Már az első részben jeleztem, hogy Anglia annyira erős, hogy nettó két részre kell bontsam. Sok angol klasszikus kimaradt, de ennek az oka, hogy nálunk ezeket nem mutatták be és a neten is nehezen megtalálhatók. Ellenben az újabbak digitálisan már könnyebben elterjedtek. A nagy utánaolvasásban azért belefutottam abba is, hogy nagyon sok tévés amerikai szakember is úgy gondolja, hogy Anglia a valaha készült legjobb tévéműsorokat készítette. Ennek az oka három betű: BBC. A többire nem tudjuk a választ.
A top, ami kimarad: autók és természet
Sok olyan ötlet is angoloktól (vagy hollandoktól) származik, amit tipikusan amerikainak gondolunk, ilyen pl. a Love Island, vagy a valóságshow-k alapötlete. Britains/America’s Got Talent, The X Factor is angol franchise. De sorolhatnám a végtelenségig. Az első részben említett, House of Cardson és a Skinsen kívül a brit Shameless c. sorozat is hét évvel megelőzi amerikai másolós testvérét.
Nem írtam a „Ted atyáról”, mert nem láttam egy részt sem belőle, ami valószínűleg jó sorozat, mert 1998-ban ért véget, de a mai napig idézik. Az angol napi humor része. A BBC mellett meg kell említeni a Channel 4-t, ami még bátrabb és kísérletezőbb. Pofátlanul hangzik, de majdnem igaz, ami a Netflixen jó, annak a fele innen van. Kihagytam a The Grand Tour, Top Gear autós sorozatokat, és Planet Earth, The Blue Planet természetfilm-sorozatokat. Mindegyik zseniális a maga nemében, de mi a fikciós sorozatokkal foglalkozunk.
Az NME szerint a Planet Earth az egyik legdrágább természetfilm, amelyet valaha készítettek.
Természetesen ezt is a BBC rendelte be. David Attenborough munkássága az emberiség közkincse.
Nemhogy ajánlom, hanem egyenesen kötelező. MINDENKINEK.
Peppa Pig/Peppa malac
David Attenborough után ezzel nyitni? Peppa malacról csak azért írok, mert nem lehet nem írni róla. Nagy-Britannia legnagyobb szórakoztatóipari exportcikke évek óta a kis malac. Nem az Utópiát (az angol), nem a Black Mirrort, nem a Sherlockot, nem az Office-t, hanem a kixxxott Peppa malacot akarja a világ. Teletubby és Peppa malac!
2004-ben sugározták először, több mint 350 epizódon van túl és legalább 2027-ig folytatódik még. Mitől lett ilyen népszerű és egyben mémjelenség ez az amúgy aranyoska, de butuska rajzfilm? Lehet, hogy az egyszerűségéhez köze van. Agypihentető, és nem csak gyerekek nézik. Tinik, és gyerekkorba visszavágyó huszonévesek között is népszerű. Egy antropomorf állatokkal teli animációs világban játszódik, ahol kicsike Peppa Pig barátaival játszik, felfedezi a világot, és a családjával tölti az idejét. Egy kis buborék. Röff!
Borat és Ali G
Kell ide valamit írnom? Fhú, nem tudom, hogy ezekből a sorozatokból ma ebben a formában bármi kijöhetne-e. Kegyelmi állapot volt, pont a kilencvenes évekre fellazult a cenzúra, de még nem jött az erkölcscsőszök után a túltolt polkorrekt időszak. Minden tiszteletem ellenére, mert imádom mindkettőt, azt mondom, hogyha Sacha Baron Cohen nem zsidó származású, lehet elmeszelik a rasszista vicceit. 1995-ben a Channel 4 műsorvezetői pályázatot írt ki, amire Baron Cohen küldött magáról egy kazettát, amin egy fiktív albán tévés riporter, Kristo bőrébe bújt (később ebből a karakterből formálta Borat Sagdiyev figuráját), és ezzel felkeltette a producer érdeklődését. Soha még sorozat az utóbbi időben nem volt ennyire bátor, de sértő sem. Egy biztos, én nem mernék a helyébe Kazahsztánba elmenni.
Érdekes, hogy ma már egyértelműen a Borat maradt meg, és azzal példálózunk gyakran. Az igazi hírnevet a komikusnak Ali G faragatlan karaktere hozta meg, amit először 1998-ban szabadított a világra. Ezt is a Channel 4 műsorán mutatták be. Soha a hiphopstílus ekkora önoltást nem kapott, mint amit Ali G pózer karaktere lerakott. Emellett azt érdemes megemlíteni Sacha Baron Cohenről, hogy bár imád idiótákat alakítani, de Cambridge-ben végzett észkombájn, és az unokatestvére híres autizmuskutató.
Sherlock
Lehet-e egy ezerszer lerágott csontról még lerágni valamit? Úgy néz ki lehet. Csak tehetség kérdése minden. Sir Arthur Conan Doyle „Sherlock Holmes” történetéből számos adaptáció készült, de ez a Sherlock kiemelkedik a tömegből. A Mark Gatiss és Steven Moffat által készített sorozat a kortárs Londonban játszódik. Benedict Cumberbatch játssza Sherlock Holmes-t, Martin Freeman pedig Dr. John Watson szerepét. Mindkét színész jutalomjátékot nyújt. Parádés. Mondtam már, hogy ezt is lemásolták az amcsik?
Sex Education
A Laurie Nunn által készített „Sex Education” egy Netflix-dramedy, amely 2019-ben debütált. A kitalált Moordale Középiskolában játszódik, ahol a diákok megtanulják, mit is jelent felnőttnek lenni – és közben rengeteg hibát követnek el. Otis Milburn, akinek édesanyja szexterapeuta, egyedülállóan kiváltságos helyzetben van: kölcsönzött szakértelme vonzza azokat a hallgatókat, akiknek kényes tanácsra van szükségük. Ám a dolgok trükkösen bonyolódnak, mint általában, amikor tanácstalan tinik vannak a történetben. Azt is megtudhatod mit csinált Scully ügynök, miután leszerelt az FBI-tól. Szexterapeuta lett.
Élni és halni multisként.
Soha senki olyan jól nem fogta meg a munkahelyi lét szépségét és borzalmát, mint az angolok. Szerencsére ezek nálunk is láthatóak, kivéve a PhoneShop, de arról is írunk.
T-Crowd/Kockafejek
A Kockafejek (eredeti cím: The IT Crowd) 2006 és 2013 között futó sorozat volt. Összesen 4 évad készült el, 25 epizóddal, melyek egyenként kb. 20-25 percesek.
A sorozat egy fiktív londoni cég informatikai részlegén dolgozó három alkalmazottra összpontosít. Roy és Moss igazi nerd számítógépőrült, csak ez érdekli őket, nem mozdulnak ki sehova, a saját kis világukban élnek. A pilot forgatókönyv szerint a munkájuk konkrét helye egy alantas, megalázó, nyomorúságos pincében van. Na, ez innen nézve nem is annyira rossz. Ilyenkor érzem még nyomorultabbnak magam. A sorozat amúgy minden megnyerhető díjat megkapott. BAFTA- és Emmy-díjas is. Magyarországon a Comedy Central vetítette.
The Office/Hivatal
Az eredeti! Ez is egy angol sorozat volt. Lassan kezdem azt hinni, hogy Amerikában csak sport, fegyverek, koko, rapzene és másolás, másolás, másolás, másolás van.
A „The Office” Ricky Gervais és Stephen Merchant ötlete. Gervais a főszerepben David Brent, egy kitalált cég inkompetens menedzsere. Hozzá csatlakozik több színész, akik részben ennek a sorozatnak köszönhetően később sikeres hollywoodi karriert futnak be. Martin Freeman és Mackenzie Crook megrendítően ragadják meg az irodai élet kis poklait és apró örömeit. A „The Office” amikor először megjelent nem volt siker, de a BBC bizalmat szavazott neki. Kapott bizalmat a második évadra. Apránként elterjedt a híre. Amikor a 2. évad debütált, már sokkal nagyobb közönséget vonzott. Az ábrázolt szereplők és események valóban egy tipikus brit iroda sajátjai. Ez sokkal nagyobb súlyt ad a műsornak, mint a legtöbb sitcom. Nem csoda, hogy a „The Office” óriási kulturális tabló lett, annak ellenére, hogy mindössze 14 epizódot ölel fel: mindenki láthatja magát benne. Ez a sorozat is minden létező díjat megnyert.
Na jó, azért legyen két angol sorozat is, amit nálunk nem mutattak be, de legendás!
PhoneShop
Egy suttoni mobiltelefon-kereskedő fióktelep diszfunkcionális személyzetének életébe tekinthetünk bele. Nem túl izgi, mi? Pedig az!
A PhoneShop nem egy újabb eldobható vígjátéksorozat. A szleng és a patois sűrűn és gyorsan folyik. A forgatókönyv közel áll ahhoz, ahogy az emberek beszélnek, nem pedig egy elcsépelt próbálkozás az utca nyelvére. A szereplőket a rendező ösztönözte, hogy egy adott felvetésre, szituációra improvizáljanak. Friss és eredeti.
People Just Do Nothing
A People Just Do Nothing egy mockumentary, vagyis egy új stílus, úgynevezett áldokumentumfilm vagy dokuvígjáték, amely kitalált eseményeket ábrázol, de dokumentumfilmként mutatják be. Fontos, hogy értsd, hogy ez nem olyan áldokumentum film, mint a Cannibal Holocaust, amiről mi is irtunk, szóval itt eleve tudod, hogy ál, de a karaktereket mégis ismered. Érted mivel viccel.
A sorozat MC Grindah, DJ Beats és barátaik életét követi nyomon, akik a Kurupt FM kalózrádiót vezetik. A rádió garage és drum and bass zenét sugároz a nyugat-londoni Brentfordból. A szereplők annyira nyitottak, hogy el is hangzik a sorozataban, hogy: „Minden zenét szeretnek, ha az drum n bass és garage”. Az hogy csőlátásuk lenne, bók nekik.
Semmit sem kell tudnod amúgy a garage zenei stílusról, hogy élvezni tudd a szériát. Ez csak egy eszköz, hogy az eltévedt és megtévedt bárányokat megmutassák nekünk. A legtöbb főszereplő valamilyen módon teljesen vakon van az életével kapcsolatban. Végül is vesztesek, de lazának, és menőnek hiszik magukat. Nevetsz a balfékségükön, de ez egy fura érzés hatalmába kerít, mert minden karakter annyira megnyerő, hogy azt akarod, hogy sikerüljön nekik. Drukkolsz, hogy fussanak be. 2017-ben a műsor elnyerte a BAFTA-díjat és a Royal Television Society díját a legjobb forgatókönyvű vígjáték kategóriában.
A valóság új forgatókönyvet írt: a műsorban szereplő színészek közül sokan zenés fellépésekkel turnéznak, a Kurupt FM szereplőinek nevével. 2018-ban az Amazon rendelt egy pilot epizódot a sorozat amerikai remake-jéhez. Csak a szokásos másolósdi.
Angolok, ha sötét tónussal festenek
The End of the F***ing World/ A ki***tt világ vége
A sorozat Charles Forsman „A ki…szott világ vége” című képregényein alapul, amelyeket 2013-ban gyűjtöttek egybe. A sorozat alkotója, Jonathan Entwistle eredetileg egy nagyfilmet akart, 2014-ben készült egy rövidfilm is belőle, ami hihetetlen, de állítólag elveszett. A digitális világban, ahol mindenből 5 másolatot is lehet csinálni? Állítólag elveszett. Szerencsére a Black Mirrort is berendelő Channel 4 is látott fantáziát a dologban. A Netflix meg a Channel 4-ből merít sokat, szóval így hála, eljutott mindenkihez. A Charlie Covell, Entwistle és Lucy Tcherniak rendezte sorozat stiláris szempontból üde színfolt még ezen a top of listán is. Nekik együtt kell, kötelező, muszáj valami filmet csinálniuk, mert ez eddig parádés. A színészi játékról még egy szót sem írtam. Hess, hess, hess! Hiperlativuszok repkednek. Egyszerűen minden kirakós a helyén van. A sorozat csak két évad. Nem lesz folytatás. Azonnal kezd el nézni!
Black Mirror
Be kell mutassam? Remélem nem. Bár világméretű jelenséggé vált, a „Black Mirror” viszonylag kis indie-műsorként indult a Channel 4-en. Ez az innovatív antológiasorozat egy mondatban összefoglalva: a technológia túlságosan nagy szerepét vizsgálja az életünkben. Minden rész más-más környezetet és új szereplőgárdát tartalmaz: űrhajókat, virtuális túlvilágot és bizarr börtönöket, mocskos politikai trükköket mutatnak be nekünk. A Fekete tükör a sci-fi, a horror, a fantasy, a vígjáték, a szatíra és az abszurd egyedülálló keverékét alkalmazza. A tükör arra ösztönzi a nézőket, hogy nézzenek bele, vagyis nézzenek magukba. Mérlegeljék a csúcstechnológiás eszközök, megfigyelőrendszerek pozitív és negatív hatásait a modern világra. Kevés sorozatról lehet ebben az óvatos, marketinges világban elmondani, hogy küldetéses. A Black Mirror az, és milyen jól teszi! A „Fekete tükörbe” 2014-óta lehet a Netflixen belenézni. Itt a sorozat minden eddiginél több nézőre talált, és elegendő teret a kibontakozáshoz és a kísérletezéshez.
Utópia
Az Utópia egy összeesküvésre épülő thrillersorozat, amelyet a Channel 4 sugárzott 2013-2014 között.
A sorozat egy online térben szövetkező csoportot követ nyomon, akik egy kultikus bizarr képregény kéziratához jutnak, amely eléggé rejtélyes válaszokat rejt magában. A pletykák szerint a kötet megjósolta a múlt század legsúlyosabb katasztrófáit, és a jövőre is ad jelzéseket. A csoport hamarosan egy kíméletlen árnyékszervezet célpontjaként találja magát, amelyet csupán a „Hálózat” néven ismernek. A sorozatnak két évada volt. A producerek szerint az Utópiát három évadon keresztül akarták futtatni, de két évad után törölték, így a sztori megoldatlan maradt. Ez is beleillik az adott összeesküvés-elméletbe, hogy ez nem véletlen ugye. Angliában azóta kultikus státusza van, és nem rajongói, hanem követői vannak. A sorozat legendássága most annak is köszönhető, hogy sok minden bejött, amiről beszéltek. Ha erre a témára van egy kis rácsúszásod, akkor már-már nyugtalanító, profetikus és felkavaró, hogy néhol mennyire pontos és időszerű.
Ezt is tervezi lekoppintani az HBO. Ennek a cikknek lehetne az alcíme: Kedvenc eredetinek hitt sorozataid, amik valójában angol sorozatok másolatai.
Ui.: Ez nem az amerikai tini/drogos Utópia, a kettő más, csak azonos néven.
Killing Eve
A „Killing Eve” egy fekete humorral operáló bérgyilkosos-kémes, régebben úgy mondták kardozós-baxxós sorozat. 2018-ban indult és az érdekessége, hogy nem Angliában, hanem a BBC America-n adták először.
A Luke Jennings Villanelle-regényein alapuló sorozat. A főszereplő Eve-t, az MI5 egykori hírszerzőjét, követi nyomon, aki megszállottjává válik egy Villanelle nevű nemzetközi bérgyilkosnak. Sandra Oh és Jodie Comer a főszerepben Eve és Villanelle. A két karakter kémiája nagyon működik a sorozat azonnali sikert aratott a producerek körében. Nagyon ritka, hogy annyira hittek benne a vezetők, hogy már akkor berendelték a 2. évadot mielőtt még az első epizódot sugározták volna. Különösen az 1. és 2. évadot jelölték számos díjra, köztük BAFTA-ra, Emmy-díjra és Golden Globe-ra.
Peaky Blinders/Birmingham bandája
Na, ha a cikk olvasása közben azon gondolkodtál, honnan a francból volt időm ennyi sorozatot megnézni, el kell árulnom, hogy hát igen, van, amit feláldoztam.
A Peaky Blinders-ből (magyarul: Birmingham bandája) egy részt sem láttam. Az a helyzet, hogy állítólag nagyon jó, majd mindenki szerint, és most kicsit befulladt. Aki szerint tényleg jó, az erősítsen meg ebben!
A „Blinders” egy krimi, amely Birminghamben, Angliában játszódik, az I. világháborút követő bonyolult években. A címadó banda kicsiben kezdi, gyorsan, agresszíven terjeszkednek, és végül az egész országban, sőt külföldön is bizniszelgetnek. De a több hatalom több bonyodalmat jelent, ami egy izgalmas, sokrétű gengsztereposzt eredményez.
Véget ért az európai sorozatos túránk. Ha szeretnél egy német humorral kapcsolatosat is, írj nyugodtan, hamar megleszünk!
