A kannabisz-farmok korántsem olyan zöldek, mint gondolnád, sok esetben négyzetméterenként akár 50-szer több energiát használnak fel, mint az otthonok, irodák és gyárak – írja az egyesült királyságbeli fűbiznisz környezetkárosító hatásáról szóló cikkében a Vice.
Nagy árat fizethetünk a rejtegetett kannabisz ültetvényekért. Bűnözés, erőszak, és amire nem sokan gondolnak: a környezetre gyakorolt káros hatása miatt.
Illegális jellege és speciális igényei miatt rejtett, belső térben, különleges körülmények között kell tartani, főleg azért is, hogy a profitorientált termesztők többször szüretelhessenek a növényről. A termesztéshez használt legfontosabb kellékek egyértelműen nem túl „zöldek”: elsősorban erős, fényes lámpák kellenek hozzá, amiket naponta 12, de a kár 24 órán át kell működtetni, hogy olyan legyen, mintha a nap sütné a növényeket. A rengeteg áramot fogyasztó légkondicionálónak is nagy szerep jut a receptben. Feladata a levegő konstans 25-30 fokos hőmérsékletének és páratartalmának fenntartása. Egyes termesztők nem elégszenek meg ennyivel, ugyanis van, aki palackozott szén-dioxidot is szivattyúzik a növények gyorsabb növekedése érdekében.
Ez mind-mind rengeteg elhasznált áram, és ha belegondolunk, hogy hány ilyen illegális ültetvény van, elmélázhatunk kicsit azon, hogy vajon kizárólag a nagyvállalatok felelősek-e a klímaváltozásért.
Angliában hatalmas aha-élményben volt része Doncaster lakóinak, amikor kiderült, hogy az elmúlt év sűrű áramszünetét egy hatalmas kannabisz-ültetvény okozta a város szélén álló, elhagyatott épületben. A több mint 2000 tő, a csúcstechnológiás berendezések és az 1000 wattos lámpák együtt nagyjából 2 millió font értékkel bírtak. De miért is okoz áramszünetet egy fű ültetvény?
A nagy villamosenergia-fogyasztás viszonylag új keletű dolog. 1997-ben a brit kannabisztermesztők 70 százaléka csak természetes fényt használt, és az ott eladott fű nagy részét nem helyben, hanem melegebb országokban termesztették, a szabadban. Ehhez képest ma már csak kis részét termesztik kint, és az illegális kereskedők a piac nagy részét is elfoglalták.
Angliánál maradva, a brit illegális termelők évente több száz tonna füvet termesztenek, hogy az ország becslése szerinti 2,6 millió kannabisz-fogyasztó igényeit kielégítsék. Tudom, soknak hangzik, de a brit kannabiszipar még Európában sem a legnagyobb. Spanyolország, Albánia és Olaszország egyaránt a növény illegális termelői. Csak Európa évente körülbelül 2500 tonnát dob a feketepiacra.
Dr. Evan Mills kaliforniai energiatudós az elsők között vizsgálta a beltéri kannabisztermesztés környezeti hatásait. 2011-ben végzett tanulmánya szerint az Egyesült Államokban a fedett területen termesztett kannabisz minden kilójának előállításához 6074 kilowattóra villamosenergia szükséges. Abban az időben Amerikában nagyrészt beltéri termesztés ment, így az ipar az Amerikában termelt összes villamosenergia egy százalékát használta fel.
Ami az Egyesült Királyság hálózatának villamosenergia termeléséből származó szén-dioxid-kibocsátást illeti, a fedett kannabiszfarmokban termesztett minden kiló több mint egy tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez, körülbelül ugyanannyi, mint az út Londonból New Yorkba. Így például, a doncasteri ültetvény évente csaknem 5000 tonna üvegházhatást okozó gázért felelne.
Az angliai időjárás nem nagyon kedvez a meleg levegőt kedvelő növénynek, így egyértelmű, hogy a szabadföldi termesztés helyett beltéren, az úgynevezett hidroponika módszerét használják, tehát föld helyett folyadékkal táplált szilárd talajba ültetik a növényt. Ehhez viszont szükség van olyan vegyszerekre és tápoldatokra, amelyek szintén nem sorolhatóak a környezetkímélő kategóriába.
A vegyi anyagok közül a legjelentősebbek a szintetikus növénynövekedés szabályozók, amelyeket általában a rügyek méretének növelésére alkalmaznak annak ellenére, hogy a fogyasztásra termelt növényeknél betiltották őket, ugyanis hosszú ideig fogyasztva ezek rákot, májproblémákat és meddőséget okozhatnak. Használnak még olyan szereket a kártevők távoltartására, amik kimosódással károsítják a környezetet, nem is beszélve arról, hogy a kenderlevélen maradt vegyszer maradványokat a használói elszívják.
Mindenféle vegyszer nélkül, maga a kannabisz levél is komoly levegőszennyezést okoz. A levél mérgező vegyületeket, úgynevezett terpéneket bocsát ki, amelyek a szellőzés nélküli fedett helyiségekben potenciális kárt okozhatnak a kannabiszfarm dolgozóinak, akik hosszú ideig zárt területeken belélegzik a vegyületet. A városi területeken ezek a vegyületek az autók kipufogójának füstjével együtt ózont képeznek, amely gáz a sztratoszférában hasznos, de belélegezve nagyon ártalmas.
Van azonban megoldás, bár az nem mindenkinek lenne ínyére, főleg az illegális és nagyüzemben termelőknek. Dr. Gary Potter, a Lancasteri Egyetem kannabiszgyártási szakértője szerint ha bevezetnének néhány szabályt, ez az ipar sem venne el az élhető környezet feltételeiből.
„A legális piacon az elektromos energia felhasználása úgy kezelhető, hogy meghatározzák a kannabisz
termelés térfogatára felhasználható teljesítmény mennyiségének ellenőrzését, és előírják a kültéri
vagy az üvegházban való termesztését … Pont úgy, mint a paradicsom termesztése.”
Mindent összevetve, ha az illegális ipar felszámolásra kerül, az önmagában még nem oldja meg a problémát, hiszen ahogy a fentiekből is kiderült, a legális termesztés nem megfelelő szabályrendszere is hagy maga után negatív ökológiai lábnyomot.
