Barion Pixel

Kifulladásig

Benedek Csanád

2021.09.06.

3 perc

Azt hiszem majdnem az összes filmed láttam, még a szarokat is. Volt bőven. Hiszen színész vagy, elvállalsz ezt-azt. Talán nem is tudják milyen sok filmed végén haltál meg. Felrobbantottad magad, fejbe lőtted magad, lelövetted magad, eltűntél, megrendezted a saját halálod. Egy színész valószínűleg imád meghalni a vásznon. Te voltál a kedvenc nyomozóm, a kedvenc mesterbűnözőm, kedvenc tolvajom, bankrablóm, csalóm, semmittevőm, légiósom, bosszúállóm. Sosem mondtam ki, de kicsit te akartam lenni, természetesen a magam módján; ezt el is vártad volna. Sosem másolva téged. Te sem másoltál senkit.

Minden akcióhős olyan túltolt, kemény, te voltál az első, akinek volt humora, és már évtizedekkel Bruce Willis előtt koszos voltál és esendő, elkenték néha a te szád is. A mosolyt a szádról viszont sosem kenték le. Szerettem, hogy a filmekben a nőkhöz való viszonyod nem volt egysíkú, ez nem csak a forgatókönyvnek köszönhető. Csetlettél, botlottál, estél, keltél. Ez a karaktered volt.

Vannak olyan emberek, hogy érzed, hogy ha találkoznátok, jóban lennétek. Ezt nem lehet megmagyarázni, és semmi köze a filmjeidhez. Godard egy gyufás skatulyára írva adta oda neked a Kifulladásig forgatókönyvét, hozzáfűzve: „A többit rád bízom.” Mindezt egy fiatal, kezdő színésznek.

Az egyik utolsó ember volt, aki nem csak elvállalta, hanem kereste is a kapcsot az úgynevezett szerzői, vagyis művészfilmek, és a tömegszórakoztatás között. Ma az ún. elit szájában szitokszó az értelmiség, te értelmiségi voltál. Fejből tudtál megannyi verset, és egész színdarabokat. Sosem kérkedtél vele. A színházi szerepek legalább olyan fontosak voltak, mint a film, sőt, egy idő után csak színdarabokban szerepeltél. Tudatosan. Filozófus kaszkadőr, ez voltál te.

A bohóc. Miért voltál olyan sok filmedben bohóc? A kedvenc bosszúfilmem nem a Profi tőled, hanem az Ellenségem holtteste. A káprázatost azért szerettem, mert ez az egyetlen filmed, ahol te vagy a forgatókönyvíró a szobában, egy elvált feleséggel, és egy kamasz gyermekkel, aki lóg a suliból, miközben a film a filmben, hogy soha meg nem élt kalandokat, szerelmeket találsz ki magadnak.

Neked elhittem, hogy kaland az élet, elhittem, hogy lehetünk lovagiasak, elhittem, hogy a kevés is elég.
Mindegy is mi volt a szereped, a stílusod elvitte. Olasz sosem volt ennyire francia, mint te.

Barokkos kalandfilmjeid után a krimiket szerettem meg, később a művészfilmjeidet, szinte visszafele haladtam az életművedben.
Ha mutatni akarnék egy európai karaktert, egy embert, te lennél az.

Meghalt Belmondo, és kicsit meghalt a XX. század.

A mosolyt sosem felejtem el. És azt sem, hogy lecsukod a saját szemed mikor meghaltál.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Kölyköd voltam: doksi a Kölykök című filmről

Bad Sport: a sport árnyékos oldala

STAX kiadó, ahol a lélek zenéje született

Primal: a bennünk élő ősember

Urotsukidōji, a tiltott gyümölcs. Csakis elvetemülteknek!

Summer of Soul: a fekete Woodstock