuális mind a zenei humor, az életművük egy intergalaktikus szabotázs.
Beastie Boys: Intergalactic
A Közellenség sem csak komolykodott, hanem gyakran humorba csomagolta a társadalomkritikát.
Public Enemy: 911 is a Joke
Sajnos jobb minőségben nem lehet ezt a klipet megszerezni, de a Pharcyde egyértelműen az egyik legszellemesebb rapcsapat a világtörténelem folyamában.
Pharcyde – Frontline
A Pharcyde-ból kicsapott, kábítószerfüggővé váló lecsúszott Fatlip önoltás száma az egyik legszebb példája a keserédes humornak. Egyben görbe tükör Amerikának, ahol nem kolbászból, hanem beefből van a kerítés.
Fatlip – What Up Fatlip
Az Ugly Duckling egész albumokat szentelt a humorra felhúzott koncepcióinak, itt például egy antivegán, szmötyi-trutyi gyorsétteremlánc életéről mesélnek 70 percen keresztül. The Shapeshifters is sajnos mára elfeledett, borult humorú banda hatalmas dumákkal.
Az 1989 óta működő alternatív hiphop trió és minden modern szatirikus rap őséről, a De La Soulról se feledkezzünk meg. Egyszerre tudták megszólítani a társadalom különböző rétegeit. Egy igazi hidat képezve a rasszok és minden sablon fölött.
De La Soul: Oooh
Justice 4 Hungary
Igazságot szolgáltatunk azért Magyarországnak is. Természetesen a nagy víz másik partján is létezik mesterkélt humorista rap is, nagyon is. Csak ott novelty musicnak, nem hiphopnak, hívják. Ezek a produkciók a rapet használják a humor szállítóeszközeként. Nálunk ezt nem választanák szét. Így lett a Ladánybene 27 is nálunk reggae-zenekar, pedig az bizony pop.
Jon Lajoie Everyday Normal Guy-jal valójában a legnagyobb oltást rakta a keménykedő egorapre. A szám tulajdonképpen arról szól, mint a Fatlip-track. Önoltás, de érdekes, hogy mennyire más, ha van súlya is, ha van mögötte egy elhibázott élet. Ennek ellenére ez a Lajoie-track egy legendás pillanata a kanadai humornak.
Normal Guy – Everyday
The Lonely Island – I’m On A Boat
A YouTube-valóság megjelenésével nem csak unboxing és haul videók kerülnek ki, hanem humorgyöngyszemek is. Az már egy másik kérdés, hogy ezek a humoristák jobban rappelnek, és jobbakat mondanak, mint egy-két mostani rapszupersztár.
Darth Vader vs Hitler: Epic Rap Battles of History
Albert Einstein megküzd Stephen Hawkinggal ebben az Epic Rap Battles of History epizódban.
Újoncok és új kezdet a humoros rap világában
Lil Dicky esetében nem teljesen dőlt el, hogy ő humorista vagy rapper, újabban sorozatsztár. Dave című sorozata elképesztően népszerű. Annyi biztos, hogy hatalmas freestyle-okat tol, és bármihez nyúl az arany lesz, de leginkább kiskukis.
Lil Dicky – $ave Dat Money feat. Fetty Wap and Rich Homie Quan
Atmosphere-t és R.A. The Rugged Mant szinte akár a nagy öregekhez is sorolhatnánk, de mivel a mai napig aktívak, itt a helyük és tudjuk „God loves ugly…”
Az ironikus humor és az új vonal
Das Racist nélkül ezt a cikket nem lehet megírni. Ők itt voltak mielőtt Tyler the Creator, Action Bronsont, Aminét, Rejjie Snow vagy a trash esztétikát kimaxoló Riff Raff feltűnt volna. Who’s That? Brooown!
Az ironikus, szatirikus vonal pár gyöngyszeme a teljesség igénye nélkül.
Action Bronson: Easy rider
Aminé REDMERCEDES
Rejjie Snow – Rejovich
Irónia és hiphop a filmvásznon
A 2000-es évek utáni digitális korszakban a szatirikus rap (különösen az afroamerikai) marginális státuszban maradt, mivel a fekete kulturális reprezentációk kommentálása vagy a fekete sztereótípiáktól való viccelődésre nagyon hamar megkaphattad, hogy rasszista vagy.
A reflektálatlanság így paradox módon bebetonozta a hiphop globális státuszát, de sajnos leginkább sablonosan. Aranyfogakkal, nagy láncokkal, seggekkel és kocsikkal. Ezzel régebb lehetett viccelődni, ma csak akkor, ha néger vagy, vagyis bocs fekete. Pont ez az erőltetett túltolt PC-skedés, ami nem tesz jót, a kultúrális és szellemi játéktérnek, néha magam sem tudom, hogy leírhatom-e lassan azt, hogy néger. De addig is, amíg ezt eldönti a PC-rendőrség, két fekete gyöngyszem a rap életformát humorosan kritizáló vonalból.
Fear of a Black Hat
A Fear of a Black Hat egy 1993-ban készült amerikai áldoku film az amerikai hiphop zene evolúciójáról és állapotáról. A film címe az 1990-es Public Enemy Fear of a Black Planet című albumából származik. Először a Sundance Filmfesztiválon, 1993. január 24-én vetítették nagy sikerrel, hozzánk sajnos nem jutott el.
CB4
Chris Rock klasszikusa a klasszikus, ha nem láttad csak maximum átmenő jegyed lehet hiphopból, sajnos a hármashoz ezt ismerni kell. Kötelező alapmű.
Ne feledjük, az igazi humornak súlya van, és kicsit karcos. Leakaveli rátapintott a túltolt politikai korrektség neuralgikus pontjára.
I don’t fight hate with hate.
Leakaveli: Let the white kid say nigga
