Francoise Hardy énekesnő a francia címlaplányok alfája és ómegája. Ha egy pillantást vetünk a róla készült képekre azt gondolhatjuk, hogy most készültek. Sem az alakja, sem az arca, sem a stílusa nem ment ki a divatból. Ez igen ritka jelenség, főleg, ha belegondolunk, hogy a hatvanas évek elején volt pályája csúcsán.
Hardy volt a friss levegő a hatvanas évek szex, drog és rock’n’roll addigra már kissé áporodott levegőjében. Titokzatos, naivnak tűnő és kívánatos. Mindenki rajongott érte a londoni csúcszenészek is egytől egyik, Mick Jagger, David Bowie és még sokan mások. Bob Dylan verset is írt hozzá, úgy, hogy akkor még soha nem találkozott vele.
Akkori pasija, Jean Marie Périer, aki híres fotós volt, Dior, Yves Saint Laurent, Andre Courréges, és Paco Rabanne-be öltöztette és ezzel azonnal és örökre stílusikonná tette. Az előbb említett tervezőknek a múzsájává is vált.
Távolba meredő tekintetével és lusta mosolyával Francoise Hardy olyan, mint
egy melankolikus álom. Az elegancia és a menőség megtestesítője volt.
Mi lehet a titka az hihetetlenül időtlennek tűnő fotóinak? Hiszen intenzíven hatnak még most is ezek a szentimentális képek, melyeket áthat egyfajta nosztalgia a múlt felé, de benne van már a jövő nosztalgiája is, valami elsöprő intimitással vegyítve melyet csak a modell tehetett hozzá. Hardy kellemetlennek érezte a hírnevet és a rajongást és ez a fotókon is átjön, amitől persze csak még kívánatosabb lett sokak szemében.
Párizs 9. kerületében született és nőtt fel, tehát igazi belvárosi lány, ami elengedhetetlen a városi lány imázsához. Zaklatott gyermekkora volt, amelyet egyedülálló anyja szigorú nevelése és nagyrészt távollévő apja jellemez. Állítólagos félénksége és szerénységem talán nem csak egy felvett póz, mivel akkora lámpaláza van, hogy egyáltalán nem lép fel élőben 1968 óta. Jóval nemzetközi karrierje csúcspontja után, Hardy még mindig is az egyik legkelendőbb francia énekesnő és továbbra is befolyásos alaknak tartják mind a zene, mind a divat terén.
Leghíresebb képen egy arany Paco Rabanne ruhában van, melyet akkoriban a „világ legdrágább ruhájának” tituláltak. Rabbanne-nek korán a rajongója lett. Sokat tett a spanyol tervező népszerűségéért, mivel a ruháit fotózásokon és a tévé műsorokban is viselte.
Hardy azt nyilatkozta egyszer, hogy ha nem öltözködne, senki sem venné észre. Mivel a dalait nem értékelték az angolszász országokban, direkt mindig nagyon adott az öltözködésére amikor Londonba vagy New Yorkba utazott. Tette mindezt persze egy olyan laza stílusban, ami nemtörődömséget sugároz. Letisztult ruhák, diszkrét frizura és smink, kizárólag fru-fruval. Gyakran hordott egyszerű pulóver és nadrág kombinációt. Úgy tartják, hogy ő hordott először miniszoknyát is. Ő volt „anti-Bardot”, egy új szépségideál, amely a korabeli szexi cica túlzó nőiességét ódivatúvá tette.
