A film, ahol először mutatta meg magát a reggae és Jamaica igazi arca
A The Harder They Come egy 1972-es jamaicai film, rendezte Perry Henzell.
A filmalkotás egy univerzális „Így jöttem” történet, amely az akkor még rendkívül sajátos karibi környezetben játszódik. Vidékről egy naiv srác érkezik a nagyvárosba, sztárságról álmodozik. Egy dalt próbál kiadni, lehúzzák, becsapják, nem talál munkát, kábítószer-csempészetbe keveredik, elárulják, a korrupt rendőrség üldözi, népi hősként hal meg, legendává válik, miközben dalából himnusz lesz, de az anyagi siker nem az övé.
Top shatta
A film nagyon sok részletében első volt.
Az első jamaicai zenefilm, első reagge-film, az egyik első hood/getto film. Az első angol nyelvű film, amit feliratozni kellett Jamaicán kívül: USA-ban és Angliában nem értették a vaskos karibi, patois szlengeket. Később ezek a dumák a film hatására beépültek az angolszász kultúrába. A ganja szót még te is ismered. A lemez fontos szerepet játszott a reggae zene USA-ban való népszerűvé válásában. Abban is úttörő, hogy a főszereplője egy jobb sorsa érdemes antihős. A filmnek két változata is van, egy feliratos és egy felirat nélküli, amelynek más a vége.
A Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma közül
a The Harder They Come filmzenéje a 119. helyezett.
Az angol Clash zenekar legalább két számában utal a filmre: „Guns of Brixton” és „Safe European Home”. A reagge és dancehall utalások száma végtelen, ott ez a film Biblia.
Boney M emelgetett át innen is, hogy finoman fogalmazzak. The Melodians – Rivers Of Babylon
A klasszikus Fugees szám klipje, és Wyclef pulcsija is utal Jimmy Cliffre. A sajátos pulcsin kívül érdemes megfigyelni, hogy Jimmy magát a számot is cigizve vette fel. Erre lehet azt mondani, hogy lazán adja be.
Jimmy Cliff: Recording The Harder They Come In Studio Session
Fugees – Fu-Gee-La
A film főszereplője Jimmy Cliff reggae énekes, aki Ivanhoe Martint alakítja. A valóságban is élt egy ilyen nevű, jamaicai rudeboy, ismertebb nevén Rhygin, aki az 1940-es években szerzett magának kétes hírnevet. A forgatás előtt a projekt munkacíme is Rhygin volt, ez aztán Hard Road to Travelre, majd végül The Harder They Come-ra változott, ami arra késztette Cliffet, hogy megírja az azonos nevű zseniális dalt. A történet csak áthallásosan és nagyon lazán követi Martin/Rhygin valódi életét, inkább az 1960-es évek Jamaicájáról szól. Martin egy szegény jamaicai, aki munkát keres, később felcsap reggae zenésznek. Végül bűnre adja a fejét és ganját kezd el árulni. Az ország látszatdemokrácia, valójában pont olyan mintha egy banánköztársaságban lennél.
Az eredeti Rhygin nem volt sem zenész, sem drogdíler. Itt tűnik fel először a hiphop későbbi állandó toposza: a törvényen kívüli zenész, aki „szabadidejében” drogdíler, vagy drogdíler, aki „szabadidejében” zenész. A rastafariánus nézet is itt tűnik fel először a popkultúrában.
Egy cigi, ha begyullad és égni kezd a filmvászon. Vagy a filmvásznon?
A film hurrikánszerű sikert aratott Jamaicában, a fekete jamaicaiak valódi helyszíneken való naturalisztikus ábrázolása és a jamaicai patois, a helyi kreol nyelv használata miatt. A rendező Henzell szerint „a feketék, akik először látták magukat a képernyőn, sírtak, felugráltak a mozikban, spontán éneklések, táncok kezdődtek, hihetetlen közönségreakciót váltottak ki. A hétvégi program része volt, hogy elmentek megnézni újra és újra a mozikba és énekeltek és táncoltak a filmnézés közben.”
A filmet 1973 februárjában mutatták be New Yorkban, de kevés figyelmet kapott. Népszerűvé akkor vált, amikor a következő áprilisban az úgynevezett „Midnight movies” éjféli közönsége előtt kezdték el játszani országszerte. A Midnight Movies-ban horrorfilmeket, különleges filmérdekességeket vetíttettek, David Lynch, Jodorovsky filmjeit, és persze a Hardey They Come-ot.
A film népszerűsége azonban Jamaicán kívül korlátozott volt, mert a karakterek által beszélt helyi patois nyelvjárás olyan vaskos volt, hogy feliratozni kellett, sokak szerint ez volt a filmtörténelem első angol nyelvű filmje, amelyhez felirat kellett az Egyesült Államokban.
2005-ben színpadi musicalt készített a filmből a Theatre Royal Stratford Londonban.
„Nehezebb napok jönnek” címmel áthallásos regény is jelent meg T. C. Boyle tollából 2015 márciusában. Ez a regény, pont ahogy a Harder They Come Rhygin életéhez nyúlt vissza, úgy használ egy kurrens történetet. Itt a lazán kapcsolódó szál Aaron Bassler életének eseményein alapszik, aki után 2011-ben 36 napig embervadászat folyt Mendocino megyében, Kaliforniában.
A The Harder They Come című film zenéjét 1972-ben adták ki. A film zenéje jelentette az áttörést az USA-ban a reggae zene számára. Mindenki később jött, Bob Marley, Black Uhuru részben ennek a filmnek is köszönhette a rájuk is irányuló figyelmet. A filmzenét a főszereplő Jimmy Cliff reggae zenész maga állította össze, néhány dalban ő is szerepel. Ez még a korai korszak.
A Jamaicában óriási sikert aratott film a nemzetközi piacra is eljutott, és úgy írták le, mint „talán a legbefolyásosabb jamaicai filmet és az egyik legfontosabb karibi filmet”. A sok amatőr színész és a sok önmagát alakító szereplő csak növeli a film hitelességét. A zenei producer azért néz ki úgy, mint egy dörzsölt zenei producer, mert ő egy dörzsölt zenei producer. Fun fact: a filmben szereplő fiatal Beverly Anderson később Michael Manley jamaicai elnök felesége lesz. A férj 17 évvel volt idősebb nála.
Raggamuffin ruffneckz
A film érdekes részleteket mutat a hatvanas és hetvenes évek jamaicai barbárságáról és korrupciójáról. Például miután a képmutató prédikátor kirúgja Jimmy Cliffet amikor visszamegy a templomtelepre, hogy átvegye a biciklijét, de azt találja, hogy egy idősebb, jóval nagyobb benga kollégája kisajátította. Erre verekedés tör ki, amiért a helyi hatóságok korbácsolásra ítélik. Mindez 1970, Jamaica. Korbácsolás.
Ivan/Jimmy Cliff a történetben, az általa írt és előadott „The Harder They Come” című dalért csak a szokásos 20 dolláros kizsákmányoló fizetséget kapja. Minden haszon a kiadóé. Ez is valós tény volt, az akkori zenészek kizsákmányolására mutatott rá.
Végül Jose, amikor lehetőséget kínál Ivannak, hogy szerényen megéljen az amúgy veszélyes marihuána kereskedésből, a rendőrség nem azért megy rájuk, mert ez illegális, hanem mert a rendőrség működteti az igazi nagy droghálózatot és a konkurenciát hallgatatja el. Ez is valós elem.
Jones, akinek feladata Ivan/Jimm Cliff kézre kerítése, ideiglenesen leállítja a segélyek kiosztását, hogy kiéheztesse az egész közösséget, amely bújtatja és szállást ad a menekülő rudeboynak. Ez is bevett szokás volt. Az egész negyedet zsarolták.
Az is találó, hogy a főszereplő halála után a lemezmágnás újra kiadja Ivan dalát, hogy kamatoztassa ismertségét, a már halott karizmatikus lázadónak kihasználja a hírnevét. Miközben az utcán az igazi tehetséges zenészek szintén nem kapnak lehetőséget, csak 20 dollárt. Harder They Come.
Harder they fall, one and all
A film címét adó dal szövege is forradalmi volt, ettől akkoriban féltek, mint ahogy a film is bemutatja, ez akkor új friss hangzás volt és a szövege is finoman beszólogatós. Sok helyen egy ideig nem is játszották rádiókban. Ezért is mentek az emberek moziba nézni és hallgatni, nem volt mp3 ugye. Nem a beletörődésre, hanem a kitörésre biztatott Jimmy.
Részlet a dalszövegből:
„Nos, mesélnek nekem egy finom pitéről
ami majd az égben vár rám, ha meghalok
De a születésed és a halálod napja között
Úgy tűnik, soha nem hallják még a sírásod
Most kiveszem a részem, elveszem ami az enyém
És továbbra is küzdök azért, amiért akarok
Így biztos, hogy süt a nap
Bár tudom, hogy ha meghalsz, akkor már mindegy
De inkább szabad ember vagyok a síromban
Minthogy bábként vagy rabszolgaként éljek
Így biztos, hogy süt a nap
és jöhetnek a nehezebb napok is
Csak ennyit tudok.”
A Harder They Come egyben egy kifejezés is kétfajta értelemmel. Egyfajta „lesz ez még így se”, egyfajta „jöhet bármi”, meg játék is a „they” és a „day” szavakkal is, hogy rám jönnek, nehezebb napok jönnek.
Ja, ha nem írtam volna, a film és a film zenéje is kötelező tananyag. Jamaica kezdőszett, átmenőjegy nincs nélküle. Ez az alap.
