Barion Pixel

Neri Oxman és a bioépítészet varázslatos világa

4BRO

2023.03.02.

5 perc

A következőkben a természet és a kultúra egyesülését kívánjuk szemléltetni Neri Oxman, az anyagökológia úttörőjének munkássága által.

Hihetetlenül izgalmas korban élünk, ám a tervezők számára egyben a legrémisztőbben, ahol minden anyagi, minden mesterséges és megtervezhető. Neri ebből próbál kiutat találni azáltal, hogy újradefiniálja az anyag és a környezet kapcsolatát. Valahol a művészet, a dizájn, a tudomány és a technika megtestesítője egy személyben.

Oxman izraeli származású amerikai építész, designer és kutató. Orvosi tanulmányai után építésznek tanult Londonban, 2010 óta vezeti az MIT médialaboratóriumának egyik kutatócsoportját, mindamellett az OXMAN vállalat igazgatója.

Itthon szinte kizárólag a Brad Pittel való kapcsolata végett foglalkozott vele a média, ami egy ilyen okos nő esetében enyhén szólva degradáló.
Számunkra sokkal érdekesebb a digitális gyártás, az anyagtudomány, valamint a szintetikus biológia összekapcsolása, melyet Neri célul tűzött ki. Modellje maga a természet, tele organizmusokkal, amelyekben az anyagok a leghatékonyabban oldják meg a komplex dolgokat. Nem titkolt szándéka, hogy a jövőben teljesen kiiktassuk a műanyag használatát a Földön.

Az emberek több ezer éve építenek épületeket, téglából és habarcsból, acélból, valamint üvegből. Ezen anyagok mellett kifejlesztettük a karbonszálat, a műanyagokat is, melyek mind nyomot hagynak a bolygón. Neri erről az előre kikövezett útról igyekszik egy éles kanyarral letérni.

Napjainkban a tervezés és a technika terepét az atomi és szubatomi szinten lévő alkotórészek jelentik. Kezdünk olyan dolgokat elérni, amire eddig csak a természet volt képes. Erre tart a tervezés jövője, vagy legalábbis ez is egy lehetséges irány. A tervezők alkimistaként keverik és párosítják az atomokat a génekkel. Neri Oxman úgy véli, ahhoz hogy valami nagyot építsünk, először kicsiben kell gondolkodnunk.

Az ipari forradalom óta a tervezés világát a termelés és a tömeggyártás szigora uralja. Az összeszerelő üzemek
egy alkaltrészekből álló világot sugallnak, ezáltal korlátozva a tervezők és építészek képzeletét, akik a
dolgokra csak mint önálló funkciókkal bíró részekből összerakott szerelvényekre képesek gondolni.

Manapság azonban már a technológia kezd felzárkózni a képzelethez és innentől már a képzeletnek is felelőssége van. Megtanulhatunk akár épületeket növeszteni. Eklatáns példája a robotok által szőtt 3 méter átmérőjű selyemrost kupola, melyet 6500 selyemhernyó épített.

Michalengelo mondta, hogy amikor egy márványtömbre néz, egy szabadulni vágyó alakot lát benne. Neki az egyetlen szerszáma a véső volt. Az élő dolgok azonban nem vésővel készülnek, hanem növekednek. A 21. században olyan alternatív megoldások láttak napvilágot, melyek révén alkotásaink összhangban lehetnek a természettel. Ez a növekedés, az összeszereléssel ellentétben.

A selyemipar miatt hozzá vagyunk szokva, hogy megfőzzük a selyemgubókat, hogy megkapjuk a selyemet, miközben megöljük az összes selyemhernyót.
A selyemhernyók tevékenysége ebben a projektben tulajdonképpen biológiai nyomtatásként értelmezhető. Munkájukat, hogy hol és milyen intenzitással dolgozzanak a természetes fény és hő változására való érzékenységükre alapozva befolyásolták. A Selyempavilonnal született meg az elképzelés, miszerint együtt élünk és együtt alkotunk egy azon időben. Ez az élet körforgása.

Oxman és csapata különféle méretű tárgyakat, termékeket, struktúrákat és tárgyakat tervez. Többek között a párizsi divathétre Iris Van Herpennel közösen 3D-nyomtatással előállítottak varrás nélküli ruhadarabokat, melyek a kontúroknál merevek, a deréknál viszont rugalmasak maradtak. Azzal, hogy a tervezők ilyen nagy felbontású analitikus és szintetikus eszközöket használhatnak, olyan darabokat tervezhetnek, amelyek nemcsak a testünkhöz illeszkednek, de a testszöveteink fiziológiai felépítéséhez is.

Egy másik érdekes ötlet az akusztikus szék, ami szintén valós alakot öltött és még a hangot is elnyeli. Az inspiráció ezúttal is a természet irányából érkezett.
Kollégájával, Carter professzorral közösen megalkottak egy szabálytalan felületű alakzatot, melynek anyaga elősegíti a hangok elnyelését. A szék felületét számos jellemzővel nyomtatták ki. Úgy mint változó merevség, átlátszóság, színösszetétel, stb. Mindezt az emberi test nyomási pontjainak megfelelően.

Az MIT-Lab egyik talán leglenyűgözőbb projektje, amikor képesek voltak egy rákpáncélból álló vázat fa módjára viselkedő szerkezetté alakítani. És ami a legjobb, hogy ezek a tárgyak természetes úton lebomlanak. A tengerekbe téve táplálékul szolgálnak az élőlényeknek, a földben a fákat táplálja. A New York-i Smithsonian Intézetben kiállított biokompatibilis szerkezet, kizárólag természetes anyagokból készült, mint pl. a rákfélék páncéljában található kitin, vagy a citromban és almahéjban lévő pektin. Homokszem méretű mintákkal kezdték, majd folyamatosan növelve a méretet, végül egy 5 méteres szerkezet állt előttük.

Alapvetően olyan genetikailag módosított baktériumot ágyaztak be a szerkezetbe, ami képes a légkörben lévő széndioxidot viszonylag gyorsan megkötni és cukorrá alakítani. Tehát olyan struktúrákat sikerült előálltani, amik fokozatmentesen mennek át szálból hálóba, vagy nagyobb méretben nézve ablakokba.

A tervezés végső célja, életet lehelni a bennünket körülvevő tárgyakba és épületekbe. Neri Oxman kutatócsoportja által 3D nyomtatásra használt biokompozitokból olyan tulajdonságokkal rendelkező anyagokat hoznak létre, amelyek a hő és a páratartalom hatására megváltoznak. Olyan épületekben gondolkoznak, amelyeknek 3D nyomtatással készült üveghomlokzata a napenergiát hasznosítja, és szabályozza a belső hőmérsékletet.

Eljött a tervezés és az alkotás új korszaka, amely elvezet minket a természet ihlette tervezésből, a tervezés ihlette természetbe. Oxman víziója, hogy az anyagok, az emberek és a természet szervezetei zavartalan szinergiában működnek együtt a jövőben. Minden ember által készített anyag vagy tárgy a termesztés és a gyártás kombinációjából, természetes és szintetikus technikák keverékből születik.

„Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy nincsenek csodák.
Vagy pedig abban, hogy a világon minden egy csoda.” (Albert Einstein)

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Kosárlabdapálya az egész világ, legalábbis Kasper Nyman kosár és csont nélküli fényképein

Elkeseredett szovjet plakátháború az alkohol ellen

Cipőszobrok és egyéb lények

Matt Crabe és az elszabadult téboly

McBess – színes egyéniség fekete-fehérben

Őrült varázsszőnyegek