Ha szóba jön Walt Disney neve, vele együtt sokan kezdenek el sandán nézegetni és sötét titkokat emlegetni. Mi ez a sok rejtély, ami körbelengi a rajzfilm birodalom atyját? A mesék imádója talán magáról is szeretett volna meséket rebbenteni szárnyra? Azonban valóságalapja minden mesének van, így van ez most is.
Walter Elias Disney 1901-ben született Chicago-ban. Egy olyan korban, amikor minden újdonság csoda volt és amikor örömmel üdvözöltek minden csodálatos új találmányt. Disney sok szempontból számított újítónak, feltalálónak. Tudta mivel lehet elbűvölni az embereket, és meg is valósította elképzeléseit. Jó érzékkel adoptálta a technikai újdonságokat és használta fel őket saját céljaihoz. Vagy ha nem állt rendelkezésre a szükséges szerkezet, akkor megalkotta azt. Úgymond valóra váltotta a csodát.
Gyerekként Kansas Cityben éltek és kilencévesen már újságkihordóként dolgozott, fél négykor kelt. Igaz, az apja tulajdonában álló lapkiadó példányairól volt szó, bátyjával együtt derekasan kivette részét a családi munkából, nem annyira önszántából, mint az atyai vasszigor nyomására.
16 évesen kiugrott az iskolapadból annak érdekében, hogy részt vehessen az I. világháborúban. Mivel nem volt elég idős a katonasághoz, megpróbálta magát idősebbnek hazudni és a vöröskereszthez csatlakozott. Mentőautó sofőrként dolgozott Franciaországban kilenc hónapig.
A rajzlaptól a filmvásznon át a televízióig
Walt végül visszazökkent a rendes kerékvágásba, a főiskolán a suliújságnak rajzolt és fotózott, ezután grafikusnak jelentkezett a Kansas City filmpropaganda vállalathoz. Már itt kereste azokat a technikai megoldásokat, amik a figurák mozgásának tökéletesítésére szolgálnak, de a vidéki városban senki nem támogatta ötleteiben. A fiatal Disney már ekkor tudta, hogy Los Angeles, az „álomgyár” lesz az ő terveinek melegágya.
Saját készítésű, egyedi technikával készített rövidfilmjeivel kilincselt, míg egy szép napon olyan befektetőre akadt, aki látott fantáziát a gyerekeknek szóló filmekben.
A nagy áttörést Mickey Egér hozta meg. Szerencsés módon ekkoriban terjedt el a hangosfilm, mely hullámán Mickey magasra hághatott. A zenei hangaláfestés mellett az egér végre beszélhetett, ezzel majdhogynem valós életre kelt. Walt mégis elégedetlen volt Mickey egér hangjával, ezért saját maga próbálta meg alámondani a szöveget, és ez olyan jól sikerült, hogy ezután ő szinkronizálta az egeret majdnem 20 éven át.
1929-ben formatervezési szabadalmat igényelt Mickey egérre.
Mikor először dobta fel az animált nagyjátékfilm gondolatát, kinevették a szakmabeliek és a hóbortos rajzfilmkészítő mániát csak disney folly-nak emlegették egymás közt. Aztán mindenki elcsodálkozott mikor Hófehérke bemutatója teltházas lett és Oscar díjat nyert vele (szám szerint nyolcat, egy nagyot és hét törpeméretűt). Ez volt az első színes egész estés rajzfilm.
Innentől kezdve a disney stúdió évente jelentkezett egész estés filmekkel a mozikban. Majd a technikai fejlődés újra Walt segítségére sietett és felkarolta filmjeit az 50-es években épp elterjedőben lévő televízió. Ő méltóképp ülte meg újfent a streamet és hetente kezdte sugározni rövidfilmjeit a tévé közönségnek.
Walt mottója: „Nem azért készítünk filmeket, hogy még több pénzt szerezzünk.
Azért szerzünk pénzt, hogy még több filmet készíthessünk.”
Még életében 59-szer jelölték Oscar díjra, mint rendező, producer vagy rajzkészítő, ebből 32-őt meg is nyert. A mai napig tartva a rekordot az egyénileg elnyert díjazásban. (A Disney gyár összesen pedig 135 Oscar díjat nyert el napjainkig.)
Walt műszaki szabadalommal is büszkélkedhet, ami eredeti nyelven a „Panoramic motion picture presentation arrangement” címre hallgat. A megoldás lényege röviden, hogy 360 fokban megy a videó, melynek részleteit külön-külön projektor vetíti. Ezek a projektorok a nézőtér közepén, a plafonon vannak elhelyezve, így nem zavarják a közönséget, és így a nézők által a nézőtér egésze kihasználható.
A Multiplane kamera létrehozásáért 2000-ben bevezették Walt Disney-t a Nemzeti Feltalálók (National Inventor’s Hall of Fame) köreibe.
Emellett két éven át kizárólagos jogot kapott a Technicolorra, aminek köszönhetően ő volt az egyetlen animátor, aki színes filmeket készíthetett.
Walt kísérletező kedvét a Salvador Dalíval készített
közös produkció is remekül tükrözi.
A második világháború alatt Disney az amerikai kormánynak készített propaganda filmeket. Miután az animációs stúdió felét behívták katonai szolgálatra Walt a filmkészítés fókuszát az Egyesült Államok kormánya számára készített propagandakarikatúrákra helyezte, amikben olyan közkedvelt figurák harcoltak a nácik ellen, mint Donald kacsa.
A Disney új filmmechanizmusok kifejlesztése iránti elkötelezettsége hozzájárult az animáció aranykorához. Az a vágy, hogy vezető szerepet töltsön be a virágzó filmiparban, arra késztette, hogy megújítsa munkáját, és új irányvonalat fogalmazzon meg az animációban. A kreativitás által megindított és a kitartáson alapuló Disney öröksége maradandó kulturális hatást hagyott maga után.
A valódi Mary Poppins
Walt személyes házvezetőnője multimilliomosként halt meg, köszönhetően azoknak a részvényeknek, amiket minden évben Walt-tól kapott.
Thelma Howard-nak hívták azt a hölgyet, akit Disney valódi Mary Poppinsként emlegetett és harminc hosszú éven át szolgálta a disney házat. Walt Disney minden karácsonyra disney részvényekkel lepte meg a házvezetőnőt. Mire Thelma 1994-ben meghalt 9,5 millió dollárt mondhatott a magáénak.
Élet Walt Cégében
A cégvezetési stílusáról olvasott történetei alapján hogy-hogy-nem Steve Jobs képe tűnik fel előttem. Teljes személyiségét beleszőtte a vállalat egészébe és nem tűrte a kihágásokat. Talán ez is a művészi egyéniség egy meghatározó megnyilvánulása.
Szigorú perfekcionista volt, aki magától is annyit követelt meg, mint munkatársaitól. Rettegtek is tőle a cégben. Az „ember az erdőben” kód, annyit jelentett „a főnök közeledik”. A stúdió munkásai nem egyszer sztrájkoltak az alacsony fizetések és a megfeszített munkatempó miatt.
Walt azon a véleményen volt, hogy nők nem tudnak kreatív munkát végezni, ezért egy női animátora sem volt, ellenben a titkárnőjét vette el feleségül.
Ikonikus bajusza máig sokakban kelt visszhangot, ennek ellenére alkalmazottainak
nem engedte meg, hogy bajuszt viseljenek, hogy ne rombolják vele a cég imidzsét.
Bátyja, Roy 35. születésnapjára meglepetés bulit szervezett és ebbe a Disney alkalmazottjait is bevonta. Két animátora kitalálta, hogy illő ajándékkal lepi meg a főnököt és készítettek egy rövid filmet, amiben Mickey és Minnie szerelme beteljesül. Miután Walt megnézte, nevetve megkérdezte, hogy kinek köszönheti a meglepetést. A két készítő pironkodva jelentkezett, mire Walt mosolyogva megköszönte az alkotást és kirúgta őket.
Néhány fennmaradt gondolat mely hűen ábrázolja menedzsmentjét:
„Fütyöréssz, miközben dolgozol!”
„Ha meg tudtad álmodni, meg is tudod csinálni!”
Aztán jött Disneyland
Disneyland gondolata akkor ötlött fel benne, mikor a Los Angeles-i Griffith Parkban üldögélt, és kislányát elnézte a lovas körhintán forogni. Képzeletében technikolorban jelent meg előtte a mesehősök által lakott vidámpark, ahol élőben teremtheti meg a mozivászon fantasztikus építményeit.
A különös víziót öt év kemény munkája követte, mire 1955-ben megnyílt az első, Los Angeles-i Disneyland. És a turisták csak jöttek és jöttek…
A nagy sikert követően felmerült egy további disneyland gondolata a Floridai Orlandoban Az alapjául szolgáló ingatlant álnéven vásárolta meg, hogy titokban tarthassa a tervet. Ám sajnos a nyitóünnepséget Disney már nem élhette meg, csak Walt halála után 1971-ben nyitott meg az új mesebirodalom. De a turisták csak jöttek és jöttek…
Club 33
A vidámpark területén tilos az alkohol fogyasztás, annak a nemes gondolatnak szellemében, mely szerint a család koncentráljon egymásra, józanul, szórakozzon együtt. Ám mégis van egy kiskapu, valahol a New Orleans téren, ami olyan egyszerű, hogy csak alig-alig észrevehető. Ám épp diszkrét szolidsága tölti be funkcióját, hogy feltárva egy olyan exkluzív helyre vezessen el, ahova csak kevesek jogosultak a belépésre. A Club 33 néven ismert hely az, ahol a kiszáradt ajkak alkoholra találhatnak. Persze csak ha rendelkeznek klubtagsággal. Ennek 33.000 dollár az ára, majd további évi 15.000, ha meg is szeretnéd tartani kiváltságodat, amit egy hosszú-hosszú várólista után kaphatsz meg majd egyszer. Nevezzük úgy, a disney VIP. Persze olyan hírességek, mint Elton John vagy Tom Hanks hamar belépést nyerhetnek, és ne feledkezzünk meg a legnagyobb disney fan-ról Michael Jacksonról sem!
Sokat elmond az is Walt Disney-ről, hogy Alfred Hitchcock szeretett volna disneylandben forgatni, de ő nem hagyta jóvá azért, mert gusztustalannak tartotta a Psychot.
Disneyland egyik legrosszabbul őrzött titka, Walt rejtekhelye, ami a tűzoltóság felett található a Main Street-en. Ide vonult vissza a Disney család időről-időre, illetve itt végeztek el néhány zavartalanságot igénylő munkát, megbeszélést és itt láttak vendégül egy-egy magasabb rangú vendéget, akik maximális diszkréciót és kiemelt bánásmódot vártak el. A lakás ablakában a mai napig is egy lámpát tartanak égve, hogy jelezzék, a főnök lélekben még mindig ott van.
Disney és a robotok
Ha még maradt volna kétség bárkiben, hogy nagy feltaláló volt-e Disney vagy sem, akkor most jól figyeljen!
Walt képzeletét igencsak megmozgatta az 1964-es világkiállítás. Szeretett volna valami nagyot gurítani. Az jutott eszébe, hogy készít egy magától mozgó embert, vagyis egy audio animatronikus robotot. Ő volt Abraham Lincoln. Felállt, pislogott és megbiccentette a fejét. Mozdulatait hidraulikus és pneumatikus működtető vezérelte. Forradalmian új volt. Egy mágnesszalagra rögzített hangot is lejátszott, tehát beszélni is tudott.
Lincoln később a Hall of President első lakója lett. 44 elnököt álmodott meg ide Disney, a Magic Kingdom megnyitójára ebből 35 várta a látogatókat, az új disneyland nyitó attrakciójaként.
Noha a műsor nem sokat változott 1993-ig, a technológia minden bizonnyal igen. David Feiten több mint két évtizedet töltött a robotelnökök animációinak fejlesztésével. Amikor 1979-ben csatlakozott a Disney Imagineering-hez, csapata segített kifejleszteni a DACS (Digital Animation Control System) nevű számítógépes programot. Ez lehetővé tette az alkotók számára, hogy valós időben irányítsák az animatronikát az előre beállított lépések helyett.
Ahogy teltek az évek, a csapat lépést tartott a történelemmel új elnököket vettek fel. Valódi elnöki hangot adtak Bill Clintonnak, aki felismerhető arkansasi akcentusával látta el robotját. Azóta Bush és Obama is hangot vett fel robotjaihoz, sőt már Donald Trump is ott vár elődei közt.
Ezzel egyidejűleg fejlesztették, csiszolták a technológiát is, az eredmény magáért beszél:
Legújabb robotjuk mesét mond gyerekeinknek. Egy mellkasára rögzített kamera segítségével befogadja a hallgató reakcióját, egy mesterséges intelligencia segítségével elemzi azt, majd kedve szerint reagál arra mogorván vagy kedvesen. És bár bizonyosan kellemesebb benyomást keltene barátunk bőrrel az arcán, mégis szívesebben látunk olyan robotokat, akik nem akarnak annyira hasonlítani hozzánk. A kis Groot jó példa erre.
Zárósornak a legenda szavait idézném:
„Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni.”
