Barion Pixel

Paul Thomas Anderson – Licorice Pizza

Fekete Felícia

2022.02.24.

2 perc

Régebben voltak olyan ambícióim, hogy forgatókönyvíró leszek, olyannyira, hogy még egy diplomát is szereztem ebből a tudományágból. Egészen makacsul ragaszkodtam ehhez az elképzelésemhez, egészen addig a pillanatig amíg meg nem néztem Paul Thomas Anderson önéletrajzát az imdb-n. Nem mintha különösképpen rajonganék a filmjeiért, bár a Fantomszál azért eléggé tetszett.

Barátunk 1970-ben született Kaliforniában, és még ott is az ő családjának volt először videokamerája. A kis Paul hamar elkezdett saját filmeket forgatni és meg is vágta őket saját magának. Természetesen a szülei is filmesek voltak és ott nőtt fel a „völgyben” San Fernandoban, Los Angeles külvárosában. Ilyen hátterű emberek mellett nem sok értelmét látom, hogy filmekhez nyúljak, mert bár vicces volt felnőni Budapesten a nyolcvanas-kilencvenes években, de gyerekkorunkban még tévéadás sem volt hétfőnként.

Cipőt az olaszoktól, masszázst a thaioktól kérjünk, és a filmkészítést hagyjuk meg a hetvenesévekben Kaliforniában felnőtt filmes csemetéknek. Akik közül a legszorgalmasabbnak ma mutatják be
a legújabb művét. Ami, mégis hol máshol játszódna, mint a „völgyben” a hetvenes években.

Nyilvánvalóan hibátlan alkotás született, mert barátunk is már elmúlt ötven és már negyvenöt éve filmeket készít. Úgy kelünk fel a székből, hogy gombóc van a torkunkban a meghatottságtól és újra hiszünk az életben és a tavaszban. Bár a film lassan indul és az első negyedében még sóhajtoztam is, hogy „én sose szerettem a Magnoliát” a második felétől rásült az arcomra a konstans mosoly, ami a legvégére sírásba fordult át.

Volt itt minden, ami egy ilyen nosztalgikus, már eléggé a távolba vesző, ezért nagyon kifinomultan bemutatható korszak filmben lennie kell. A nőkkel való bánásmód változása, a melegek helyzetének javulása, élet a digitális kor előtt, a már megint zseniális Bradly Cooper, Sean Pean, akire elég ránézni mindegy mit csinál, Philip Seymour Hoffman gyermeke, mint főszereplő, rendkívül humoros apró részletek, utalások és szerelem, szerelem, szerelem. Az élet szép, és hagyjuk meg a filmkészítést az illetékeseknek.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Summer of Soul: a fekete Woodstock

Scavengers Reign: élni és élősködni hagyni

80 Blocks from Tiffany’s: Bronx, az Isten háta mögött, ahol az ördög nem alszik

Reel Rock-filmtúra, nem hagy lógva

Freaknik: a Dél, ha beindul

Tokyo Vice és egyéb bűnök: Japán titkos világa nyomában