Tűz jöjj velem
Lovecraft olyan, mint a tűz, először a füstje csap meg, majd ahogy egyre közelebb és közelebb mész, megigéz, végül megéget, ha túl közel hajolsz. Könyvajánlónkban most nem egy művet, hanem egy univerzumot ajánlunk. Nem egy novellát, hanem az összest. Lovecraft igazi hangulatteremtőként, teljes világokat épített. Novelláiban utalásokat tesz más műveiben szereplő, lényekre, emberekre, titkos könyvekre. Ha egyszer belemerülsz, lehet, hogy soha ki nem kerülsz. Mélyvíz és láp, csak olvasni tudóknak.
Howard Phillips Lovecraft furcsa, tudományos, fantasy és horror fikciók írója. Leginkább a Cthulhu mítosz megalkotásáról ismert, de ezzel semmit nem mondtunk. Mégis hallottál vagy láttál tőle valamit, noha azt hiszed, hogy nem ismered. Ugyanis művei nagy része nem áll szerzői jogvédelem alatt, ezért nagyon sok horror és sci-fi építkezik a munkáiból. Stephen King, Carpenter, Del Torro mind használta Lovecraft zsenijét és ötleteit.
Álomélet helyett életálom
A Rhode Island állambeli Providence-ben született és ott is halt meg. (1890. augusztus 20. – 1937. március 15. ). Sírján is ez látható: Én vagyok Providence. Ez egyben egy szójáték is azzal, hogy „Én vagyok az isteni gondviselés”. Élete nagy részét New Englandben töltötte. Regényei is ezt a világot mutatják be leggyakrabban.
Milyen legyen egy horror író élettörténete? Kiindulásnak jó alap, ha az apád és
az anyád is az őrültek házában végzi. Ez elég furán hangzik, de sajnos igaz.
Teljesen más okokból kifolyólag mind az édesapja, majd idős korára az édesanyja is elveszíti a józan eszét. Édesapja késői stádiumú, titkolt szifilisz hatására megörült, élete utolsó öt évét a Butler Kórház zárt osztályán töltötte. Fura módon jóval később felesége, Lovecraft anyja Susie is odakerült. Susie betegségének természete nem tisztázott, mivel az orvosi papírjai a Butler Kórházban keletkezett tűzben megsemmisültek. Winfield Townley Scott, aki a tűz előtt még olvasta ezeket az adatokat úgy írta le Susie-t, mint aki idegösszeomlást kapott. A szomszéd és barát, Clara Hess, akivel 1948-ban interjút készítettek, felidézte azokat az eseteket, amikor Susie „furcsa és fantasztikus lényeket írt le, akik sötétedéskor az épületek mögül és a sarkokból rohantak ki”.
Ha nem ismernéd
Lovecraft gyerekkorában kivételes jómódban élt, amíg nagyapja halála után családja vagyona el nem fogyott. Az anyai nagyapja és az anyai nagybátyja sorozatos rossz üzleti döntéseinek hatására teljesen elszegényedtek. Lovecraft ezután édesanyjával élt, egyre csökkennő anyagi biztonságban, közel 30 éves koráig.
Irodalmi karrierje kezdetén esszéket írt a United Amateur Press Association számára, majd 1913-ban egy ponyva magazinnak szánt kritizáló levele végül a fikciós irodalomba való bekapcsolódásához vezetett. Életében leginkább a szépirodalmi közösségben végzett kritikai tevékenysége által ismerték. Írásai jószerivel csak ponyva magazinokban jelentek meg. Lovecraft az első világháború után New Yorkba költözött, 1924-ben feleségül vette Sonia Greene-t, majd később „Lovecraft Circle” néven ismert szerzők szélesebb csoportját szervezte meg. Megismertették vele a Weird Tales-t, amely később a legjelentősebb kiadója lesz. Azonban a New Yorkban töltött idő megviselte mentális állapotát, valamint anyagi helyzetét is tovább rontotta. Két év után visszaért Providence-be, majd elkészítette legnépszerűbb műveit, köztük a The Call of Cthulhu-t, az At the Mountains of Madness-t, az The Shadow over Innsmouth-t és az The Shadow Out of Time-ot. Íróként 11 évig aktív maradt, egészen 46 éves korában bekövetkezett haláláig.
Ha megismernéd
Ha valamit el lehet mondani róla, az bizony, hogy nem átlagos. Semmiben sem átlagos. Bizonyíték van arra, hogy már 3 évesen olvasott. Whipple nagypapa, aki üzleti ügyei miatt gyakran utazott, rendszeresen levelezett az ifjú unokájával. Aki hároméves korában már jártas volt az írás-olvasásban. Öt éves korában már Az ezeregyéjszakai meséit olvasta, és ezzel egyidőben megkérdőjelezte Isten létét. Konkrétan megkérdezte: ha nevettek a gyerekeken, hogy elhiszik, a Mikulás mítoszt akkor ti Istenben miért hisztek? Ezzel nagy megrökönyödést váltott ki a rokonai között, hogy egy ötéves gyerek ilyen kérdéseket feszeget.
Lovecraft életrajzírói, L. Sprague de Camp és S. T. Joshi úgy becsülték, hogy Lovecraft 100 000 (!) levelet írt élete során.
Whipple nagypapa amúgy nem variált sokat a gyerekmesékkel klasszikus irodalmat és az angol költészetet tanított neki. Az ifjú Howardot nemcsak a klasszikusokra nevelte, hanem eredeti furcsa meséket talált ki unokája szórakoztatására „szárnyas borzalmakról” és ” láthatatlan mély, halk, hörgő hangokat kiadó lényekről”. A kis Phillipset meg kerülgette a frász.
Annyi biztos, hogy a 7 évesen már Ovidiust olvasott. Lovecraft legkorábbi ismert irodalmi műveit hét évesen írta. Az Odüsszeiát és más görög-római mitológiai történeteket újraformázó versek voltak ezek. Később azt írja, hogy gyermekkorában a görög-római isten panteon tetszett meg neki, valódi megnyilvánulásaként fogadta el őket, mellőzve keresztény neveltetését, pogánynak tartotta magát. Nyolc évesen élénken érdeklődött a tudományok, különösen a csillagászat iránt.
Lovecraft későbbi levelezése szerint 1902-ben a csillagászat meghatározó befolyást gyakorolt világképére. Elkezdte önszorgalomból kiadni a Rhode Island Journal of Astronomy folyóiratot, hektográfos/indigós nyomtatási módszerrel. Mindezt 12 évesen.
1904 tavaszán a Whipple nagypapa legnagyobb üzleti vállalkozása katasztrofális kudarcba torkollott. Hónapokon belül agyvérzés következtében 70 évesen meghalt. Whipple halála után Susie lánya nem tudta anyagilag fenntartani a birtokát és a kastélyszerű hatalmas családi házat, valamint a személyzetet. Még abban az évben kényszerből egy szerényebb házba költöztek. Az már egy másik környék volt, nem az értelmiség lakta. Életrajzírói sokáig azt publikálták, hogy esténként gyakran veszekedett anyjával. Legalábbis a szomszédok ezt állították. Egy műveltebb szomszéd később rámutatott, hogy amit mások a környéken gyakran hangos, éjszakai veszekedésnek hittek anya és fia között, valójában Shakespeare művek hangos felolvasása és szavalása volt. Lovecraft bár sokszor volt magántanuló, jól teljesített, különösen kémiából és fizikából. Volt egy furcsa tikkje, kényszerbetegsége. Néha rendszertelen időközönként hirtelen felugrott. Ez úgynevezett chorea minor (hiperkinetikus mozgászavar) volt. Idővel kinőtte. Ennek volt köszönhető, hogy bár később megfelelt a katonai sorozáson, de mégis lebukott, így nem mehetett harcolni. Még egy alkalommal megpróbálta eltitkolni a tikkjét, ekkor azonban anyja intézte el kapcsolatai révén, hogy ne vigyék a frontra.
Lovecraft a következő évtized nagy részében elmerült az amatőr újságírás világában. Ebben az időszakban kiváltképp hangoztatta az amatőrizmus fontosságát a kommerszel szemben. 1914 végén nevezték ki az UAPA Nyilvános Kritika Osztályának elnökévé. Ezt a pozíciót arra használta, hogy kiálljon az archaikus angol nyelvhasználat felsőbbrendűsége mellett.
Egész életében fenntartotta anglofil véleményét, nyíltan kritizálta a nyegle amerikai stílust „amerikanizmusok”
és a „szleng” miatt. A tudomány iránti érdeklődése ellenére idegenkedett a realista irodalomtól, mindazonáltal
alapos ismerője volt a viktoriánus rémtörténeteknek és a fantasztikus szépirodalomnak.
Ez idő alatt írta meg a „Supernatural Horror in Literature” című munkáját, amely később a természetfeletti horrorról szóló egyik leghíresebb esszé lett. Na, most figyelj! Az egészet ide fut ki. Nagy az esélye hogy nem lett volna író, csak egy fura elvonult mizantróp kritikus, ha nem keveredik bele egy vitába. Egy mára már elfeledett jelentéktelen írót Fred Jacksont kritizálta. Ekkor elindult egy irodalmi adok-kapok. Aminek a vége az lett, hogy Lovecraft bebizonyította, hogy tényleg szakértője a témának. Megmutatta hogyan kell rémmesét írni. Műveiben felülmúlhatatlan borzongató atmoszférát tudott felépíteni. Egyedi hangulatú horror novellái a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak.
Hangoskönyv | H.P.Lovecraft: A patkányok a falban
„Létezés megújult érzése, találtam egy olyan szférát, amelyben éreztem, hogy erőfeszítéseim nem teljesen hiábavalók. Most először tudtam elképzelni, hogy a művészet utáni esetlen tapogatózásom egy kicsit több volt, mint halk kiáltások, amelyek elvesztek a hallatlan ürességben.”- H. P. Lovecraft
Kozmikus jelentéktelenség
„Még a halál is meghalhat”
Lovecraft elsősorban azért időtlen mert maga a tárgya is az. Egyszerre sci-fi, horror és filozófia. Irodalmi műveinek jelentős része a kozmikus gondolatra épül, amely egyszerre volt személyes filozófiája, ugyanakkor a fikciójának fő témája. A kozmicizmus egy irodalmi filozófia, amely azt állítja, hogy az emberiség jelentéktelen erő az univerzumban, a kozmosz jelentéktelen része, és bármelyik pillanatban elsöpörheti valami nagyobb.
Elsőre mindez pesszimistának tűnhet, ő mégis középen állónak tartotta magá. Műveiben az emberek gyakran hatalmas lényeknek és más kozmikus erőknek vannak kitéve, melyek nem annyira rosszindulatúak, mint inkább közömbösek az emberiséggel szemben. Mi hangyák vagyunk, nem minket akarnak legyőzni. Lovecraft tényleg hitt egy számunkra értelmetlen vagy nem felfogható velünk nem törődő univerzumban, amelyet az emberi lények soha nem tudtak teljesen megérteni.
Műveinek túlnyomó része arra épül, hogy a Földet ősi istenek, a Nagy Öregek uralták évmilliókkal az ember megjelenése előtt. Ezek a számunkra még felfogni és látni is szinte lehetetlen szörnyistenségek kénytelenek voltak elhagyni a bolygót. Vagy elűzték, vagy legyőzték őket, nem tudni. Csupán egy-két társuk maradt itt örökre élve eltemetve. Ilyen például Cthulhu, aki az óceánok mélyén alussza végtelen álmát. A mítosz szerint ezek az istenségek vissza akarnak térni és csak a megfelelő alkalomra várnak. Ehhez vagy a csillagok megfelelő együttállása vagy egy dimenziókapu szükséges. A novellák főhősei sokszor ezekkel a helyzetekkel szembesülnek. Vagy ők akadályozzák meg ennek a bekövetkeztét vagy tudtukon kívül majdnem ők idéznek elő katasztrófát. A Nagy Öregek visszatérése a világ és az emberiség egyöntetű pusztulásához vezetne, csupán káoszt hagyva maga után.
Lovecraft misztikus világának fontos építőelemei az író által elképzelt kultikus tárgyak. Ezek leghíresebbike a Necronomicon, a Halott Nevek Könyve, ami egy mágiatankönyv. E köré egy egész mitológiát épített, egy örült arab mágussal Abdul Alhazredel, aki még tartotta a kapcsolatot valamelyik öreg istennel, de azt ép ésszel nem lehet elviselni. Részletes tartalma mindig homályban marad, csak idézeteket ismerhet meg az olvasó.
A Tudás súlya: Aki kíváncsi hamar megöregistenszik
Lovecraft művei nem csupán puszta történeteket mesélnek el, hanem berántanak és gondolkodásra késztetnek. Ő maga is bizonytalan, a saját ambivalens nézeteit tükrözi a megismerés természetéről. Ez a tiltott tudás fogalmában fejeződik ki. Történeteiben a boldogság csak a boldog tudatlanság révén képzelhető el. Ez magában foglalja azt az elképzelést is, hogy a látható valóság egy illúzió, amely elfedi a szörnyű valódi valóságot. Ha megpróbálunk megismerni olyan dolgokat, amelyeket nem akartak felfedni előttünk annak ára van. Ahogy Nietzsche mondta. „Ha elég sokáig nézünk a mélységbe, a mélység visszanézhet ránk.”
A díszlet, a körítés fontos szerepet játszik Lovecraft történeteiben. New England ködös kitalált változata szolgál mitológiájának középpontjaként, amelyet a későbbi kommentátorok „Lovecraft Country”-nak neveztek.
Lovecraftot elsősorban Massachusetts városai ihlették. Például Arkham mintája Oakham városa volt. Ismerős Arkham ugye? Lovecraft tiszteletére nevezte el Dennis O’Neil képregényíró a Gotham City-ben található, elmebeteg bűnözők őrzésére létrehozott kórház/börtönt Arkham Asylum-nak.
Egy utóhatás előtörténete
Senki sem lehet próféta… a saját korában?
Élete során soha nem tudta fenntartani magát írói és szerkesztői bevételeiből. Gyakorlatilag ismeretlen volt, szinte kizárólag ponyva magazinokban publikált. Amolyan vonneguti Kilgore Trout forma. Erős a gyanú hogy részben róla mintázta Vonnegut a fiktív karakterét. Érdekes adalék, hogy volt egy nagyon híres rajongója, mégpedig Harry Houdini. Ő inkább kevesebb, mint több sikerrel próbálta bemutatni könyvkiadóknak.
Lovecraft a „racionalitás elleni támadás” egyik úttörője. H. G. Wells-szel, Huxley-val, Tolkien-nel együtt a mitikus valóságok építőjeként küzdött meg az irodalmi realizmussal. Ezt követően csak az 1960-as évek ellenkultúrája emelte fel, a kultikus író legendája ekkor alakult ki körülötte. Lovecraft munkásságának tudományos újjáéledése az 1970-es években kezdődött, és ma a természetfeletti horror fikciók egyik legjelentősebb 20. századi szerzőjeként tartják számon. Sok közvetlen adaptáció és szellemi utód követi kies ösvényeit. Stephen King, a thriller nagymestere, Lovecraftot „a klasszikus horrormese legnagyobb művelőjének” nevezte. Sőt miatta kezdett el horror történeteket írni.
A képregények világából Alan Moore úgy jellemezte Lovecraftot, mint aki nagy hatással volt a történeteire. John Carpenter filmjei a lovecrafti esztétika és tematika mellett közvetlen utalásokat és idézeteket is tartalmaznak. Guillermo del Toróra is hasonló hatást gyakorolt.
Black Sabbath első albuma, amely a „Behind the Wall of Sleep” című dalt tartalmazza, az 1919-es „Beyond the Wall of Sleep” című története ihletett. A Metallica „The Call of Ktulu” című számát nem is kell magyarázni. A Master of Puppets albumon található The Thing That Should Not Be is szerzőnk The Shadow over Innsmouth-on művén alapuló dal. Talán már nem is meglepő hogy létezett egy H. P. Lovecraft, később Lovecraft néven futó banda is.
Valójában a black metálba bele se megyek, elég nehéz lenne olyan zenekart találni, aki nem ismeri a szerző munkásságát, a számítógépes játékok is imádják a karaktereit. Na és a filmek? Érdekes módon létezik egy babona. A Lovecraft feldolgozások, kivétel nélkül megbuknak a kasszánál. Ha valaki nem ér fel a szerző színvonalához az megkapja az átkot. Lovecraft nem megelőzte a korát, hanem korok felett ívelt át. Amit írt abban részben hitt is, ezért olyan elgondolkodtató és különösek az írásai. Éjszaka egyedül, messze a várostól egy erdei házban esőben, ne olvasd. Meg fog jelenni.
