Lehet hogy hamis a „Hősök és szörnyek” kiállítás festmény sorozata?
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) összesen 25 Jean-Michel Basquiat festményt foglalt le az Orlandói Művészeti Múzeumból, mivel a művek hitelességével kapcsolatos kérdések merültek fel. Újabban egyre több kortárs műről derül ki, hogy olcsó hamisítvány. Ezt most szóvirágként értsd, szó szerint olcsó hamisítvány. A nagy kérdés hogy ilyen magas szintre hogy érhetnek el a hamisítók csoportjai.
A New York Times értesülései szerint június 25-én délelőtt több mint egy tucat FBI-ügynök folytattatott váratlan rajtaütésszerű műveletet Orlandóban. Angol cikkeket olvasni már azért is izgalmas mert olyan viccesen tud fogalmazni a „classe supérieure”
„Még mindig nem hittük el, hogy a múzeummal kapcsolatban nyomozás folyt vagy folyik,” – mondta Emilia Bourmas-Fry, az Orlandói Művészeti Múzeum szóvivője. „Részvételünket a nyomozásban továbbra is pusztán tények tanúinak tekintjük.” Zseniális, ezek szerint ha elkapnak 5 kiló kokainnal a határon akkor is csupán a részvételemet az eseményben a tények tanújaként interpretálhatom.
A házkutatási engedélyhez benyújtott 41 oldalas ügyirat kérdéseket vetett fel a gyűjtemény eredetével kapcsolatosan. Hozzátéve, hogy „volt rá ok kétségbe vonni a műalkotások hitelességét”. A még lezáratlan házkutatási ügy részleteiből kiderült, hogy a hitelesítési eljárás alatt tett ellentmondásos nyilatkozatok miatt, amelyeket a múzeum és a tulajdonosok állítottak ki, már eleve egy bűnténycsomag bontakozott ki.
Valószínűleg összeesküvés és csalássorozat miatt adták ki a razziára a parancsot. Amit eddig tudni lehet, hogy az FBI vizsgálata alapján vádiratok fogalmazódnak meg az alábbi esetekben: „a festmények hamis származási igazolásai, eladási kísérletei, […] a banki nyilvántartások azt mutatják, hogy a műalkotásokba való befektetés, lehetséges pénzmosási kisérlet” és „hamis információk kiadása a festmények állítólagos korábbi tulajdonjogával kapcsolatban.”
A „Hősök és szörnyek: Jean-Michel Basquiat” című kiállításon szereplő darabokat a múzeum és a tulajdonosok szerint 2012-ben egy Los Angeles-i raktárban találták meg. Az FBI Art Crime csapatának nyomozása folyamatban van ez ügyben is.
A New York Times ebben a hónapban közzétett cikke már megkérdőjelezte egy kép hitelességét. Arról írtak hogy az egyik műalkotást egy FedEx-es karton szállítódoboz hátoldalára festették, amelyen a (Align top of FedEx Shipping Label here/„Igazítsa ide a FedEx szállítási címke tetejét” utasítás található -CSAKHOGY- olyan betűtípussal, amelyet a Federal Expressnél dolgozó grafikustervező szerint 1994-ig nem használtak. A grafikus állítása szerint Ő, hat évvel Basquiat halála után hozta az új betűtípust a FedEx feliratokhoz. Hoppácska.
Basquiat skicc
Bár Jean-Michel Basquiat-ot (1960. december 22. – 1988. augusztus 12.) nem kell bemutatni, mégsem árt róla tudni, hogy jelen pillanatban az egyik legfelkapottabb festő. Amerikai művész, aki az 1980-as években aratott sikert a neo-expresszionizmus mozgalom részeként.
22 évesen ő volt az egyik legfiatalabb, aki kiállított a New York-i Whitney Biennálén. Basquiat 27 évesen, 1988-ban, heroin-túladagolás következtében meghalt, ezt követően munkái után az érdeklődés folyamatosan nőtt.
Basquiat 1981-ben 200 dollárért adta el első festményét Debbie Harrynek a Blondie énekesnőjének. 2017-ben pedig már egy 1982-es festménye, 110,5 millió dollárért kelt el, és ezzel a valaha vásárolt egyik legdrágább festmény lett. Volt más rekord összeget érő festménye is az az afroamerikai festőnek. Példának okáért tavaly 93.1 millió dollárért ütötték le a Christie’s aukciósház árverésén az 1983-as In This Case elnevezésű alkotását.
Basquiat 36 elérhető egyéb kisebb-nagyobb rajza, festménye összesen 224,9 millió dollár összértékben cserélt gazdát a Phillips-aukcióin. Az árverés végeredménye és az Untitled a legdrágább tétel, amelyet az aukciós ház valaha eladott, megelőzve Andy Warhol Men in Her Life alkotását, amelyet egy másik Phillips New York-i képvásáron mutattak be 2010-ben.
A Basquiat aktivabb nyolc éve alatt közel 1500 festményt alkotott, és vannak lappangók. Látható hogy hatalmas üzlet becsempészni hamisítványokat az eredetek közé. Két cikkünkben is foglalkoztunk a XX. -századi képhamisítás ügyeiről. Elmer Hory a magyar szál miatt is érdekes, de a Netflix is dokumentumfilmben foglalkozott az egyre jobban elharapódzó hamisítási ügyekkel kapcsolatban. Úgy néz ki ez most a legnépszerűbb fehérgalléros bűnözés, a múzeumok mossák kezeiket. Naná hiszen frissek még a festéknyomok.
