A sorozatajánló cikksorozatunk első részében Franciaországgal foglalkoztunk. Már akkor jeleztem, hogy Anglia annyira erős, hogy nettó két részre kell bontsam, és bruttó nem írok olyan sorozatokról, amiket nálunk istentuggyamé’ be sem mutattak.
Az angol sorozatok tényleg mélyütések és gyomrosok a rekeszizmoknak, edzésprogram és ne egyél közben, mert ki fogod borítani. Ez a cikk nem csupán humoros sorozatokról szól, mivel az old school angol sorozatok közül a legjobbak minden kategória mentén szellemesek.
Mielőtt USA lett volna, volt Anglia
Anglia egy 56 milliós ország, az Államok körülbelül 330 milliós, ennek ellenére bátran ki merem jelenteni, hogy humoros sorozatokban királyabb az Egyesült Királyság. Nagy-Britannia nagy sorozatokban. Itt kell megemlékezni a BBC-ről, soha nem volt, és nem is lesz még egy olyan csatorna, ahol ennyi magas színvonalú sorozat jött ki. Vedd úgy, hogy minden sitcomnál odaírhatnám, hogy a BBC támogatása alatt született. Ez nem kis szó. El tudod azt képzelni, hogy valaha valahol, egy olyan agymenésre, mint a Monty Python, adtak volna pénzt? A BBC nemcsak adott rá, hanem amíg nem volt népszerű a sorozat, kitartott mellette. Olyan, mint a BBC nem nagyon van a földkerekségen. Se a francia Canal+, se az amcsi csatornák nem ütik meg azt az objektíven is vett magas színvonalat és korrekt tájékoztatást.
Na, mivel mással kezdhetném, mint a Pitonokkal. Jó, jó, tudom, Brian élete, Gyalog galopp, de gondolj arra, hogy ezek még nem léteztek, csak elindul valami totális téboly, aminek semmi előzménye nincs, nem tudod hova tenni.
A repülő cirkusz
A Monty Python’s Flying Circus a szürrealizmust és az abszurd humort használta a társadalmi szokások, a politikai és vallási képmutatás dekonstruálására. Fontos hozzátenni, a Monty nem az echte angol humor, ez egy teljesen fura képződmény. Az 1969 és 1974 között négy évadon át futó sorozatnak eltartott egy ideig, míg az emberek megértették, de végül az Egyesült Királyságban, és meglepő módon az Egyesült Államokban is, kedveltté vált. A Monty Python’s Flying Circus soha nem alacsonyodott le a kor ízléséhez, nem kínált alá a nézői igényeknek, és bízott az emberben, bennünk, hogy megértjük az összetett vicceket és kifinomult ötleteket, amelyeket bemutat. Ezért kortalan és szinte lemásolhatatlan.
A Monty Python’s Flying Circus soha nem alacsonyodott le a kor ízléséhez, nem kínált alá a
nézői igényeknek, és bízott az emberben, bennünk, hogy megértjük az összetett vicceket
és kifinomult ötleteket, amelyeket bemutat. Ezért kortalan és szinte lemásolhatatlan.
A Saturday Night Live, a MADtv és az In Living Color előtt a Monty Python Repülő Cirkusza megtörte a szkeccskomédia formáját, és közben befolyásolta a komédia és a televíziózás világát is. Nincs olyan humorista, stand-upos a világon, akinek az öt kedvencébe nincs benn a Monty. Ja bocs, van, csak az nem is vicces. A sorozat sikerének talán legfurább szimbóluma az a tény, hogy a „pythonesque” ma már egy létező angol szó, ami francia. Tipikus.
Csengetett, Mylord?
A You Rang, M’Lord? 26 részes brit televíziós vígjátéksorozat az 1980-as évek végéről és az 1990-es évek elejéről. Témája az 1920-as évek brit társadalma, annak tagolódása, szereplői egy brit főúri család és cselédei. Görbe tükröt tart mind az arisztokrácia, mind az „alsóbb” osztályok elé.
1990 és 1993 között sugározta a BBC (bár korábban, 1988-ban volt egy pilot epizód). Számomra felfoghatatlan, hogy Angliában alig ismert, nem volt igazán népszerű.
A sorozatot a kritikusok szeretik, és mi nem tudjuk, de a szerzőpáros (Croft/Perry) a legjobb angol sorozatok közül többnek is írta a sztoriját.
A Dad’s Army; az It Ain’t Half Hot Mum; Hi-de-Hi!; ’Allo ’Allo! mind nagyon népszerűek voltak, csak pont ez nem. Amúgy az is vicces, hogy a fentebb említett sorozatok közül csak a Halló, halló! került át hozzánk.
Csengetett, Mylord? sok mindenben volt úttörő: közel 50 perces részek, az első brit sitcom, amelyben egy visszatérő leszbikus karakter szerepel (Cissy Meldrum), és az, hogy nem egy kiemelt főhőse van, hanem egy egész csoport. Senki sem tökéletes, mindenki emberi. Az amerikai kritikusok pont azt róják fel neki, hogy nincs a sorozatnak főhőse. Annyira tipikus sztárkultuszmánia ez is. Az angolok egyébként nem értik, hogy miért pont ez a sorozat ennyire népszerű nálunk. Azért, mert jó, bxxxxg!
„Nem is tudom már, mikor ettem (ilyet) utoljára.” – Mabel gyakran rácsodálkozik egy-egy jobb ételre, miközben ezt mondja, persze sosem kap belőle. „Az finom lesz/jó lesz.” – ezt is Mabel szokta mondani, mikor Mrs. Lipton „nagylelkűen” felajánlja neki a szinte már ehetetlen maradékot, ami leggyakrabban almahéj, halfej, halbőr vagy kőkemény, aszott sajt.
Missis Lipton és Mabel viszonyát azért is emelném ki, mert jól mutatja az úrhatnámság minden társadalmi réteget behálózó hozzáállását. Valójában nem csak az arisztokraták nézték le az alattuk lévőt, mindenki lenézett valakit. A Csengetett, Mylord? részeiben gyakran van egy mélyebb tartalom is. Töri szakosoknak és a huszadik századot megértőknek kötelező, a humor mellett szépen felvázolja az adott kor miliőjét is.
Halló, vágod a „Halló, halló!”-t?
A Halló, halló! nálunk egy kevésbé ismert sorozat, amely eredetileg a BBC 1-es csatornáján futott 1982 és 1992 között, 85 részen keresztül. A sorozat a Secret Army paródiája volt. Amúgy Angliában nagyon népszerű volt anno. Megalkotója a „Csengetett, Mylord?”-ot is kitaláló David Croft, aki egyébként a sorozat zenéjét is szerezte. A sorozat egyik pikantériája, hogy angolok franciákat játszanak. A történet lényege, hogy Franciaországban egy kocsmában (hol máshol?!) szerveződik a francia ellenállás, a náci megszállás alatt. A második világháború még sosem volt ennyire vicces.
Sok van a Rowánsán
Villamosmérnök még sosem volt ennyire vicces. Igen, Rowan Atkinson végzettsége szerint villamosmérnök.
Legismertebb televíziós alakításai a Fekete Vipera és a Mr. Bean című szituációs komédiákban voltak. De ez így nem fair, mert a hihetetlenül rossz fordítással nálunk is kihozott Dilizsaruk (eredeti cím: The Thin Blue Line) vagy az Angliában legendás Not the Nine O’Clock News (1979-1982) a maga nemében szintén nagyon jók.
A „Nine O’Clock”-kal 1981-ben BAFTA-díjat is nyert. 1990-ben a Fekete Viperával egy második BAFTA-díjat is szerzett Atkinson, akinek beceneve Rubber Face, vagyis Gumiarc.
„Ecce homo qui est faba”
A Mr. Bean (magyarul: Bab úr) 1990-től 1995-ig vetített angol televíziós filmsorozat.
Mr. Bean egy korábbi, hasonló francia kisember karakteréről, a Jacques Tati által alakított Monsieur Hulot-ról lett mintázva. Bab úr egymagában is egy teljesen fura képződmény, és időtlen humora jó példa arra, hogy minden kultúra megérti. A második epizódtól (The Return of Mr. Bean) bevezetett kezdő jelenetben, amikor Mr. Bean lezuhan az égből egy fénysugár kíséretében, a southwarki (London) katedrális kórusa az alábbi szöveget énekli: „Ecce homo qui est faba”, ami annyit jelent: Íme, az ember, aki egy bab. 2002-től animációs sorozat is készült belőle, a nagy filmeket inkább hagyjuk.
A szénfekete humor
A Fekete Vipera (eredeti angol cím: Blackadder) az angol történelmet parodizálja a középkortól az I. világháborúig. Eredetileg a BBC One műsorán futott és négy évadot ért meg, mindegyikben más karakterekkel, akiket ugyanazok a színészek játszottak. A sorozathoz készült néhány különleges epizód is. A sorozat a BBC csatorna által összeállított, Anglia legjobb szituációs komédiáit tartalmazó listán a nézők szavazatai alapján a második lett. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy már ezzel is bemenetelt volna Atkinson a halhatatlanok csarnokába. Egyébként Angliában stand-uposként is jegyzik. Visszatérve a Fekete Viperára, kevés ilyen fekete humorú sorozat tudott a topba kerülni, de inkább úgy mondom, egyáltalán kevés ilyen fekete humorú sorozat van. Ha kétséged van abban, hogy a demokrácia jó-e, akkor nézd meg a sorozat bármelyik epizódját, és nyüszítve fogod követelni, hogy demokrata lehess.
Waczak szálló (Fawlty Towers)
A Fawlty Towers kultuszáról mi mit sem tudunk. Szerintem is vicces, de az angolok nagyon viccesnek tartják. Talán a legangolabb sorozat a listán. A sorozat a Brit Filmintézet által 2000-ben összeállított 100 legjobb brit televíziós műsor első helyén szerepelt, 2019-ben pedig a Radio Times komédia-szakértő testülete a valaha volt legjobb brit tévéműsornak nevezte. Tényleg jó, de az angolok valamiért megőrülnek tőle. A sorozat ötlete a Monty Python befejezése után Cleese-től származott, miután 1970-ben a devoni Torquay-ban lévő Gleneagles Hotelben szállt meg (a Monty Python társulat többi tagjával együtt), ahol találkozott az excentrikus szállodatulajdonossal, Donald Sinclairrel. A tömzsi és sznob Sinclair úgy kezelte a vendégeket, mintha akadályoznák a szálloda vezetését (egy ott dolgozó pincérnő kijelentette, hogy „olyan volt, mintha nem akarta volna, hogy a vendégek ott legyenek”). Sinclair ihlette Cleese karakterét, Basil Fawlty-t.
A Wallace és Gromit
Az eredeti címe Wallace and Gromit… jó oké, ez egy fárasztó angol humor volt, de hát ez egy ilyen cikk.
Az Oscar-díjat is kapott brit televíziós gyurmafilmsorozat négy részből áll. 1989, 1993, 1995 és 2008 a négy rész elkészítésének évei. Hát, nem kapkodták el. 2005-ben készült el az első egész estés film, a Wallace és Gromit és az elvetemült veteménylény. A gyurmasorozat azon kívül, hogy sajátosan angol, szintén a fekete humorral is játszik, s mivel kézzel készített, van valami megmagyarázhatatlan analóg bája. Amúgy a furi sorinak spin-offja is van, hahaha, de tényleg. A címszereplő először az 1995-ös Wallace és Gromit: Birka akció című rövidfilmjében szerepelt. Egy bárányt beszippant Wallace kötőgép szerkezete és megnyírja. Wallace ezután a bárányt Shaunnak nevezi el, mely egy szójáték, mivel a Shaun kiejtésben hasonlít az angol shorn, vagyis nyírott, megnyírt szóra. Igazán logikus, hogy ebből külön sorozatot kell csinálni. Angolok, na.
Ha volna két életem
Ki vagy, doki?
A „Ki vagy, doki?” (Doctor Who) 1963 óta műsoron levő, a BBC által készített brit televíziós sci-fi sorozat. A sorozat egy rejtélyes, földönkívüli időutazó kalandjairól szól, aki magát a „Doktornak” nevezi. TARDIS (Time And Relative Dimensions In Space) nevű időgépével tett utazásai során kísérőivel együtt bejárja az időt és a teret, különféle problémákat (a legtöbb epizódban, habár nem kizárólag, agresszív földönkívüliek okozta vészhelyzeteket) megoldva és kalandokba keveredve. A sorozat szerepel a Guinness Rekordok Könyvében is, mint a világ leghosszabb ideig műsoron levő sci-fi sorozata, amely egyúttal a brit popkultúrának is része.
A Doktor szerepét több színész is játszotta. Ezt a szereplőváltást a történetben regenerálódásnak
hívják, azaz a Doktor új testet és személyiséget kap, de az emlékei megmaradnak.
A Doktor az Idő Lord nép/faj utolsó példánya. Ugyanakkor a sorozatnak, minthogy alapmotívuma az időutazás és az ennek során bekövetkező történelemmódosulások, paradoxonok, nincs a hagyományos értelemben vett lineáris cselekménye, így az olyan állítások, minthogy a Doktor fajának utolsó példánya, egyáltalán nem véglegesek és megváltozhatatlanok. Ezzel az egész sorozat fura báját is leírtam, mert tényleg, de tényleg bármi megtörténhet. Természetesen én sem láttam a sorozat negyedét sem, ahhoz egy plusz élet kell, de vannak őrült rajongói, akiknek a sorozat a napi rutinjuk része.
Kártyavár/House of Cards
Bevallom, most csalok. Én is, mint majdnem mindenki, az amerikai Kevin Spacey-s House of Cards-ot néztem. Csak megtudtam, hogy az egy feldolgozás. Az eredeti egy angol sorozat volt. Angliában legendás. 1991-ben minden kategóriában jelölték, sok díjat is nyert, például az amerikai Emmyn is.
A House of Cards egy politikai thriller műfajú 4 részes televíziós sorozat, melyet az Egyesült Királyságban mutattak be 1990-ben, természetesen ezt is a BBC csatornáján. Magyar szinkron változata nem készült, magyarországi forgalmazásra nem került. A sorozat nagyon rafkós és machiavellista, tele van politikai trükkökkel, akárcsak az amerikai változat.
Kitekintés, vagyis betekintés
Érdekes belegondolni, hogy én nem egy humoros sorozatlistát állítottam össze, de az angol sorozatok közül a legjobbak nagyon is szellemesek. A listán csak a Kártyavár, ami nem a humorral operál. A „Ki vagy, doki?”-ban is sok a humor. Azt külön megjegyezném, hogy sok sorozat, amik nem kerültek fel a listára (Szemesnek áll a világ (Only Fools and Horses); vagy a Dad’s Army, az Alas Smith and Jones szintén humorosak és elképesztően jók. Szóval az angol sorozatokban érdemes elveszni, főleg ha beszéled a nyelvet. Így a végére most nehogy azzal gyere kommentben, hogy „Hol van Ricky Gervais meg az Office/Hivatal?!” Lesz folyt. köv…
