Echo in the Canyon – A falu a hegyen, ahol megszületett az amerikai popzene

Benedek Csanád

2022.04.13.

12 perc

Erős mondat tudom, de van mire alapozni. Főleg, ha hozzátesszük, hogy mi most itt körülbelül két év történetéről beszélünk, vagy nagyon szigorúan vett egy év, vagy még szigorúbban egy nyár alatt egy stúdióban készült albumokról, melyek nem csak Amerika, hanem a világ zenei kultúráját is befolyásolták. Egy örökzöld nyár története következik.

Visszhang a kanyonban: a California Sound születése
A szépia színekben játszó hasisszagú múltidézésben Andrew Slater Echo in the Canyon című dokumentumfilmje lesz a bázisunk, ami elkalauzol a Laurel Canyon stúdióiba, amelyek megszülték a California Soundot.

Ez Andrew Slater első filmje, de szakival van dolgunk, aki változatos zenei karriert futott be, beleértve az újságírást (Rolling Stone, People) a művészek menedzselését és a producerkedést, mielőtt a Capitol Records főigazgatója lett. Többek között Fiona Apple és Macy Gray debütáló albumait neki köszönhetjük.
2007-ben kirúgták egy ötéves szerződésből, kapott 15 millió dollár végkielégítést.

A Saját kedvére és szórakoztatására készített egy zenei dokumentumfilmet kedvenc zenei korszakáról. A lazaság és a kaliforniai hippi chill átjön az egész filmen. Nem egy sietős darab.

Andrew Slater

Az Echo in the Canyon a Los Angeles-i Laurel Canyon zenéjét és hangzását mutatja be 1965 és 1967 között. Egy rövid, de bombasztikus időszakot, amikor a folk elektromossá vált, és a fű után a gomba is megérkezett. A The Byrds, a The Beach Boys, a Buffalo Springfield, a The Mamas and the Papas, Joni Mitchell, Frank Zappa és valami The Doors nevű banda egy időben volt egy helyen és megszületett a California Sound.

A Laurel Canyon a kreativitás és az együttműködés inkubátorává vált a zenészek új generációja
számára, akik hamarosan kitörölhetetlen nyomot hagynak az amerikai zene történetében.

A doksifilm szerkezetét az 1968-as Model Shopcímű film ihlette (Los Angeles, the City in Cinema: Model Shop (Jacques Demy, 1969).

A Laurel Canyon hangzása

A folk rockra váltott és megszületett a folkrock, a modern gitáros beat popzene alapja
A popzenét, vagy írjak rockzenét, ha akarod, itt a szót legnemesebb és legigényesebb értelmében értsd. Bárcsak mindig és mindenhol ez lenne a mérce. A mérce pedig fura módon a Beatles hatása, vagy a Beatles-re volt hatással. Mindjárt kiderül.

Mielőtt belemennénk a kaliforniai csodába, illik egy főhajtást és kalapemelést tenni délnek. USA déli államai, városai (New Orleans, Memphis, St. Louis) nemcsak a jazzt, a bluest, a funkot, hanem rock’n’rollt is megszülték. A kaliforniai hatás egyértelműen egy saját hangzás, amit bátran oda lehet tenni a Mississipi-delta zenéi mellé. Van hatásuk egymásra, de más fejlődési utat követett, és meglepő módon több köze van New Yorkhoz, az angolszász népdalokhoz, és igen, a Beatles-hez.

A Laurel Canyon épp annyira egy gondolkodásmód volt, mint ez egy zenei jelenlét” – mondta Bob Santelli, a Grammy Múzeum ügyvezető igazgatója, folytatva: „Azt hiszem, mindennek a kezdete a népzene felvillanyozása volt. Ez nem történt volna meg New Yorkban, ott az amerikai népzenéhez való merevség eltolta ezt, ők inkább punkrock lettek.” A Byrds egyensen New Yorkból jött át, hogy új hangzást és ihletet találjanak, jelentem sikerült.

Laurel Canyon

Szakértők szerint ez a zenei ártatlanság kora volt. Még a nagy üzlet előtt, amikor a szupersztárság nem vette át az uralmat. „Azt hiszem, ezek a bandák bizonyos értelemben csak a Beatles-t utánozták. Látták milyen szórakoztató az »Egy nehéz nap éjszakája«, és mindannyian szerettek volna egy bandában lenni, zenélni és utazgatni.” –mondta Frank Zappa. Hozzátette, hogy a kiadók nagyon lazán kezelték a zenekarokat, kértek egy slágert, amit ki lehetett nyomatni kislemezre, de részükről mehetett a kísérletezés az albumon.

Fontos volt jó szöveget írni, politikai szerepet vállalni, egy szál gitár és egy énekhang, a hippik és Lou Adler stúdiója. Lou Adler már ekkor nagy spílernek számított, Sam Cooke-kal, Ray Charles-szal is dolgozott.

Sam Cooke – What A Wonderful World

Egészen elképesztően nagy slágerek fűződnek a nevéhez, és ez még mindig a Lauer Canyon, csak az új hangzás előtt. Meglehetősen nyitott fazon volt. Ha a Beach Boys homokot akart a stúdióba a zongora alá, hogy érezzék a strandot, akkor azt hozatott, bármilyen őrültségben benne volt. Tudni kell róla, hogy első „irodája” Will Rogers State Beach nyilvános telefonfülkéje volt, oda várta a beérkező hívásokat.

Lou Adler – Laurel Canyon, 1967.
Echo In The Canyon cover

Na, de mi is ez hangzás konkrétan?

A Rickenbacker és a visszhang, amit egymásban keltünk
Nos, megvan az oka annak, hogy a Rickenbacker 12 húros gitárja szerepel a film plakátján. Valójában ezzel a 12 húros gitárral kezdődik, amely jellegzetes hangzást és hatást gyakorolta. Erre hangszereltek át sok népdal témát, de a saját zenéiket is. Az elmúlt 50 év egyik ikonikus hangzása született meg ebből a kristálytiszta sajátos éles hangból. Roger McGuinn (The Byrds, de Bob Dylan bandájában is játszott) látta a Hard Day’s Night-ot, amiben George Harrison-t, egy Rickenbackeren játszik, és úgy érezte, azonnal mennie kell egy Rickenbackert szerezni, hogy azt pengesse ő is. Felveszi az első Byrds albumot. George hallja ezt, és ennek a hatására írja meg a Beatles az „If I Needed Someone”-t, amely a The Byrds „Bells of Rhymney” riffjén alapul.

Brian Wilson (Beach Boys agya) hallja ezt a Beatles számot, és ennek a hatására írja meg a Pet Sounds albumot. A Beatles hallja a Pet Sounds-ot, és nem tagadják, hogy annak a hatására írják a Sgt. Pepper számait. Ez a két év a hatvanas évek végén a brit és az amerikai művészek közötti keresztbeporzásról szólt, és egy végtelen két éves nyárról Los Angelesben. Ez volt a Rickenbacker és a Canyon visszhangja, amit egymásban keltettek. Pár szám, ami ebben az időszakban született, és elképesztő hatása van ma is.

Buffalo Springfield – For What It’s Worth

The Bryds : Turn turn turn

The Mamas & The Papas – California Dreamin’

Jefferson Airplane – White Rabbit

Frank Zappa – The Mothers Of Invention – Freak Out!

The Pendletons, akiket „strandfiúk” néven ismersz
Álljunk megy egy szóra, hogy lettek a fiúk Beach? Szóval, a Beach Boys-nak, mint a Beatles-nek, van egy fiúcsapatos hangzása a Surfin’ USA időszakából, és van egy pszichedelikusabb a Good Vibration időszakából. A fiúk eredeti neve a sokkal viccesebb The Pendletons volt. Ezt a kockás inges márkáról vették, ami a borítójukon is szerepel.

Épp turnéztak, amikor megkérdezésük nélkül a Surfin’ USA-t Beach Boys néven adta ki a kiadó. Sosem szerették a nevüket. Érthető, hogy a Canyonba menekültek ők is, hogy saját világot építsenek fel. A hírnév miatt nem mertek visszatérni a Pendletonsra. Kár.

A Beach Boys azért több mint egy nyári slágergyár. Az 1966-os Pet Sounds-album mérföldkő.

A „God Only Knows” külön is úttörő dalnak tekinthető: ez volt az első popszám, amelynek címében szerepelt az „Isten” szó, emellett a dal jóval összetettebb volt, mint bármi, amit a Beach Boys (vagy bármely másik popzenekar) azelőtt lemezre vett – különösen igaz ez a komplikált dalszerkezetre és a nagyívű vokálharmóniákra. Nem mellesleg Paul McCartney egyik kedvenc száma, evör. Keresztbeporzás megint.

Aztán ott van a Good Vibrations, ami akár a 4bro himnusza is lehetne. A dal egyben a valaha készült legösszetettebb rockzenei produkció is, igazi agymenés, a korszak legtöbb pénzt felemésztő kislemez-felvétele.

Az 50.000 dollárból készült felvétel többe került, mint a legtöbb nagylemez, a felvételi sessionök hónapokon át zajlottak három stúdióban. A Pet Sounds-on alkalmazott munkamódszer helyett Wilson moduláris módon rögzítette a „Good Vibrations”-t: szekciókra bontotta a kompozíciót, s minden egyes szakaszból több verziót rögzített különböző stúdiókban, kihasználva az egyes berendezések eltérő hangzásait. Végül a legjobbnak ítélt szekciókból összeillesztette a végleges változatot, amelyre az együttes felénekelte a vokálokat. Az innovatív hangszerelést többek között dobok, orgona, zongora, akusztikus és elektromos basszusgitár, gitárok, theremin, harmonika és cselló alkották. Az együttes tagjai a „Good Vibrations” vokálfelvételeit életük legmegerőltetőbb sessionjeiként emlegetik.

Canyon kanyarok
A Lurel Canyonban sok egyéb zenekar is vett fel albumokat, a szorosan ehhez az időszakhoz tartozó zenék is három különálló időszakra bonthatók. Van az az időszak, amikor mindenki bejön ide és zenekart alapít, van a pszichedelia időszaka, ami mindent megváltoztat. Ez a klasszikus szex, drogok és rock n roll. Tudom, tudom, ezeket a kellemes zenéket most a konformisták hallgatják a betűrt inges kertipartikon, és bórkostolókon, de a zenészek nonkonformisták voltak, és elég vad életet éltek. Michelle Phillips (a Mamas and the Papas-ból a szexibb lány) élénken írja le hűtlenségeit a doksiban, köztük a bandatársával, Denny Doherty-vel, annak ellenére, hogy felesége volt a másik bandatársának John Phillips-nek: „Nagyon elfoglalt lány voltam” – kommentálja. Szóval nem meglepő, hogy ezek után a nagy szétválások és lecsillapodások korszaka jön.

Egyéb Canyoniták

Mint említettem a cikk elején Lou Adler egy komoly stúdiót vezetett, ahol megfordult a Rolling Stones is. Ray Charles és Frank Sinatra is itt vett fel albumokat. A legendás Sam Cooke is, aki a „A Change Is Gonna Come”alkotója, a szám konkrétan Amerika egyik himnusza. Nem tudsz olyan USA-álampolgárt mondani, aki ne ismerné. De semmi olyat nem találhatsz Ray Charles, Sam Cooke, Sinatra zenéjében, ami utal arra a friss hangzásra, amit a fiatalok hoztak be. Egy Doors, Frank Zappa modern hangzása felülmúlta ezeket az amúgy ikonikus zenészeket, akik akkor egyik napról a másikra old schoolok lettek, mert a fiatalok, az új idők új szeleivel inasba rakták őket. A Laurel Canyon házi legendáihoz tartozik, hogy itt élt Houdini és Boris Karloff (Frankestien) is. Ma amúgy Rick Rubin lakik Harry Houdini szellemjárta házában. Rick Rubin zenei szerepébe bele sem kezdek, mert az egy másik korszak és másik cikk.

A hely varázsa
Laurel Canyon ma egy hangos, trendi, felkapott környék, a hatvanas években egy csendes elvonulásra használható nyugodt hely volt. A korszak, a hidegháború, a szegregáció elleni harc, a politikai mozgalmak, a Manson-gyilkosságok mind felkavarta az embereket. Ezzel együtt elképesztő, egyfajta vallási megújhodás is jellemezte a korszakot. Több zenész elmondta, hogy ma már naivnak hat, de komolyan úgy gondolták, zenéjük hatására megváltozik a világ. Frank Zappa fogalmazta meg legnyersebben, hogy éreztek ezek a fiatalok akkor.

Ha a végül egy unalmas, nyomorult életet élsz meg, mert arra hallgattál,
amit anyukád, apád, vagy valaki a tévében mondott, akkor megérdemled a sorsod.”

A forradalom a zenében mindig izgalmasabb, mint a politikában. Meglepően békés hangzása ellenére a Canyon Sound nagyon is tudatos zene volt.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Méltó utak az azték piramishoz: Mulató Aztékok interjú

Bombatölcsért csinálok a kezedből – a jugoszláv punk és újhullám

A grungehoz láncolt Alice kalandjai

Gombafelhő takarja el a felkelő napot – a japán punk története

Berghain – a négy fal között morajló hedonizmus