Az egyszerű földi halandó számára talán csak némi változó minőségű anyag varrással, ragasztással és illesztéssel történő összeállítása, de egy igaz sneakerhead tudja, hogy egy lépő nem csak egy cipő lehet, amit nagy futtában felkapunk, megyünk benne párat, hazaérve pedig a sarokba rúgjuk.
A hétköznapi felhasználóval szemben ő látja a csuka lelkét, érzi a jelenlétét, ismeri a történelmét és átéli a sztoriját. Valaki a bélyegeket, más a légyottok során lepattanó női fehérneműket gyűjti, társadalmunk bizonyos tagjai pedig bizonyos márkák némely darabjával teremtenek kozmikus kapcsolatot.
Ha exkluzivitást néhány vonatkozó dokumentumfilmen és tematikus sorozaton kívül nem is kaptak, néhány emlékezetes pillanat azért mégiscsak kijutott egy-egy klasszikus cipőnek a filmvásznon is, mikor a jelenet résztvevői közt létrejött audiovizuális együttállás örökkévalósággá merevítette a pillanatot. Ikonikus csukák, ikonikus filmek ikonikus jeleneteiben a kollektív emlékezetbe vésődve egy teljesség igénye nélküli, személyes preferenciákon alapuló listában.
Forrest Gump
Ha nem is az alle zusammen sneaker kompánia számára, nekem mégis a legikonikusabb „cipő a filmben” pillanat, mikor a korábbi megtekintések alkalmával egyre csak elburjánzó inger a kellő anyagi fedezet megteremtése után a stáblista lepörgését követően a lehető legközelebbi boltba hajtva a Forrestnek ajándékba adott Cortez megvételére sarkalt. Huszonvalahány lehettem, ha egy őszi esős hétköznap is volt, az azóta is precedens nélküli összeg kifizetését követően a boltból kilépve már egy madárcsicsergős tavasz hétvégéjébe botlottam. Noha a Nike vonatkozó darabja már előtte is meghódította a cipőimádók jó részét, a film bemutatását követően, és azóta is ez a típus messze legnépszerűbb színállású darabja, akármelyik boltba tévedünk is be, tudni fogják az ott dolgozók, árulnak-e épp Forrest Gump-cipőt, vagy sem.
Vissza a jövőbe 2
Hét évvel Marty és a Doki 2015-ben tett látogatását követően kifejezetten arcrángós belegondolni abba, hogy Bob Gale és Zemeckis 1989-es 2015-ről alkotott víziója milyen távol is áll attól, amit a föld szerény hétmilliárd lakója a tízes évek közepére össze tudott hozni. Mint Mátyás király dekonstruált és újragondolt meséjében, fejlett ugyan a technológia, de a kutyát még mindig nekünk kell megsétáltatnunk, a kabátunk méretét illetően még mindig a mi felelősségünk a megfelelő méret kiválasztása, a kivételes szaktudással és kellő pénzmennyiséggel rendelkezőkön kívül pedig a köznép csakis akkor tapasztalhatja meg az autós repülés élményét, ha kellő sebességgel támad egy megfelelő szögben felállított ugratóra (vállalva ezzel a potenciális totálkár, és financiális kitettség kockázatát). Oly közel, s mégis oly távol, nem úgy a Nike filmben látható önbefűző modellje, amit a cég 2011-ben dobott először piacra, és nem csak a kinézetét, de működését tekintve is a filmben látott pár szinte tökéletes másolata.
Halálos Játszma
Talán az első releváns, épp ezért jó eséllyel a legnagyobb múltra visszatekintő példa a cikk felütésének vonatkozásában Bruce Lee 1972-ben forgatott, de a harcművész/színész halála miatt csak 1978-ban bemutatott film utolsó harmadbéli csúcsjelentében található. A sárga uniformis az elmúlt évtizedekben művészeti ágaktól függetlenül ihletett meg kifejezőeszközüket tekintve eltérő, hódolatkészségükben mégis egységes alkotókat, olyan produktumokban feltűnve, mint a videójátékos berkekben máig etalon The Last of Us, Stephen Chow 2001-es akció-vígjátéka, az Üsd, vágd, focizzál!, vagy épp Quentin Tarantino ordítóan felkiáltójeles Bruce Lee-omázsa, a Kill Bill. Az Onitsuka Tiger az ASICS márka egy máig keresett darabja, nem elhanyagolható mértékben a Halálos Játszmát egészen a mai napig övező kultusznak köszönhetően.
Szemet szemért
Spike Le 1989-es rendezése a történet konfliktusának szempontjából egy máig aktuális, különösen Amerikában releváns kérdéseket feszegető klasszikus, amelyben egy brooklyni utcarész lakóinak egy átlagosnak tűnő mindennapjába nyerhet betekintést a néző. Egy egész országot érintő, a köznapi emberek számára már-már megfoghatatlannak tűnő problémák helyi szintre történő lerántása, és átélhető karakterekkel történő bemutatása máig az ehhez hasonló társadalmi kérdésekkel foglalkozó filmek egyik leggyakrabban alkalmazott módszere.
Lee témaérzékenységét és zsenialitását dicséri, hogy már pályája legelején tisztában volt a céllal, az elméleti ismereteket pedig a gyakorlatba is képes volt átültetni egy máig hivatkozott filmbe, melynek egyik kulcsjelenete a „Sneaker a filmben” jelenet, egy Air Jordan IV. körül kialakuló heves, egyszerre komikus, mégis drámai vita. Egy vadiúj csuka véletlen beszennyezése közt örvénylő egyéni és társadalmi látlelet, politikai elemzés a különböző rasszok egymásmellettiségének nehézségeiről, egyéni felelősség kérdéséről és a környezeti ráhatás letagadhatatlanságáról alig két percben.
Futottak még, majdnem listás, éppen hogy csak nem kiemelnivalók:
● Rocky – Converse Chuck Taylor All Star Hi
● Big – Nike Air Force II
● Like Mike – Nike Blazer
● Sin City – Red Converse Chuck Taylor
● Terminátor – Nike Vandal
● Változó világ – Vans Checkerboard
Szponzoráció vagy egyéb indíttatásból a szettbe emelni, és diszkréten vagy kevésbé diszkréten a néző arcába tolni egy dolog, a jelenet szerves részeként emlékezetes momentummá tenni meg egy másik.
