Barion Pixel

Költői szürrealizmus, avagy az agymenés természetrajza

Benedek Csanád

2023.10.30.

7 perc

Beto Val munkássága annyira friss, hogy még meg sem száradt rajta a digitális festék. A logikai bukfencen és képzavaron nem akad fenn, lévén egy szürrealistáról van szó. Első körben most kivételesen nem a művészt mutatnám be, hanem a „magyar nyavalygást.” Ismerős neked? Innen nem lehet világhírű lenni stb.? Beto a COVID-karantén alatt kezdett kollázsokat készíteni. Mindezt Ecuadorból, amit nem igazán lehet a képzőművészet fellegvárának nevezni. Szóval magyar művészek hajrá!

Valencia Ecuadorból
Az ecuadori művész, Roberto Valencia, akit a közösségi médiában inkább csak Beto Val néven ismernek, jószerivel véletlenül kezdte kollázsművész-karrierjét. Munkájához nem kapcsolódott, előtte a képzőművészet hagyományos, ecsetes ágát művelte. Azonban a koronavírus-járvány közepette a kis quitói műtermébe nem tudott lejárni, így otthon, a gépén művészkedett unaloműzésként.
A neten való barangolása közben felfedezett egy hatalmas ingyenes vintage illusztrációkészletet (koronajárvány alatt egyébként nagyon sok fizetős oldal ingyenessé tette a szolgáltatásait egy időre). A ritka vintage botanikai képgyűjteménnyel kísérletezni kezdett, és megalkotta első egyedi műveit. Ezek még cél nélküli játékok voltak számára a bezártság ellen és egyfajta terápiaként fogta fel a mindennapi élet stresszének leküzdésére.

Nem sokkal ezután egyszerűen rákattant a témára. Saját bevallása szerint a „fantáziája hirtelen tele lett szürreális lényekkel és jelenetekkel, amelyeknek életre kellett kelniük”. Így a digitális kollázsokon keresztül egyfajta egyedi világ született meg. Ez a hobbi apránként szinte rögeszméjévé vált a művésznek, aki akár napi 4 órát is áldoz új képek gyűjtésére, és hol van még az alkotásra szánt idő.

Beto Val

Beto Val kollázsai egy szürreális vizuális gegtengerbe merítenek bennünket, melyet abszurd és különc lények uralnak, akik valahogy ismerősek számunkra, és létezésük immáron lehetséges. Megalkotta azt az univerzumot, amely ellenáll egyetlen téma és stílus erőltetésének. Szenvedélye a felfedezés, a játék és a szórakozás minden megnyilvánulásában átjön. Minden új kollázs az előzőtől teljesen eltérő világot sugall, és mégis mindegyik magán viseli a szerző jól felismerhető stílusjegyét.

Az ecuadori művész bizarr kompozíciói gyakran játszanak azzal, hogy gyümölcs grafikákat kever állatképekkel. Sokszor általad is, nyilvánosan elérhető képek felhasználásával Val szürreális lényeket hoz létre. Az analóg illusztrációkat a művész digitális manipulációival vegyíti, a kollázsok a szeszélyestől az abszurdig terjedő karakterek végtelen sorát ölelik fel.

Grafikai és reklámipari munkái után a váratlan siker lehetővé tette a művész számára a képzelet új területeinek meghódítását. Val most már részben ebből él, nyomatokat és egyéb árukat kínál boltjában, van albuma is: The Great Book of the Imaginary Animal Kingdom. Az általa megálmodott furcsa hibrideket az Instagramon is nyomon követheted. Beto Val szereti kategóriákba rendezni alkotásai témáit. De nincs benne köszönet: bizarr, középkori szuperhősök, vad arisztokrácia, pirinyó lények… Valójában szinte bármelyik beleillene bármelyikbe, mert gyümölcs és virág mindenhol van, de persze érthető a koncepció.

Szüreti szürrealizmus, avagy vintage surrealism
Ne írd be Google-fordítóba, hogy „vintage surrealism”, mert máris szüretelheted a realizmusfelettiség fura megoldásait. Ha lapozgatsz a 4BRO art szekciójában, észreveheted, hogy egész kis szegmenst kaptak a modern szürrealisták. Ennek oka részben, hogy másod-, harmadvirágzását éli a stílus vagy tán el sem tűnt igazán. Az internetgeneráció korában már könnyen eljutnak az emberekhez a kisebb művészek alkotásai is.

Felmerül a kérdés, hogy mennyi ebben a valódi művészi érték, és mennyi a mások stílusát (Dalít, Magritte-ot)
másoló epigon kultúrgiccs. Az az igazság, hogy mindenre van példa. A kollázsművészet szürreálisabb
része szinte megköveteli, hogy egyedi legyél. Könnyen felismerhetők a másolók.

Azzal meg nem lehet mit csinálni, hogy a borult, bizarr képek beindítják az ember fantáziáját. Érdekes módon általában pont azok szoktak hőzöngeni, akik maguk is formalista l’art pour l’art (önmagáért való művészet) alkotásokat készítenek. Akkor miért fáj nekik, hogy más teljesen öncélú alkotásai népszerűek lesznek?

A szürrealizmus első kiáltványa 1924-ben így fogalmazta meg lényegét: „A léleknek olyan zavartalan önműködése (tiszta automatizmus), melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, s minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől.” A francia „surréalisme” jelentése „realizmusfelettiség”.

A szürrealizmus a két világháború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben. Fiatal művészek megfogalmazott vágya volt, hogy a valóságnál is valóbb dolgokat alkossanak. A szürrealisták kijelentették, hogy éber állapotban nem lehet valódi alkotásokat létrehozni, olyan lelkiállapot után sóvárogtak, amelyben felszínre kerülnek lelkünk mélyebb, tudatalatti rétegei. A szürrealizmus elnevezése 1924-ben született, Párizsban. Először Apollinaire egyik 1917-es levelében fordul elő. A kaotikus dadaizmusból továbblépni vágyó André Breton és művésztársai kicsit később irányzatuk meghatározására átvették a kifejezést.

A szürrealisták felhasználták azokat az eljárásokat és anyagokat, melyek a tudatalatti képeket képesek előcsalogatni, megjeleníteni. Az általuk ábrázolt víziók gyakran rémálom hatását keltik, mert látszólag értelmetlen viszonyba állították az ábrázolt tárgyakat. Kialakult a mágikus realizmus, ami az irodalomban is nagyot ment. Képzőművészeti ősapja és egyik fő képviselője René Magritte. Képein gyakran logikai paradoxonok jelennek meg, hangsúlyos gondolati asszociációk. A pszichológia is szívesen használja a szürrealista alkotásokat. Sokkal többet jelent néha, ami kibomlik belőled a kép hatására, mint ami a képen látható valójában.

Beto Val digitális kollázsai a tiszta költészet talaján is megállják a helyüket. Latin-Amerikára mindig lehet számítani, ha szürreális, mágikus realizmusról van szó. Vintage kollázstechnikái, fotómanipulációi azonnal ható vicces játékok. A hatást vadásszák, de esetünkben van is vadászható hatás. Biztosan fogjuk még filmposztereken, albumborítókon, pólómintákon és hasonlókon látni alkotásait. És van-e jobb dolog, mint amikor a művészet leszivárog a közgondolkodás szintjére? Inkább rajzoljon mindenki háborúzás helyett! Béke.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Banksy, aki bevitte az utcát a gazdagok otthonába

NYC sötétedés után a taxi hátsó ülésén, avagy Weideman utazása a városi élet mélyére

A rejtőzködés művészete Liu Bolinnal

Herzog a streetfotó hercege

Demsky, a spanyol street art polgára és mestere

Louis Blanc: Öntestképek