Kerek lemezfordulóhoz érkezett a house-techno szcéna berlini elit kiadója; a 100. Innervisions EP-t az alapító Frank Wiedemann és Kristian Beyer jegyzik.
Az AME duó mind tempóban, mind hangulatban változatos, négy elég különböző számmal teszi emlékezetessé ezt az elektronikus zenetörténeti mérföldkövet. A “The Witness” új színt hoz a kiadó hangzásába és talán előfutára is lehet egyfajta nyitásnak a gyorsabb dalok felé: finomra simított harangos techno némi vokállal, egy szép, hosszú, repetitív ballada a vasakhoz. “What The Hell” és tényleg; szintén meglepetésként hat ez a kemény, húsos, basszus köré tekeredő ipari kalapálás a felgyorsított vokálfoszlányokkal, az “And End” -ben viszont szépen megcsillannak azok a díszítések, amikért igazán szerethető, és különleges az Ame sound, míg a “Pink Elephant” egy jópofa ritmikai játék bágyadtan hajló basszusokkal és kissé együgyü, de hatásos dallammal. Már volt szó arról, hogy a 100. kiadvány egy fordulópont lesz a kiadó életében, de igazság szerint a 101.-ik után könnyebb lenne állást foglalnunk arról, hogy merre tart az Ame-Dixon szentháromság. Ámen.
