Barion Pixel

NASA divat vs Divat NASA

Benedek Csanád

2022.11.18.

13 perc

Mit visel és mit kell elviseljen a NASA?

Mostanában különösen sokan használják a NASA-logót, mégha semmi közük sincs a fejlesztésekhez, csak menő a brand és a cégnév. A NASA ezzel szemben kapcsolatot ápol ruházati cégekkel, akik bedolgoznak nekik. Nagy nevek, de egyáltalán nem az, akikre elsőre vagy akár másodikra gondolnál, nem a tipikus hype brandek azok, akik kiállták a NASA tesztjeit. Ő róluk szól a cikk.

Használati útmutató a cikkhez

Első rész: hőbörgés azon, hogy mindenki NASA-logót használ.

Második rész: fejlesztések, amit más cégek hoztak létre, de a NASA ráugrott.

Mellékszál: a NASA-mutyi, ha a NASA fejleszt valamit, valahogyan az mindig horror drága.

Kedves olvasó, itt az elején még babrálok azon mi az oka, hogy mindent NASA-feliratok borítanak mostanában. Amennyiben a tech részre vagy kíváncsi, ugord át!

Nosztalgiahullám és jól időzített marketing
Széthasználják a NASA-logót, a szervezetnek mégsem jut belőle egy fillér sem. Ez hihetetlenül hangzik, de igaz. Magáncégként már dollármilliomos lehetne licencszerződéseiből a NASA, de kormányzati szervként nem fogadhat el pénzt.

A NASA logójának (pontosabban logóinak, mert három is van belőle) használata nem licencszerződéshez kötött, ugyanis az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal állami szervezet, és mint olyan, nem jogosult profitálni belőle, ha valaki üzleti célokra kívánja használni őket. Előzetes engedélyeztetésre persze szükség van, a „kulcsok őre” pedig a NASA Kommunikációs Osztálya, ahol döntenek arról, hogy az adott termékeken megjelenhetnek-e a szervezet hivatalos logói. Az, hogy ilyen sok cégnek engedik két dolognak köszönhető.

1. A kezdetekkor élből nemet mondtak szinte minden felkérésre. Azonban a NASA-nak volt egy hosszú időszaka, amikor is a brutális költségvetésük, zavaros projektjeik miatt negatív példák lettek az állam értelmetlen költekezésére.

2. A kétezres évek végén azonban taktikát váltottak, és meglepően nyitott lett a hozzáállásuk. Azt megelőzően szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a Pull and Bear, H&M, Reserved üzletekben NASA-feliratos póló legyen. Nem azért, mert ezek a cégek rosszak, hanem mert európaiak. A NASA nagyon sokáig kimondottan csak amerikai ruházati cégekkel szerződött. Az új korszakban elsőként egy New York-i tervező, Vivienne Tam volt az, aki engedélyt kért és kapott arra, hogy használhassa a NASA-logót 2017-es tavaszi kollekciójában, amelynek sikerét gyorsan megneszelték a versenytársak, és rövid időn belül tömegével adtak be hasonló engedély kérelmeket a NASA-hoz. Tam még játszhatott a színekkel is, ma már nem lehet variálni.

Vivienne Tam S/S 17 Vs NASA

Kis NASA-pénznyelő
A tudomány és az űrkutatás szép dolog, de elég ritka az abból származó visszafordítható haszon. Még ezzel sem lenne nagy baj, de néha tényleg elképesztően elszállnak a NASA-projektek végső összegei, a 200%-os költségtúllépés elég gyakori. Még ezzel sem lenne senkinek nagy baja, ha nem küzdene az Egyesült Államok is akut problémákkal nap mint nap, elég csak a közbiztonságra gondolni. Na, de következzen egy kis csokor az ablakon az űrbe elszórt pénzről!

Ne szxxrakodjunk, kezdjük a kakival! Könnyíteni magunkon még a súlytalanság állapotában is kell, ez most 23 millió dolláros fejlesztés, vagyis körülbelül 7 milliárd forintért funkcionál az új NASA WC. A mai rendszerekhez hasonló WC-t az űrsiklók számára régebben is fejlesztett a NASA, és valamiért akkor sem volt olcsó mulatság egy ilyen egyedi eszköz legyártása, akkor összesen 30 millió dollárt emésztett fel a fejlesztés. Szóval elfejlesztgettek a fiúk.

23 millió dolláros NASA WC.

Az, hogy mennyire volt jó befektetés az eddig hozzávetőleg 190 milliárd dolláros összköltségű (20 év alatt) nemzetközi űrállomás, tudományos szempontból nem igazán látszik. Az ISS-en végzett munka eredménye inkább az volt, igen képesek vagyunk fenntartani 20 évig egy űrállomást. De az űrkutatók nagy része inkább a távcsövekre szavazna. Az űrtávcső költségei szintén nem két forintos tételek. Mára a legutolsó legmodernebb űrtávcső költségei elérték a 9,7 milliárd dollárt (2,9 billió forintot).

Nemzetközi Űrállomás
James a Webb űrteleszkóp

Aztán ott vannak olyan tételek, amit az amerikai újságírók szúrtak ki, és elmondani is nehéz, de vicces, hogy az adatforgalmazás és feldolgozás milyen drága. Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak (NASA) 2025-ben már legalább 247 petabájtnyi informatikai tárolókapacitásra lehet szüksége, ennek legnagyobb részét pedig az Amazon Web Services (AWS) szolgáltatásainak igénybevételével biztosítanák. A költségek és a tervezett határidők jelentős túllépését állapították meg: idén januárban az eredetileg tervezett 308 millió dollár helyett már 693 milliónál jártak a nem kicsit elszállt Nemzeti Repülési Hivatal arcai.

Szóval a NASA menő, az űrkutatás király, csak királyian drága is. Ezért a NASA újabban a Földön is kutat, és kimondottan szereti, ha más fejleszt ki helyettük valamit, amit ők is használnának.

A Ski-Jacket Tech a Holdra megy, avagy Columbiába siklanak az űrsiklók.
Az Egyesült Államok jövőre elvileg visszatér a Hold felszínére. A leszállógép üzemanyagtartályát ugyanazzal a fényvisszaverő anyaggal burkolják, mint a leghidegebb időjárási viszonyokra fejlesztett Columbia kabátok belső bélését. A márkák, mint a cikk elején is mondtam, szeretik az Űrhajózási hivatal vagány logóit használni, de ezen kívül más hozzáadott értékük nincs. Amúgy meglepő módon az Adidas szeretett volna egy fejlesztést eladni a NASA-nak, de az nem kellett az intézetnek. Sajnos nem lehet tudni, hogy mi lehetett.

Ezzel szemben a Columbia túraruházati cég viszont villantott valamit, ami még az űrből
is látszik, legalábbis a NASA számára. A Columbia Sportswear és a houstoni Intuitive
Machines közelmúltbeli együttműködése túlmutat a tipikus logós trükkökön.

Az Intuitive egyike azon magáncégeknek, amelyek a Commercial Lunar Services program keretében szerződést kötöttek a NASA-val. Ezek a cégek rakományt szállítanak a Holdra, hogy támogassák a NASA szélesebb körű kutatási küldetését. A cég leszállóegysége, a Nova-C a tervek szerint márciusban indul az IM-I Mission fedélzetén. Amikor megérkezik, a Nova-C lesz az első visszatérés a Hold felszínére több mint 50 év után.

De Columbiában? Na, nem az űrhajósok, hanem a leszállóegység lesz vele beburkolva. Az outdoor/kültéri márkák esetében mindig is volt egy hagyománya a felszerelések hihetetlenül zord körülmények között történő tesztelésének. A NASA-t meggyőzték az Omni-Heat Infinity technológia eredményei. Ez az a csillogó aranyszínű anyag, amely a síkabátok belsejét béleli és szigeteli. Ezt fogják használni a Nova-C üzemanyagtartályánál panelburkolatként is. Az az érdekes, hogy maga a bélésötlet anno szintén az űrkutatásból jött. Az eredetileg űrtakarók által ihletett Omni-Heat Infinityt Haskell Backham textilkémiai szakértő fejlesztette ki, aki jelenleg a Columbia innovációs igazgatója.

Motorosok az űrben
A motoros cégek nem az eget, hanem a Földet nézték, mert ha elrepül a motoros, akkor bizony a végén ott köt ki. A Dainese is ide fejlesztett, és az lett a vége, hogy lassan 7 éve használják a technológiáit a NASA-nál és az ESA-nál. Ez oda jutott, hogy már kimondottan az űrbe is terveznek.

A Dainese tényleg forradalmasította az űrhajósok biztonsági ruházatát. A 2015. szeptemberi IRISS küldetésben Andreas Mogensen dán űrhajós először tesztelte a motoros brand SkinSuit-jét. De azóta már fiúknak, lányoknak, legutóbb Thomas Pesquetnek (Proxima küldetés) is gyártottak speciális ruhát.

A SkinSuit teljes mértékben egyénre és méretre szabott, ezért több mint 150 mérést kell elvégezni az űrhajós testéről. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Dainese Tudományos és Kutatóközpont között már folyamatos partnerség alakult ki. Dava Newman (a NASA igazgatóhelyettese) is folyton környékezi őket, lehet ez az oka, hogy Nicole Stott NASA-űrhajósnak is gyártottak már ruhát.

A ruhát a Nemzetközi Űrállomáson belüli viselésre fejlesztették ki, a SkinSuit teljes testet tartó „terhelést” biztosít, gyakorlatilag újrateremti a gravitációt. Hasonló terhelés, mint a gravitáció alatt a Földön, de súlytalan környezetben. A SkinSuit célja, hogy ellensúlyozza a gerinc nyúlását a térben, nagy mennyiségű függőleges terhelést termelve a kényelem és a mozgás feláldozása nélkül.

Andreas Mogensen teszteli a SkinSuit-ot

A Dainesének több terve is van, két űrruhája már létezik is: a SkinSuit és a BioSuit. A BioSuit egy olyan űrruha, amelyet akár már a Vörös Bolygóra vezető első emberi utazásra szánnak, ha 2030 körül ez tényleg reális lesz vagy van értelme. Az „űröltönynek” viszont mindenképp. A BioSuit, amely a „vonalak meghosszabbítása” koncepciót alkalmazza, ha szükséges képes mechanikai nyomást kifejteni az űrhajós testére, bár a mozgást nem veszélyezteti. Az ebből a megközelítésből származó legújabb technológia a mocis márkától a D-air®, a hordható légzsák, amely védi az emberi testet a sportolás során, és amelyet már a legújabb űrruhákba is terveznek beépíteni.

Márkák, amit a NASA-sok hivatalból hordanak.
Külön szegmense van a ruházati és divatpiacon a military stílúsú ruházatnak. Na, most a NASA és az ESA egyáltalán nem ezeket használja. Az Alpha Industries és a Rothco a két legendás márka, amire a legtöbben tippelnének, de nem. A NASA a saját bomberjeit, kabátait külön maga gyártatja. Az igazi pilótabomberek tűzállóak, és a harcászatra szánt kabátok egy része olyan, hogy a hőtérképen se látszol, ha a kezes lábasban vagy. Ezeket nem lehet kereskedelmi forgalomban megvenni, viszont meglepetésre surplus, leselejtezett kollekciókként szemfülesek néha kifoghatják. Sajnos akkora divat lett a military ruházat, hogy egyre nehezebben.

Na, de teljes meglepetésre jöjjenek a NASA hivatalos beszállítói. Az első és legnagyobb, aki alsóneműt, pólót, pulcsit, kábé mindent szállít nekik, az a Hanes. A Hanes olyan cég, mint a Gildan vagy Fruit of the Loom. Lehet fura, de az oroszok is ezt viselik. (Mármint a Hanes alsóruházatot)

Ezen kívül a Cabela, Eddie Bauer, Lands’ End, ami igazán érdekes. Ezek mind amcsi vadászati, horgászati, kempingezéshez kapcsolódó szabadidős ruházati cégek. Ezek mind kimondottan amerikai székhelyű márkák. Nem véletlen.

Speciális anyagok esetében nem gyúlékony nomex ruhadarabokat (ami az igazi bomberdzseki) a számunkra teljesen ismeretlen Gibson & Barnes gyártja nekik. Van még valami, amit tudni kell, hogy sokszor az oroszok termékeit is használják, az űrben barátság van, na. Space süti, meg love.

Gibson & Barnes Flight Jacket

Az orosz (mű)szál
Vicces, de sok esetben az oroszok overáljaiban vannak az amcsik is, csak a tépőzáras zászlót ragasztják át. Az oroszok által biztosított Kentauver tűzálló kezeslábasban. Néha a NASA űrhajósai még az orosz Orlan szkafandert is viselik. Ez a ruha az EMU orosz változata, és űrsétákhoz használják. Egy másik orosz ruha a Sokol. Az Advanced Crew Escape Suithoz hasonlóan a Sokolt is csak űrhajón belüli használatra tervezték. Van egy dolog, amit érdemes tudni, hogy bár komoly dolog az űrhajózás, elég lazák a szabályok a tekintetben ki mit visel ott fenn. Van, aki rögbimezt, focimezt vagy mint mondtam, egymás ruháit is szívesen cserélgetik.

Bill McArthur és Valery Tokarev

Nesze neked Nászá!
Ha már írunk róla, egy kis fun fact: a NASA kiejtése nem „náza”, hanem „nászá”. Valamikor, valahol „benázult” nálunk, mint ahogy a Levi’s se „lévisz”, hanem „lívájsz”. Rettegve várom a hardcore Alpha Industries rajongótábor kommentjeit. Valamiért a gengszter gyúrós arcok kitalálták maguknak, hogy ők bizony pilótakekszek. Aki pedig űrrepülésre vállalkozik, csak óvatosan, és ne stoppolja és ne hamuzzon mellé!

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Igazi szupersztárt csinált a Run DMC az Adidas Superstar lépőkből

A bomba bomber nyomában

Az indonéz cyberpunk Vespa-kultúra

A Droors-sztori – amikor két betű sikere pusztít el

Hoka – az elmúlt évek nyertese

Pimp my kamion – India, ha kamionozik