A dobszakácsok odapirítási versenyére néztünk le az Aurorába, hogy lássuk mit főznek ki a fiúk. A menü nem volt tápos.
Relatív történelem és időszámítás: avagy mi történik fáziskésésben vagy jó ütemben a kultúrában
A modern történetírás egyik diszciplínája, hogy bár látszatra egy korban élünk a világ különböző részén nem ugyanaz az időszámitás a fejekben. Nem ott vannak, nem úgy vannak, nem értik. Ez a cikk most azokhoz szól, akik érteni vélik, vagy legalábbis nyitottak az újra, a kortársra. A Beatperpatvar azon túl, hogy a világ bármelyik részén bemutatható produkciónak számít, egy friss fuvallat is egyben a klisés magyar zenei élet langymelegében. Jó példa erre a Blunt Shelter sztori, de az egy másik feltét.
Beatperpatvar a köbön
#A Hálózat kollektívája harmadik alkalommal rendezte meg a Beatperpatvart, teret biztosítva az ország legjobb beatmakereinek. 2017 elején, 2018 végén, majd kis koronás kényszerszünet után 2022-ben újra egy helyre hívtak mindenkit, a legfiatalabb fanatikusoktól, egészen az úttörőnek számító nagy öregekig. Igazi dojo hangulat volt, öreg sensei-ek és ifjú padavanok csörtéit hallhattuk.
7 páros 1-1 órában, egymásra licitálva mutatta be legújabb beatjeit és zenei hangulatait.
A közönség vette a lapot és pultot csinált belőle. Füstjelek és dobnyelvek beszélgettek egymással.
Stylewarz
A hiphopban a különféle párbajok a kezdetek óta a kultúra szerves részét képezik. A rappárbajban részt vevő MC-ktől és a legújabb mozdulataikat bemutató breakesektől kezdve a virtuóz karcaikat összemérő DJ-kig és a vizuális remekműveket készítő writerekig a „battle” az, ahol a hiphop tanítványai és mesterei csiszolták skilljeiket, közösségre leltek és a kultúrát ünnepelték annak legnyersebb és leghitelesebb formájában.
Amcsiknál simán előfordulhat, hogy a szupersztárstátuszban leledző Black Eyed Peas-es will.i.am beatpárbajozik az undergroundban is underground People Under The Stairs-es Thes One-nal. És milyen jó ez nekünk, hogy ilyenek megtörténnek!
Will.i.am Vs. Thes One
Az utóbbi évtizedben történt szerencsés súlyponteltolódásnak köszönhetően az instrumentális hiphop zene feladata már nem csak az, hogy egyfajta hátteret biztosítson a szöveghez. Amúgy is sajnálatosan az az összkép, hogy a félplayback a gyakori vagy hogy a traphúszárok egyenesen teljes playback bulikat tolnak.
A beatmaker, a DJ persze így még jobban a háttérbe szorul. Szerencsére ez változik. Rengeteg producer a saját jogán, csupán beatekkel ért el sikereket és vált világszerte hallgatottá. Erről és a lo-fi hullámról mi is írtunk.
Ennek megfelelően Magyarországon is kialakult egy réteg, a samplerrel lefektetett dobok és hangminták megszállottjaiból. Aminek én személy szerint nagyon örülök, mert nem kell Konok Péterig, Guy Debordig elmenni, hogy belássuk a „Spektákulum társadalmában” élünk. Vagyis a látvány, a magamutogatás, az MC mindig beáll a célfotón a beatmaker elé. A brandingelt, nyomatott egórapperek világában úgy kell egy ilyen buli, mint az oázis a sivatagba. Most olyan alaptényeket nem is említek, hogy külföldön a royalty-nál 60%-40% arányban a producer fontosabb, ez az alap. Az alap az alap. Jó, most valami okos Tóni be ne írja, hogy Drake meg ilyenek. Persze tudom, egy szupersztár azt csinál, amit akar. Kilóra veszi a beatet. Ellenben a raklapos kiszerelésben készülő trapslágerek, és a fundamentalistán szűklátókörű ezerszer ismert boom-bap-témák után felüdülés, ha kézműves beatmakerek csapolják a zenét. Amúgy nagyrészt a klasszik dobolás ment itt is, szerencsére háztáji, szabadtartású, mélyalmos ütemek voltak, nem tápos csirkék.
A dobbarista barátok és beatmaker bártenderek a mixek mögött az alábbi felosztásban mérkőztek meg:
„Mert ilyen a boksz”
A show-t (mert lehet annak nevezni), a boxban is ismert csipkelődések, szurkálgatások, neten üzengetések vezették elő.
Mango Vs. Faktor
„Chuck Norris nem mer, Bruce Lee már nem tud kiállni ellenem. Faktor vagy vakmerő vagy őrült. Bármelyik is tiszteletet érdemel” – Mango
„Mango? na ne:))) Elköltözöm kb:)))” – Faktor
Lusta Geri Vs. VANIS
„De Vanis nem hozhat hangszert, azt megóvom! Azzal a Müpába mehet pirickálni, de a számítózást hagyja meg a gyerekeknek” – Lusta Geri
„Ne izgulj tesi, nem fog fájni” – VANIS
Planetmalcolm Vs. The Drumlord
„Hagyjad tesó, inkább gyakorolj még egy kicsit!” – Planetmalcolm
„Elérkezett az idő egy kis terraformálásra, ha már kinőttem ezt a bolygót, ezt a Planet Malcolmot. Jöhet a következő. Hideg vas már az ASAN, jobb ha oson.” – The Drumlord
Rooftop Muzz1k Vs. Stackone
„Stackone – Dunaúj’, az SP404 -ek koronázatlan királya lesz az ellenfelem a szombati megmérettetésen. Rendesen be vagyok fosva az őszintét megmondva, hiszen rég hallottam felőle… Szóval ott tala! Lift nincs, lépcső van ; ) üdv és tisztelet: Tető” – Rooftop Muzz1k
„Úgy hallottam ellenfelem a keleti parti beatmaking 3 danos mestere, legendák beszélnek arról, hogy csecsemő korában puszta kézzel kettéhasított egy 20hz-es szinuszhullámot. Őszintén szólva kicsit félek.” – Stackone
đon C Vs. TAT
„TAT? Egy az egybe, bárhol, bármikor.” – đon C
„DONde esta de la discoteca? Ez nem a Wavy hanem az Auróra!” – TAT
Slimface – Vs. P’ Da Boomhead
„Eljött az idő, hogy elrendezzük az elmúlt tíz év feszültségeit, és a régi gyöngyösi sérelmeket. Szebb módja nem is lehet, mint hogy mocskos beateket vágjunk egymáshoz. P kénytelen lesz felcipelni az MPC-jét, hogy szembesüljön a 303-404 kombóval.” – Slimface
„A régi szép idők kedvéért elkenem Slimfúziót ezen a csodálatos ütemek közötti utazáson. Eddig is túlélte valahogy, talán majd most is.” – P’ Da Boomhead
csnts Vs. Leplezett
„A legritkább füstös jazz minta megflipelő, deszkás legenda, DJ virtuóz aka Leplezett, aki bőven megérett, hogy szembe nézzen csnts, azaz jómagam legtitkosabb beatmakerölő hanghullámjaimmal. Az ütközet garantáltan tartalmazhat gengszter elemeket” –csnts
„E, hát én azt hallottam a sorsolás után külföldre menekült, de mindegy… csontosnak küldöm speciálba egye ki a vetést.” – Leplezett
„Kéászüljál fő a haengulátrá”
Este 10 órakor teltház volt, az Aurórába több embert nem tudtak beengedni.
Herring Franky, aki amúgy szintén dobmasszírozó, egy aranyköpéssel nyitott. „Szombaton felrobban az Auróra, aki tud, megy, aki nem, az megoldja” Lusta Geri fogalmazta meg az este hangulatát legjobban.
„Valójában ez a mi kis Hiphop céges karácsonyunk.” volt. Mindenki is itt volt,
aki valójában számít, pontosabban akinek valójában számit a hiphop.
Anélkül hogy direkt figyeltem volna a néző, vagyis a hallgatóközönség között a rapperek (most szó szerint értem) színe java ott volt. A Patkányok, Chicheck, 3,14, Lustafalu legénysége, Nash (emlékszem hogy beszóltál nincs elfelejtve, kicsit fogyjál le, hogy legközelebb el tudj futni), Goulash, ki szintén szpíkerkedett, Phlat aka DoktorMonoton, SkilliManjaro (sapkám meglegyen), Pogány Induló, Oriza, Bankos, Wolfie, Odákovics, most írjam, hogy PMK is? De mondom nem figyeltem, ez csak aki szembejött épp.
Külön sorolnom kéne az amúgy beatmaker arcokat, akik most nem léptek színpadra, csak a konkurenciát és a pályatársakat jöttek megnézni. Mondom, ez tényleg a magyar undeground rap szabad (rabszolga) kőműves páholyának pesti találkozója volt. Hiphop-összeesküvés. Bár Chicheck kezdő bálozó tinédzser rockerre aljasodott már kilencre köbö, a legtöbben úgy ahogy tartották magukat. Általában nem szeretem azt, ha valaki pofavizit diplomáciával minden kis körhöz odamegy, de már egészen zavarba ejtő volt, hogy akár a WC-nél, akár a pultnál, akár a küzdőtéren voltam, mindenhol ismerősök voltak. Ez teljesen fura, de egyben kellemes érzés volt. Mintha lenne valami családias, mintha mégis lenne valami, ami élő és igazi és hiphop. A program zenei oldalának az érdekessége, a már eleve érdekes instrumentál dobolás, beatpárbajt leszámítva, hogy nem kímélő mosás volt. Az itt lévő producerek, beatmakerek egy része aktív DJ is, magyarán tudott volna lakossági felhasználásra alkalmasabb közönségbarát zenei alapokat is pakolgatni. De ez igazi, ragacsos, koszos, leesett, földről felszedett poros l’art pour l’art csoki volt. Mindenki azt rakott, amit érzett, vagy amire az ellenfelének válaszolt a párbajban. A csodálatos az egészben, hogy az ilyen dolgok általában 30 bőgatyás fiút szokott érdekelni, de itt úgynevezett értő közönség volt, és teljesen random és nem random csajok is beérezték. Ennek oka tán a lo-fi hiphop, chillhop népszerűsége, és tomboló zenei kilencvenesévekizmus is. HardCoreszakváltás zajlik éppen.
Aki azt hiszi, hogy most valami bulisorozatot promózok, akkor annak mondom még egyszer, ez a harmadik ilyen esemény volt 2017 óta. És tervezetten is évi egy lesz. Bárcsak minden hónapban lenne ilyen össznépi matiné. Az alkalom különlegessége, hogy mint egy jó puzzle, itt minden illeszkedik és kiadja a nagy képet. A már kicsit ismertebb kevésbé ráérő, gyakran fellépő arcok is szakítottak erre időt. A kevésbé ismert, és morcos, határozottan ellenkultúrát képviselő arcok is kegyet gyakoroltak és eljöttek. A Pest-vidék-arány teljesen oké volt. Még egyszer leírom, itt Magyarország undergroundja volt jelen, nem a leshatáron reppelő, pesti-budai bejáratott, újságcikket, fellépést, miegymást elintéző haveri körök. Ez nagyon ritka, hogy teljes a lefedettség, a rapkerekasztal összes kockája itt volt. Aki nem tudott itt lenni, az tényleg nyugdíjas vagy majd hiphop-osztályfőnökire hozza az igazolást a szüleitől, csajától miért nem volt itt. Volt olyan, aki külföldről ugrott haza csak e buli miatt vagy kirúgták és így akarta meghívatni magát. Mindegy, jó taktika.
Na, de mi az, ami lehetett volna jobb? Jó, hát én nem problémamegoldó, hanem problémakereső vagyok. Az egy külön cikk lehetne. A hangosítás, mint mindig. Érdekes lett volna az is, ha nem korosztályokat és úgymond súlycsoportokat tesznek egymás mellé, hanem ízlésvilágokat. Például Vanist, lehetett volna Mangoval ütköztetni. Mindketten szívesen kalandoznak más stílusok felé, és érdekes lett volna, ha véletlen átfordul egy jungle vagy wonky-szerű őrületté. Amúgy így is átfordult Mangesz nem bírt a vérével. Lusta Gerelyt pedig Frank Clearrel engedném össze, lássuk mit főznek ki. A buli koordinátora és kurátora Kockás az az a fentebb említett Frank Clear, vagyis a DLO fele volt. Aki maga is dobkoppantó és nem koppintó.
Egyenként végigmehetnék, hogy ki mivel lepett és ki mivel nem. De egyfelől akkor doktori disszertáció lesz szemplingből és ritmusokból. Maradjunk annyiban, hogy addig jó, amíg ilyen bulik vannak, amíg a hip-hop különböző szegmenseit képviselő arcok össze tudnak rázódni. Ilyenkor születnek a nagy találkozások, és a váratlan felismerések. Más fénytörést kap így a szubkultúra. Bulisorozat sok van, de ilyen kevés. A Vanis által régebb szervezett „Beatsimogatót” tudom ehhez hasonlónak mondani. Ott minden alkalommal egy beatmaker a helyszínen rakott össze egy-egy zenét. Fun fact, hogy az azóta bulvár celebrapper GWM is ott volt, mint néző. Mondom, valahogy az ilyen eseményeknek van egy olyan bája, hogy egészen fura „nemgondolnád” jellegű embereket is bevonz. Most is tudnék ezen élcelődni, csak Szaszák Bé nem örülne neki. Az underground él és virul, ezer ágon terjeszkedik és robbanásra kész, mint egy al-Káida-sejt. Úgy akartam befejezni a cikket, hogy na pont az ilyen eseményeket kéne az NKA könnyűzenei programja támogassa, és nem a pont, pont, pont, tudod te is. Tudom, erre a szubkultúrám fele nyakamra tenné a kést, hogy most fejezzem be. Most fejeztem be.
