Az igazi tweetelés – kalandozások a füttynyelvben
Amikor madárnyelven beszélnek virágnyelven
Ma már teljesen természetes, hogy a világ túlsó felén élő ismerősünkkel is azonnal kapcsolatba tudunk lépni. A modern telekommunikációs eszközök előtti időkben elődeink azonban csak azokhoz tudtak szólni, akik halló- vagy látótávolságra voltak tőlük. Voltak még a fényjelek, tűzjelek, füstjelek, de ezek nem mindig használhatók, és a kifejező készletük is korlátozott.
A fütty viszont mindig kéznél van. Okosabb őseink (elsősorban a hegyvidéki emberek) rájöttek, hogy a leghangosabb kiabálásnál is sokkal hatékonyabb az éles füttyökkel folytatott kommunikáció, mert ezzel ki lehet terjeszteni a hallótávolságot.
Míg a normál emberi beszéd nem hallatszik messzebbre pár száz méternél, és a kiabálás fizikailag megerőltető, addig a megfelelő hangerővel keltett füttyszó 1-2 km-re is elszáll, és különleges szakadékos hegyi terepek esetében akár 7 km távolságról is meg lehet hallani.
A másik előnye hogy a madárfüttyhangokat nagy zajban, dzsungelben is ki lehet venni, az éles hang frekvenciája a környezet túlharsogására szolgálhat.
A veszélyre, fenyegetésre vagy egyéb alapvető közlendőre szorítkozó mondanivalót így nagyobb területen meg tudták hallani az egymástól messze lévő őslakosok.
A telefonok, az internet, vagy pláne az okostelefonok korában azt gondolhatnánk, hogy már teljesen kihaltak ezek a füttynyelvek, de szerencsére ez nincsen így. Igaz, hogy a fennmaradásukért erőfeszítéseket kell tennie az adott kormányzatnak és a nemzetközi szervezeteknek, de meglepő módon Európában is létezik, és néhány helyen még a mai napig használatos a beszélt nyelv hangjait és hangsúlyát felhasználó madárhangot utánzó füttynyelv.
A fütty nyomában
Az egyik legismertebb és legjobban tanulmányozott fütyült nyelv a Kanári-szigetek silbo gomeroja (Gomero szigetén használják), de ezen kívül még legalább 70 olyan nyelvet tartanak számon, amin fütyülnek vagy fütyültek még a közelmúltban. A modern kommunikáció terjedésével a nyelvi távjelzés művészete is egyre veszélyeztetettebbé válik. A Pireneusok Aas falujában is ismerhették régen, mert az utóbbiról egy második világháborús történet mesél. Miszerint egy németek elől bujdosó helyi lakos a madárhangokat utánozva, fütyülve kért és kapott segítséget tőle két kilométerre tartózkodó helyi emberektől. Sajnos ez a tudás már elveszett.
Az európai nyelvek általában nem túl jól adaptálhatók fütyülésre, erre sokkal alkalmasabbak a tonális (zenei hangsúlyozású) nyelvek, amelyek eleve variálják a magánhangzók hangmagasságát. Ennek ellenére egy 2005-ös tanulmány szerint a görög Antia lakosai 90%-os megértettséget is el tudnak érni standardizálatlan szövegekkel, akárcsak a török Kuşköy („Madarak falva”) lakói a fütyült török nyelvvel. 1982-ben még mindenki ismerte Antiában a görög fütyült változatát, de mára már csak egy páran őrizték meg e primitívnek tartott, lesajnált, távkommunikációs hagyományt.
A fütyült nyelvek technikái, avagy kik vannak közelebb a madarak nyelvéhez
Az ajkakkal képzett fütyülés megőrzi valamelyest a beszélt nyelv artikulációját, kivételt képeznek ez alól az ajakhangok és az ajkak és fogak között képzett mássalhangzók.
Az ujjakkal képzett fütyülés (a silbo gomero) a beszélt nyelvek összetett hangszínéhez képest csak egyszerű szinuszhullámot képez. Itt leginkább a hangmagasságot lehet megfelelő pontossággal változtatni. Mindemellett a fütty lehet folyamatos vagy megszakított.
A silbo például a fentebbiek kombinációiból leegyszerűsíti a spanyol nyelv hangkészletét négy magánhangzóra és négy mássalhangzóra. Emiatt az információ-tömörítés miatt gyakran ismételni kell a fütyülést és a beszélt nyelveknél jobban kell a szövegkörnyezetre támaszkodnia a használóinak. Egy újabb kutatás eredménye szerint a fütyült silbo megértéséért azonban ugyanaz az agyterület felelős, mint a hétköznapi beszélt nyelvek értelmezéséért.
A fütyült nyelv használatában nem jártas embereknél egészen más agyterületek aktivizálódnak a füttyszó hallatán, mivel ők nem nyelvként kezelik a fütyülés hanginformációját. De ezt az érzést ismerheti az is, aki egy olyan nyelvet hall, ahol nem tudja megkülönböztetni, hol válnak el a szavak, csak gurgulázó halandzsát hall.
A tonális nyelvek sajátosságának köszönhető, hogy a beszélt és fütyült változatok között a hangmagasság-változások sokkal egyértelműbbek lehetnek, mint az európai nyelvek esetén, hiszen a frekvencia-változtatások már eredendően részei e nyelveknek, ezek hordozzák a beszélt változatok információjának jórészét is.
Az igazán dallamos nyelvek
A fütyülhető tonális nyelvek közé tartozik sok afrikai nyelv is, például a (többek között Nigériában, Togóban is beszélt) joruba. Hasonló a mexikói oto-manguei nyelvcsalád több nyelve is, mint a mazatec vagy a csinantek, melyeknél ismert a fütyült változatok használata.
A csinantekben három különböző szó is létezik a füttybeszédre, mindegyik a hatótávolságot jelöli. A csinantek beszéd nyelvészeti ritkaság számba megy. Rendkívül könnyű a nyelv fütyülhetősége. A csinantek, mazateca füttybeszéd hibás használata a helyi igazságszolgáltatási tradícióban bizonyos esetekben büntetendő vétség volt. A csinantekeknél egyébként csak a férfiak fütyülik a nyelvet, akárcsak több nyugat-afrikai nyelvnél, bár a nők is megértik. A mazatec népnél a nők is fütyülhetnek. Sajnos itt is a XX. században az indián törzsek fiataljai szégyellték nyelvüket, és sokan elfelejtették, ma mesterségesen tanítják újra.
Mazateca nép így használja (Oaxaca, Mexikó) a füttynyelvet.
Kulturális örökségek veszélyben
Ha töröd a törököt, inkább fütyüld!
Nem túl rózsás a helyzet a törökországi Kuşköyben, amit a madarak falvának is neveznek. A közel 10 ezer fős helyi közösség által használt török nyelv füttyváltozata a mobiltelefonok elterjedése óta sajnos erősen kihalófélben van. Az UNESCO a török madárnyelvet, a kuş dilit 2017-ben a sürgősen védelem alá helyezendő szellemi-kulturális világörökségünk részének nevezte.
A második legnagyobb görög szigeten, Évián (Euboián) található apró falu, Antia is a madarakat utánzó jelrendszeréről ismert. A görög füttynyelvet beszélők szinte tökéletesen el tudnak beszélgetni egymással fütyülve is. Míg 1982-ben még mindenki beszélte a legalább 2500 éves jelnyelvet a településen, mára sajnos csak 6, többségében idős lakos maradt, aki érti és használja ezt a különleges kommunikációs formát.
A kanári madarak spanyolul beszélnek?
A „kutyák szigete”, ahol az emberek madárhangon beszélnek
(A sziget neve Insula Canaria szóból származik, aminek a jelentése: „kutyák szigete”.)
A Kanári-szigetek füttybeszédét már a római időkben is feljegyezték. Az akkori őslakókat guancsoknak nevezték, ők az észak-afrikai berberekkel voltak rokonságban. A spanyol hódítással az őslakók „véletlenül” kihaltak. Az őslakosok valahogy mindig kihalnak, a fene se érti. Allergiásak voltak a kiélesített vasra és az acélra, vérzékenyek lettek tőle. A spanyolok aztán átvették tőlük a fütyülést, és saját nyelvükre adaptálták azt. Kalózók és idegenek ellen használták, csatákban is hasznos volt a jelrendszer.
A korábban virágzó, de a 20. századra már kihalófélben levő füttynyelvet ma már állami rendelettel igyekeznek megőrizni.
A legismertebb példa a La Gomera szigetén használatos silbo gomero nyelv, amelyet úgy védtek meg a
kihalástól, hogy 1999-től az iskolai tananyagba emelték, így azóta minden gomerai iskolás elsajátítja a
helyi füttynyelvet. Ma már a sziget majd teljes lakossága (kb. 22 ezer fő) fújja és fütyüli ezt a jelnyelvet.
Ezzel a silbo a legnagyobb füttynyelv lett a világon.
Silbar: fütyülés; silbador: aki a madárnyelvet használja.
Átlagban a lányok jobbak benne. Jobban is használják, és jobban is fejtik fel a füttyjeles nyelvet. Nem véletlen hogy a Kanári-szigeteken, amikor majdnem eltűnt nagyrészt nők mentették meg ezt az érdekes hangjelnyelvet. Régebben La Gomerán a gyerekek a rendes beszéddel együtt tanulták meg a füttynyelvet is, ez veszett majdnem el a XX. században. Az UNESCO 2009-ben a szellemi világörökség részévé tette a silbo gomerót. Jól mutatja, mi lett volna a helyi füttynyelv sorsa a tudatos beavatkozás nélkül: a szintén a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén és El Hierrón mára már csak pár tucat ember ismeri a silbót.
Zárásként pedig hallgassuk meg Feloche számát a silbóról!
