A nyolcvanas években egy magára valamit is adó rapper ruhatárából a Kangol által piacra dobott bucket hat, esetleg beret hat éppoly nélkülözhetetlen elem volt, mint mondjuk a rikító színekben pompázó velúr melegítő szett, vagy éppen az cipőfűző nélküli adidas superstar lépő. De hogyan lett a prakitus munkaruhából hiphop divatcikk? Na, ennek járunk most utána.
Az elmúlt években ismét reneszánszát éli a bucket hat, melyet magyarul talán legszabatosabban vödörkalapnak fordíthatunk, noha az utca embere valószínűleg csak egy szimpla horgászsapkának nézné az egyébként valóban vödör formájú fejfedőt. De még mielőtt belecsapnánk a Kangol és a hiphop kapcsolatának boncolgatásába, tegyünk gyorsan egy rövid történelmi kitekintőt a bucket hat eredetével kapcsolatban. (Mert bizony ilyen is van. Mármint történelmi háttér.)
Nos, ezen kalapok nagyjából az 1900-as évek legelején jelentek meg, méghozzá a felettébb csapadékos Írországban. Ott leginkább a halászok és a parasztok viselték, mivel idejük nagyrészét a szabad ég alatt töltötték, ahonnan napról-napra kapták nagyobb mennyiségben az égi áldást. A kalap tehát elsősorban az eső elleni védelemre szolgált, ám fontos tényező volt még, hogy mivel tweedből, vagy filcből varrták, ezért vízhatlan és egyáltalán nem mellékesen kimondottan kényelmes viselet volt.
Bár eleinte szinte csak és kizárólag melósok hordták, valamivel később az előkelő brit felső tízezer is felfedezte magának a vödörsapkát, mely így aztán úrias vadászatok, valamint horgászatok állandó kellékévé vált. Még a második világháborút is megjárta, igaz, valamivel merevebb kialakítással, boonie hat néven. A hatvanas évekre tehető, mikor szélesebb körben is kedvelté vált, amiben néminemű szerepe volt speciel Hunter S. Thompson írónak is, akinek szinte védjegyévé vált a fehér pamutból készült bucket hat-je.
És akkor térjünk rá konkrétan a Kangol márkára, hiszen a legtöbben velük azonosítják a vödörsapkák berobbanását a hiphop, valamint a zenei szcénába.
A Kangol-t 1918-ban alapította meg a lengyel származású Jakob Henryk Spreiregen, aki mindössze három évvel korábban, 1915-ben telepedett le Angliában. Ekkor még egy volt a sok gyártó közül a baszk barettekre emlékeztető kalapjaival, majd két évtized elteltével, 1938-ban érezte úgy, hogy ideje lenne kitalálni egy jól hangzó nevet a brandnek.
Ahogy mondani szokás, az elhatározást tett követte, így, némi szójátékot követően
megszületett a Kangol márkanév, melyben a „K” a knitting, azaz a kötést, az „ANG”
az angóraszövetet, míg az „OL” a woolt, vagyis a gyapjút hivatott magába foglalni.
A vadiúj megnevezéssel akkorát ment a cég, hogy hamarosan már két gyárat is üzemeltettek Frizington, meg Carlisle városában. A mára ikonikussá vált kengurura viszont még várni kellett, nem is keveset. 1983-ban döntöttek úgy a Kangol-nál, hogy az egyediség jegyében feltétlen szükség lenne egy, lehetőleg valamiféle állatot ábrázoló logóra. Próbálkoztak tulajdonképpen mindennel a lótól a teknősig bezárólag, ám egyik sem tűnt megfelelőnek, míg végül az Amerikai Egyesült Államokból jött a szikra, hiszen ott kenguru sapkaként élt a köznyelvben a bucket hat.
Szinte a kenguru megszületésével egyidőben, a nyolcvanas évek elején rúgta be az ajtót a hiphop szintéren a Kangol, méghozzá a hölgyek elsőszámú kedvence, LL Cool J hathatós közreműködésével. LL ugyanis mindig tip-top volt, ha öltözködésről volt szó. Elképesztő kalap arzenállal rendelkezett, melyek között kiemelt szerep jutott az angol márka darabjainak. A rajongók természetesen szintúgy hordani kezdeték ezeket, minek következtében irtó mód kilőttek a tengerentúli eladások. (De nem csak az Államokban, hanem Japánban is nagyot szólt egyébiránt a sztíló.)
Nem sokkal később már a Run DMC mindhárom feje is teljesen összenőtt a Kangol sapkákkal, de Grandmaster Flash, Eric B. & Rakim, Eminem és az amúgy ugyancsak Londonban született Slick Rick sem mozdult ki túl gyakran ezek nélkül otthonról. A hype odáig fokozódott, hogy a brooklyn-i UTFO nevezetű rap-csapat egyik – azóta elhunyt – tagja szimplán Kangol Kid néven futott – nem túl nehéz kitalálni, hogy vajon miért.
A hiphop klipek garmadája után kis fáziskéséssel a filmvászonra is megérkezett a Kangol. Aki látta például az 1991-ben bemutatott, New Jack City című mozit, annak bizonyára felrémlik a Wesley Snipes által megformált, állandóan beret hat-ben feszítő finomarcú, Nino Brown karaktere.
A nyolcvanas és kilencvenes évek tehát egyértelműen a Kangol sikersztorijának tekinthetőek, ellenben a kétezres évekre egyre inkább elfogyott a kraft, a lendület. Ez nagyban köszönhető volt a fullcap-ek, illetve snapback-ek térnyerésének a hiphop-ban. A bucket és beret hat szép lassan lekerült a rapperek fejéről, majd a gardrób mélyén találta magát. A méltatlan helyzet mondjuk nem tartott túl sokáig, hiszen a vödörkalap ismét roppant népszerűségnek örvend, igaz ami igaz, mára már jellemzően kenguru nélkül. (A fiatalabb generációból Schoolboy Q az, aki nagy bucket hat fan.)
A Kangol ugyan kiszorult a hiphop elsődleges piacáról, de azt semmiképp sem vehetik el tőle, hogy nem is olyan régen viszont alap divatkelléke volt a műfajnak, a fuxok és egyéb „ingóságok” mellett.
