Barion Pixel

Mouse Guard: emberi állatmesék

Benedek Csanád

2024.07.02.

15 perc

Ne a harcot keresd, hanem a megoldást!”

David Petersen Mouse Guard című képregénysorozata egy különleges világba kalauzolja az olvasót, ahol az egerek a középkori Európát idéző kemény világban küzdenek a fennmaradásért. A történetek középpontjában intelligens egérklánok állnak, akik egy fejlett, középkori szintű társadalmat hoztak létre. Az erdő azonban veszedelmes hely, különösen az olyan apró állatok számára, mint a cincogók. Egykoron egy menyéthadúr és csapatai zsarnokoskodtak az egerek fölött, ugyanakkor óriás páncélos tarisznyarákok, kígyók, farkasok, baglyok is vadásznak rájuk. Mígnem az egerek harcosainak egy nemes és bátor szívű csoportja szembeszállt ezekkel a veszélyekkel. Így alakult meg a Mouse Guard, magyar fordításban az Egérőrség, amely egyfajta lovagrendként működik, hasonlóan a korai szerzetes lovagrendekhez, ahová csak kiválóság alapján lehetett bekerülni. Ezek már nem a templom egerei, hanem igazi Templomos lovagegerek.

A történet során kiderül, hogy ezek az apró lények milyen bátrak és harciasak, másfelől az is, hogy mennyire illékony az egységük. Árulás, kishitűség és személyes érdekek repesztik az egérvilág falait. A „Védegér intézmény” lényege, hogy a közösség javát a saját érdekek és érzelmek elé kell helyezni, mert a tél hideg, és a ragadozók mindig ott ólálkodnak a kapuknál. Az igazi ellenség sajnos néha a kapukon belül rejtőzik… de pszt… a többi már cincogitörténelem.

A remény őrzői: Egér vára meg lesz védve a gonosz török menyétektől

Nem könnyű az őrség feladata. Rá kell jönni, hogy mely barátaink között vannak ellenségeink, és mely ellenségeink között vannak barátaink. A kettő megismerésére egy élet is kevés.” – Petersen.

Ha egy könyvesboltban sétálgatva találkozol ezzel a képregénnyel, első pillantásra azt gondolhatod, hogy a karddal hadonászó állatok rajzfilmszerű ábrázolása és élénk színei miatt ez egy gyerekkönyv. El se hinnéd milyen messze állsz a valóságtól. A Mouse Guard egy nagyon árnyalt történetet mesél el árulásról, bátorságról, kitartásról és őszinteségről; távolról sem egy bugyuta gyerekmese. Leginkább tízéves kor felett ajánlom, fiatalabbak esetében a történet finom részleteinek jelentős része elveszik. Természetesen, az intelligensebb gyerekek fiatalabb korban is ráérezhetnek a mondanivalóra. A lényeg, hogy különösen ajánlott minden felnőtt képregény- és grafikarajongónak is. Egy olyan műről van szó, amelyet a képregények készítői és szerelmesei egyaránt nagyra értékelnek.

Kiindulásként képzeljük el, milyen lehet egérnek lenni. Először is, kicsik és gyengék vagyunk. A világ hatalmas és félelmetes. Az egerek a természetben zsákmányállatok, és egész életüket az ismeretlen ragadozóktól való félelemben töltik, amelyek bárhonnan lecsaphatnak: az égből, a föld alól, bárhonnan. Nem is beszélve a belső ellenségekről, mint a bizonytalanság és kishitűség. Az erdőben szinte minden lény erősebb náluk. Válaszul a kis cincogó népség a legvédettebb helyen próbálja meg felépíteni otthonát, és remélni a legjobbakat.
Most képzeld el, hogy egy őrző egér vagy. Bár továbbra is kicsi és gyenge vagy, megtanultál erősnek lenni, mert muszáj, hiszen minél kisebb vagy, annál több bátorságra van szükséged, hogy megvédhesd a náladnál gyengébbeket. Így zajlik a kis harcos rágcsálók élete, akiket gyakran küldenek ki az erdőbe, hogy védelmezzék a gyengébbeket, ami természetesen számukra szintúgy veszélyes.

A stílusos képkockák természetességükkel és kiváló kidolgozottságukkal tűnnek ki, az illusztrációk
pedig mintha belülről ragyognának, akárcsak az őszi fény, amely átszűrődik a fák lombjai között.

Legenda születik

Nem az számít, mivel harcolsz, hanem az, hogy miért.” – Kenzie, Egérőrség.

David Petersen saját bevallása szerint mindig is rajongott a klasszikus állatmesékért, mint például Aiszóposz vagy La Fontaine művei, valamint a középkorban játszódó kalandos történetek iránt. A Mouse Guard ötlete ezen inspirációk hatására született meg Petersen középiskolai évei alatt. Kezdetben azt tervezte, hogy történetei kitalált világát számos különböző állattal népesíti be, ahol minden faj sajátos kultúrát képviselne. Petersen ezt az elképzelést a Disney zseniális 1973-as Robin Hood című rajzfilmjéhez hasonlította, azzal a lényeges különbséggel, hogy ő saját történetét sokkal komolyabb formában kívánta megvalósítani. Terveiben valóságosan és könyörtelenül jelent meg a természetben fennálló ragadozó-zsákmányállat viszony. Az egerek, mint a tápláléklánc piramisának legkiszolgáltatottabb tagjai, a legkisebbek lettek volna. Petersen először az ő társadalmukat kezdte megtervezni, hogy miként lennének képesek fennmaradni ilyen hátrányos helyzetben. A folyamat során az egerek egyre fontosabb szerepet kaptak Petersen elképzelésében, és végül úgy érezte, megtalálta azokat a szereplőket, akiknek világnézetét szeretné bemutatni a képregényén keresztül. A Mouse Guard koncepciója már 1996 körül kezdett körvonalazódni. Petersen évekkel később, 2004 őszén, részt vett kiállítóként a Motor City Comic Con nevű michigani képregény-találkozón. Ekkor még nem volt egyetlen kész képregénye sem, így barátai tanácsára minden fellelhető munkáját, ceruza- és tusrajzokat, festményeket, és még szobrokat is magával vitt.

A legtöbb érdeklődő a leendő Mouse Guard szereplőit ábrázoló képekről kérdezett, ezért Petersen úgy döntött, hogy régi tervét megvalósítva, elkészíti a képregény első füzetét a következő találkozóra. Hetente egyszer, munka után, részt vett egy „Művészeti Est” nevű baráti összejövetelen, ahol amatőr alkotók gyűltek össze, hogy megvitassák aktuális munkáikat. A sorozat ekkor még 1149 címmel készült. Petersen igyekezett mindig kész ceruzarajzokkal megjelenni ezeken az esteken, amelyeket ott tussal fejezhetett be. Nem rendelkezett írott forgatókönyvvel, csupán határozott elképzelésekkel; többnyire vázlatpontok és jegyzetek alapján dolgozott, a szöveget pedig csak a képek befejezése után alkotta meg. Sok segítséget kapott más képregénykészítőktől is, ami megerősítette abban, hogy létezik összetartás, nem csak az Egérőrség berkein belül.

A 2005-ös Motor City Comic-Conon Petersen már a Mouse Guard első, magánkiadású fekete-fehér, huszonnégy oldalas számával jelent meg. A füzet minden példánya sikeresen elkelt a találkozón, továbbá az érdeklődőknek megígérte, hogy fél év múlva készen lesz a második szám is. Még az első szám eredeti rajzait is eladta, hogy a bevételből finanszírozni tudja a következő szám nyomtatási költségeit. Időközben áttért a digitális rajzolásra, ami nem rontott a színvonalon. A képregénybörzék továbbra is fontosak maradtak számára, hiszen a 2005-ös San Diego Comic Conon az Archaia Studios nevű kiadó éppen új fantasy műfajú műveket keresett. Petersen ekkor nyitott kapukra talált.

David Petersen

A Mouse Guard első száma az Archaia Studios Press gondozásában 2006 februárjában jelent meg. Bár Petersen ekkor még bizonytalan volt a munka sikerességét illetően, ennek ellenére további négy sorozat cselekményét vázolta fel.

A Mouse Guard második sorozata, amely 2007 júliusa és 2009 májusa között jelent meg Winter 1152 alcímmel, bizonyos tekintetben A Birodalom visszavág Star Wars-epizódhoz hasonlítható Petersen szerint. A képregény központi témája a túlélés, és a történet vége nem kínál teljes lezárást, de jól érzékelteti, milyen veszélyes világban élnek a szereplők. Különös hangsúlyt kap a karakterek jellemfejlődése, valamint egy romantikus szál is kibontakozik. A történet megtervezésekor Petersen nagy figyelmet fordított az olvasók véleményére és reakcióira az első sorozattal kapcsolatban. Érdekes megfigyelni, mennyire őszintén törekszik arra, hogy a közönségének valóban adni tudjon.

A sorozat világa

A képregény természetközeli világát David Petersen gyermekkori, Michigan állambeli kirándulásai és táborozásai ihlették, így az élesen elkülönülő, szintén Michigan időjárását idéző évszakok a történet fontos részét képezik. David megpróbálta a vadállatokat minél inkább valósághűen és autentikusan rajzolni, a kronológia, a képregény kitalált világának időperiódusai azonban nem teljesen kötöttek. A környezet a középkori Európát eleveníti meg, ami megközelítőleg megfelelő meghatározása is, bár ettől akár három évszázadot is eltérhet, ha bizonyos történeti elemek úgy kívánják.

Az egérközösség matriarchális társadalmi berendezkedéséhez Petersen nagyanyja szolgált inspirációul. „Sokan azt hitték, hogy a nagyapa irányítja a házat. Úgy festett az egész, mint egy 1950-es évekbeli, klasszikus patriarchális család. Azzal a különbséggel, hogy ha több időt töltöttél nagymamámmal, észrevetted, hogy ő az, aki valójában a döntéseket hozza. Azt hiszem ezt néha még nagyapa sem vette észre.” – nyilatkozta Petersen.

A Mouse Guard szereplői részben David Petersen baráti körét mintázzák. Saxon heves természete és Kenzie visszafogottsága, valamint kettejük különbözősége és egészséges rivalizálása Petersen és legjobb barátja közötti kapcsolatot tükrözi. Saxon hibái és gyengéi Petersen saját személyiségéből merítettek, míg Kenzie lassú, megfontolt természete barátját idézi.

Különösen izgalmas a denevérek újraértelmezése: igazából sem a földön nem élnek, de nem is madarak, hanem két világ között rekedt, sehová sem tartozó lények – ahogyan azt az egerek szemére is vetik, amikor azok a távoli rokonságukra utalnak. A képregény jól szemlélteti, hogy nemcsak az egerek élete nehéz; az egereknek például sok szövetségesük van, mint például a nyulak. A denevérek azonban kaszton kívüli lényekként élnek, sorsuk még az egerekénél is sanyarúbb. A történet egyik erőssége, hogy a világ titkai fokozatosan tárulnak fel még a szereplők számára is.

A képregény sajátosságai és az alkotói folyamat

A szabványos, megszokott képregények álló téglalap formátumával szemben a Mouse Guard füzetei négyzet alakúak. David szerint az általa gyakran alkalmazott panorámaképeket a téglalap alakú oldalak szélessége miatt nehezen, csak két oldalra elnyújtott panelekkel tudta volna megvalósítani. A négyzetes formátumban azonban a panelek nagyobbnak tűnnek, így távolabbi perspektívából mutathatja be az egyes jeleneteket, szinte filmszerű hatást keltve.

Petersen a képregény elkészítésének első lépéseként körvonalazza az egyes történetek főbb elemeit és tartalmát, majd ezeket vázlatpontokba szedve lebontja füzetekre.

Kifejezetten érdekes az ő esetében, hogy a legtöbb szerzővel ellentétben folyamatosan megannyi
emberrel konzultál, így valóban mondhatjuk, hogy a Mouse Guard egy alkotói közösség eredménye is.

Az oldalak rajzait ezek alapján készíti el. Gyakran előfordul, hogy csak egyetlen oldalt fejez be tussal anélkül, hogy pontos elképzelése lenne a következő oldal kinézetéről. A történet párbeszédeit általában a rajzok elkészítése közben találja ki, de ez változó lehet. Munkafolyamatába sok barátja is beleszól, tanácsokat fogad el tőlük, és ha jónak látja, átvariálja akár a már félkész képregényt is.

Korai történeteiben Petersen kevesebb párbeszédet használt, mivel úgy érezte, íróként nem túl jó, ezért inkább a képek mesélték el a cselekményt. A dialógusokat általában utólag átfutja felesége és barátai segítségével, és ahol szükséges, finomítanak rajtuk, hogy jobban illeszkedjenek az adott szereplőkhöz. Petersen általában hat részes történetekben gondolkodik és tervezi meg a cselekményt, bár ez nem volt tudatos; utólag vették észre ezt a mintát. Ezek a nagyobb, hat részes történeti egységek időben, térben és szereplők tekintetében kapcsolódnak egymáshoz. Bár bizonyos elemek átkerülhetnek az egymást követő sorozatokba, Petersen nyilatkozata szerint nem kíván a Csillagok háborúja hexalógiához hasonló, egyetlen nagy, epikus történetet létrehozni.

Petersen grafikusként végzett a Kelet-Michigani Egyetemen, és saját bevallása szerint bár nem pontosan azt tanulhatta, amit szeretett volna, az egyetem segített neki abban, hogy nagyobb figyelmet fordítson a képei minőségére és a kompozícióra. A rézkarcokkal és fametszetekkel kapcsolatos ismeretei is megmutatkoznak a Mouse Guardban, hiszen tusrajzai több vonásukban is a rézkarcokat idézik.

A képregény színezését hagyományos ceruza- és tusrajzokkal kezdte, de ma már digitális technikát alkalmaz, a beszkennelt oldalakon rajzszoftverrel dolgozik. Tapasztalata szerint a digitális színezéssel gyorsabban halad, és nem kell attól tartania, hogy elront valamit. Úgy véli, ez nem csökkenti munkája értékét, és az eredeti fekete-fehér oldalakat később ugyanúgy értékesítheti.

A szoftveres színezés választása kényszerű helyzetből született: Petersen első, még magánkiadásban megjelent Mouse Guard-füzetének eredeti rajzai már nem voltak meg, mivel eladta őket, hogy fedezni tudja a második szám költségeit. Ez ironikus módon egy nagy hátrány volt, mivel digitálisan nem mentette le az első kiadást. Ma egy eredeti, első kiadás előtti Egérgárda vázlatrajzot jelentős összegekért lehetne elárverezni, hiszen egy kultikus képregényről van szó.

Egérőrség: eme veszett fekete fejsze nemes ereje

Az Egérőrség megtanítja az olvasót a képregények értelmezésére és élvezetére. Készítettek belőle egy társasjátékot is, amely a saját területén éppoly kiváló, mint a képregény. Sokan nem tudják, még a rajongók közül sem, de tervben volt egy rajzfilm adaptáció is. A Disney és a 20th Century Fox közötti jogviták miatt azonban a terveket végül elvetették. Valószínűleg nagy siker lett volna, annak ellenére, hogy a látványvilága eltért volna a képregényétől.

The CANCELLED Mouse Guard Movie

A Mouse Guard a rágcsálók világának fejlett egértársadalmaiba kalauzol el, ahol összeesküvések, bürokrácia, árulás, és harcok formálják az apró hősök személyiségeit. Gyakran kockázatos, ha egy mű túlzottan küldetésorientált, mert könnyen pátoszos giccsbe fulladhat. Azonban, amikor a félszemű óriásbagoly ránk néz, és azt mondja: „ez a csata halálig fog tartani,” az minden, csak nem giccses – ő is mindent kockára tesz. A jeges télben neki sincs tápláléka. Ez valódi élethalálharc a túlélésért, ahol minden leegyszerűsödik: vagy elmenekülsz, vagy megmented a barátodat. Bajban ismerszik meg a jó egér

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Geezer Butler: Bölcsőtől a Black Sabbathig

Bukowski: a jólelkű rossz arcú

Blacksad: a spanyol Macskafogó

Bob Dylan: A Modern Dal filozófiája

Tarantino, ha vetít: Cinema Speculation

Hit, remény és Nick Cave