Barion Pixel

Nujabes: szürke eminenciás a színes zenék mögött

Benedek Csanád

2024.03.28.

20 perc

A rejtélyes tokiói mágus

A zene világában a rivaldafényre vágyó előadók hada mellett ott lapulnak a háttérben munkálkodó művészek is, akik csendesen szövik a dallamokat és festik a hangszíneket, miközben a dicsőség fénye másokra ragyog. A rejtélyes tokiói producer, Nujabes kétségtelenül az utóbbi kategóriába esik.
Az emberek többsége a hangzatos sztorikra kíváncsi, azonban a legjobb történetek a mélyben lapulnak. Akárcsak Nujabes esetében, aki egy elementáris földrengés volt az underground bugyraiban, olyan cunamit indítva el, melynek hatása mindmáig felbecsülhetetlen a modern hiphopra.

Nujabes (ヌジャベス, Nujabesu) japán producer, hangmérnök, és DJ, aki leginkább a hiphopból, soulból és jazzből származó atmoszférikus hangszeres mixeiről ismert, és nem utolsó sorban a lo-fi, trip hop, breakbeat, downtempo és ambient zene elemeit is magába foglaló sajátos hangzásáról. Valahogy mindenki eljut hozzá, és megpihen nála. Ma az ő története következik.

Jelenség vs. tehetség

A médiában az egyik legtipikusabb jelenség, hogy a bombasztikus sztorit keresi mindenki. Példának okáért, hogy 50 Centet kilencszer meglőtték és hasonlók. Ennek az égvilágon semmi köze a zenéhez, de jól eladható. A zene a 20 század végére szinte összeforrt a vizuális élménnyel. Maga a tartalom gyakran elveszik. Igazából 50 Cent, mint zene jóformán alig értelmezhető, egy termék csupán. Előre gyártott sablonok jól (vagy rosszul) összeválogatva.
Ezzel szemben Nujabes olyan albumokat gyártott, melyeken 14 számhoz közel 300 mintát használt fel. Te csak azt hallod, hogy milyen organikus az egész, és végül ez marad meg benned. Idővel senkit nem fog érdekelni, hogy 50 Centet hányszor lőtték meg, irreleváns. Nujabes viszont a jövőben is releváns lesz. Erre mondják, hogy halhatatlan. Nem véletlen azonban, hogy az idő múlásával egyre többen a Nujabes-sztorit kutatják. Who is Nujabes?; How Nujabes Influenced Lo-Fi Hip-Hop?; The Japanese Artist Who Changed Hip-Hop Forever; The Most Influential Hiphop Producer You’ve Never Heard of és hasonlók. 2020-ban még mindig aktuális, Logic is személy szerint Nujabes-t említette az egyik kulcsfontosságú inspirációjaként.

The Japanese Artist Who Changed Hip-Hop Forever

A hiphop két teljesen más oldalát képviselő alakot nem feltétlenül szerencsés összehasonlítani, de vegyük észre, hogy „Fél dollár” itt csak egy metafora. A fő sodrású média mindig az ilyen jól eladható, képeken jól mutató karaktereket keresi. Termékskála skorbut. Zavaros katyvasz, jó sztori. A tiszta víz nem érdekes. Ezért még ha nem is lesz nagy olvasottsága, időről időre kötelességünknek érezzük írni azokról is, akik nem látványosak, ellenben fontosak. Nujabes ilyen. A zenegyárat megkerülve, a föld alatt, függetlenül robbantotta a bombáit. Mindent kizárólag a tehetségének köszönhetett.

Funky február

Február hónapot Dilla month-nak is hívják J Dilla után, de a zenerajongók (teljes joggal) rendre hozzáteszik, hogy ez Nujabes hónap is. Seba Jun, 1974. február 7-én született, pont egy napon J Dillával, és ő is nagyon fiatalon, és szintén, mint Dilla, februárban halt meg (2010. február 26-án). Ez a február sokat adott nekünk, de legalább annyit is vitt el.

Seba élete során két stúdióalbumot adott ki: a Metaphorical Music-ot (2003) és a Modal Soul-t (2005), míg a Spiritual State album posztumusz jelent meg, 2011-ben.

Továbbá ő volt a Hydeout Productions független kiadó alapítója. 2004-ben együttműködött Shinichirō Watanabe animesorozatának, a Samurai Champloo-nak a filmzenéjén, melynek révén szélesebb rétegekhez is eljutott a munkássága, köztük hozzám is.

Zenéjében gyakran szerepelnek tobzódó jazzes minták, buja hangszerelés és bonyolult dobmintázatok. A hangzása egyfelől derűs, mégis képes introspektív atmoszférát teremteni, miközben a szemlélődésre, chillezésre is alkalmas nyugalom érzetét hozza el. Seba egyik figyelemre méltó jellemzője volt, hogy zökkenőmentesen keverte a műfajokat. A hiphop kompozícióiba jazzelemeket oltott be, de nem úgy, ahogy az amerikaiak.

A jazzminták, az élő hangszerelés és a bonyolult produkciós technikák ügyes használata
elősegítette, hogy az underground és az instrumentális hiphop egyaránt komolyan
vehetővé váljon az úgymond igazi zenészek körében is.

Ez nem csak egy régi jazz-zenész számának lemásolása volt egy dobmintával, ami szintén valakié. Ez saját hangzás volt. Így tudott Jun a semmiből a hiphop kiemelkedő alakjává válni.

Sebajun = Nujabes
Seba Jun a hálószoba-producerek mintapéldánya. A „Nujabes” művésznév valódi nevének, a Seba Junnak visszafelé írt anagrammája. Introvertált természetét tükrözi, hogy egész életében csupán egyetlen interjút adott.

Jun szerencséjére olyan családban nőtt fel, ahol mindenki nagyra értékelte a zenét. Édesapja, mint amatőr jazz-zongorista, korán bevezette őt a jazz varázslatos világába. Az apai örökség mellett Junt a művészettörténet iránti érdeklődése arra ösztönözte, hogy a Nihon Egyetem Művészeti Karán folytassa tanulmányait. Az itt töltött évek tovább táplálták a kreativitás és a zenei felfedezések iránti szenvedélyét.

Seba rögtön az alakuló éveiben fedezte fel a hiphopkultúrát, amely az 1980-as és 1990-es években egyre népszerűbb lett Japánban is. A hiphopból először a DJ-zés és a breaktánc vonzotta. Felnőtt korában egy lemezbolt tulajdonosaként naponta lehetett őt látni Shibuyában, miközben sokan nem tudták róla, hogy az underground világban legenda számba megy.

Zenei karrierje épp a világhír felé tendált, amikor megtörtént a tragédia. 2010-ben Seba 36 évesen meghalt egy értelmetlen közlekedési balesetben. 2010. február 26-án, 22 óra 14 perckor a Shuto gyorsforgalmi útról való lehajtáskor balesetet szenvedett. A Shibuya Ward egyik kórházában az újraélesztésére tett erőfeszítések kudarcba fulladtak, végül halottnak nyilvánították. Sírja a Tama temető japán részén található. Egyfajta zarándokhely a japán hiphop rajongói között.

Élete során viszonylag niche pályán mozgott, kissé mellőzötten, amit javarészt a dirty south és egyéb aktuális trendeknek köszönhetünk, mivel ő messze nem ezt az iskolát képviselte. A japán hiphop amúgy szintén az amerikai trendekkel mozog. Bár ott nagyon sok fura szerzet is megtalálható a top sztárok között is, kezdve Anarchy-vel, aki határozottan punk, de mégis rapperként lett híres.

Seba azóta posztumusz nagy elismerést aratott világszerte. A lo-fi hiphop „keresztapjaként” is emlegetik. A spanyol Cookin Soul, a német Wun Two, de az amerikai Logic, és Pharrel is zseniálisnak tartja. Pharell esete speciális, ő eléggé képben van a japán dolgokkal, lévén két japán márkával is szoros kapcsolatban áll (Bape, Human Made). Meglepő inkább az lenne, ha nem ismerné. Nujabes beatmakin gyártási technikáit és karrierjét gyakran hasonlították össze J Dillával, akivel ugye egy évben, egy azon napon született. Érzésem szerint ez leginkább az életútjuk mentén kialakult társítás. Dilla életművéről szóló cikkünket ITT olvashatod.

J Dilla inkább a dobok mentén újított, Seba elsődlegesen a minták terén volt zseni.
Az viszont kétségtelen tény, hogy mindketten hasonló ízléssel bírtak.

Mitől new a Nujabes?

Zenei karrierje DJ-ként és lemezboltosként indult a tokiói undergroundban. Társalapítója volt a Hydeout Productions független lemezkiadónak, amely döntő szerepet játszott a japán underground hiphopszcéna kialakításában. Ezenkívül talán a szintén legendás Jazzy sport, és Black Smoker Records hasonló. Nem lehet Nujabes-ről beszélni anélkül, hogy pár szót nem ejtünk az akkori helyzetről. Két nagy elődöt mindenképp meg kell említeni, DJ Krush és DJ Honda is hatalmasat ment. Tetejébe Krush magának az absztrakt hiphopnak is az egyik atyja. Most túl hosszú lenne belemenni Krush és a klasszikusabb, veretősebb Honda elemzésébe, de azt látni érdemes, hogy beatmakerek új generációi merítettek ihletet tőlük. Igazságtalan lenne, ha Nujabes mellett nem említenénk meg DJ Mitsu-t, aki szintén elismert lett a maga köreiben, vagy az egész chilles vonalat képviselő Jazzy Sport kiadó arcait Budamonkot és a többieket. Seba egy nagyon élénk izgalmas közegbe nőtt bele, ez a közeg magasról tett a trendekre és alulról rúgta ki húsos fazékot. Valójában hosszútávon többet értek el, mint a japán poprap-percemberek.

Seba apránként szerzett bátorságot. Egy lemezboltot működtetett egész életében, és innen indult a zenei karrierje is. Készített egy bootleg Nas-remixet a One Love-ra, amit árusítani is kezdett illegálisan, de nem mondta, hogy ő az előadó. Tudomás szerint ez volt az első beatje (mármint amit kiadott) és ezt követte a Substantial. Erős kezdés.

Nas: One Love (Nujabes Remix)

If i was your mic – substantial

A sampling-mágia Seba egyik varázsa, a másik pedig az atmoszférikus hangzás. Mindezt úgy, hogy egyben nagyon is lo-fi. Nem véletlen, hogy az elmúlt 15 évben izmosan kibontakozó lo-fi hiphop vagy a „chillhop” úttörőjének is tartják.

A jazz-zenéhez fűződő mély személyes viszonya, a különféle művészeti formákkal való érintkezése, valamint
a hiphopkultúrában való elmélyülése mind jelentős szerepet játszottak annak az egyedi stílusnak a
kialakításában, amely később a zenei produkciók világában egyedivé tették.

Myspace generation és az eltűnt birodalom

A kétezres évek hiphopjáról a silver era-cikkben már kifejtettük a véleményünket, azonban a téma egyik mellékága nem került feldolgozásra. Jelesül a Myspace világa. Ez a generáció volt az első, aki már nem kész hanghordozókat, hanem egyfajta digitális teret lakott be. A Bandcamp, Soundcloud, Spotify és a YouTube térnyerése előtt a Myspace volt, ahol sok előadó kibontakozott. A Myspace eltűnése után nagyon sok zene és kapcsolati háló elveszett, láthatatlan lett. Utána már másképp, máshol szerveződtek újra a körök. Seba Jun világa sajnos ide kapcsolódott. Seba olyan japán előadókkal dolgozott együtt, mint Uyama Hiroto, Shing02, L-Universe. Ezek nekünk nem mondanak semmit, holott elképzelni sem tudod mekkora impact és potenciál lakozik a japánokban.

Aki berúgta a kaput, és helyet foglalt

Nujabes: Ain’t No Mystery-L-Universe

Verbalt mindenképp meg kell említeni. Ő amolyan Krúbi, Fluor Tomi-szerű alak volt a japán hiphopban azzal a különbséggel, hogy nagyon is vágta, sőt, támogatta az undergroundot. Egy ilyen alak nagyon hiányzik a magyar hiphopból, aki miközben utat tör, a tehetséges arcoknak is teret enged. Verbalnak az volt a módszere, hogy minden projektjét más néven csinálta. Az L-Universe volt az underground énje, Verbal a trapes. De még a Teriyaki Boyzban is benne volt. Szupersztár létére mégis nagyon fontos volt számára az underground. Ennek részben az az oka, hogy harmadik generációs zainichi, vagyis koreai-japán, kaszton kívüli. Hogy értsd, mit jelent ez valójában, olvasd el a japán árnyékos oldaláról szóló cikkünket. Verbal egyébként szintén megérne egy misét, ugyanis japánként áttért a protestáns hitre, sőt, pap is akart lenni egy időben. Többek között dolgozott Kanye Westtel, Pharrell-lel és Kylie Minogue-kal.
Feleségével Yoon-nal, létrehozták az Ambush márkát. Aki nem vágja az egyik legforróbb brand mostanság, konkrétan a Nike is rendszeresen dolgozik velük. Következésképp egy ilyen ember sok mindent képes volt kijárni Nujabes-nek.

Famous Dex, Keith Ape, Verbal: Japan 88

Az ikonikus Mc tesó

Nujabes zenei útját mindvégig az együttműködésre való nyitottság jellemezte, amely új magasságokba emelte alkotói zsenialitását. Pályafutása során különféle hátterű művészek széles skálájával dolgozott együtt, átlépve a műfaji határokat és a kulturális megosztottságokat. Ezek az együttműködések nemcsak producerként mutatták be sokoldalúságát, hanem hozzájárultak művészi tudásának globális elismeréséhez is. Nujabes karrierjének egyik legikonikusabb és legmaradandóbb együttműködésére a japán-amerikai rapperrel és szövegíróval, Shing02-vel került sor. Közösen olyan számokat tudhatnak magukénak, amelyek a kritikusok által elismert Samurai Champloo animesorozat szinonimájává váltak. Partnerségük olyan időtlen klasszikusokat hozott létre, mint a „Battlecry” és a „Luv(sic)” sorozat, amelyek Nujabes jazzy ütemeit vegyítették Shing02 introspektív és elgondolkodtató szövegeivel.

Nujabes feat Shing02: Luv(sic) Hexalogy

Seba tagja volt az Urbanforest produkciós duónak is, amely kísérleti együttműködésben Nao T-vel jött létre.

A nagybetűs barát

UYAMA HIROTO. Nehéz ma már eldönteni, hogy Nujabes segített többet Hiroto-nak vagy Hiroto Nujabes-nek. Hiroto is producer, de egyben multiinstrumentalista jazz-zenész is. Együtt létrehozták a jazz, az elektronika és a hiphop egyedi keverékét. Munkáik, mint például a „Waltz for Life Will Born” és a „Modal Soul” művészi szinergiájuk szépségét példázzák. Hiroto-nak abban volt még nagy szerepe, ha Seba talált egy jó kis mintát, de nem tudott továbbmenni, Uyama hozzáépített. Igazi kincs volt Nujabes számára. Ha meghallgatod Hiroto saját cuccait, azonnal érteni fogod a tag jelentőségét.

Uyama Hiroto: Freeform jazz

Hiroto az volt Nujabes-nek mint DJ Krush-nak, Toshinori Kondo. Ha ez a négy név közül egyik sem mond neked semmit, akkor azonnal ugorj fejest a munkáikba. Jazz és hiphop és elektronika nagyon szépen simul egymásba náluk.

Gajdzsin egységfront

Nujabes alulról építkező hozzáállásának, gerillastílusának szerves részét képezte, hogy még mozgalomként élte meg a hiphopot.

Talán a 2000-es évek volt az utolsó időszak, amikor a kollaboráció elsősorban nem nézettséget
hozó feat-vadászat volt, hanem egyfajta kötelező elem a hiphophoz való kapcsolódáshoz.

Sebának az aktív évei során igazán vagány kollabokat sikerült lehoznia. Apani B. Fly Mc, Five Deez, Substantial, CL Smooth, Fat Jon, Terry Callier, valamint a brit rapper, Funky DL. Külön kiemelném a CYNE-t, ami az egyik legintelligensebb szövegekkel operáló hiphopcsapat, akivel életem során találkoztam.

Nujabes: Feather (feat. Cise Starr & Akin from CYNE)

A Cincinattit (Kinkynasty) képviselő Five Deez, és Fat Jon (Nem Fat Joe) nem mond sokat a mai közönségnek, de a kétezres években közel voltak a nemzetközi sztárstátuszhoz. Fat Jon pedig Maurice Galactica néven és egyéb projektjeiben továbbvitte a Nujabes-től is ellesett chillhopstílust.

Ezek az együttműködések nemcsak gazdagították Nujabes munkásságát, hanem kitörölhetetlen nyomot hagytak a zeneiparban is. Példát mutattak arra, hogy nagyon különböző hátterű művészek is képesek kapcsolatot teremteni és olyan zenét alkotni, amely átlépi a kulturális és nyelvi határokat.

Nujabes öröksége a zene egyesítő és inspiráló erejéről tanúskodik.

Samurai Champloo

Egyértelmű, hogy a Samurai Champloo volt az igazi szintlépés. Ez már komoly nemzetközi figyelmet irányított a hiphop világán kívül is Seba-ra. Nem akármilyen fun fact, hogy Shinichirō Watanabe (aki a maga nemében legenda) kifejezetten Nujabes-t kérte az új produkciójához. Úgy gondolta ő lesz, aki pontosan illeszkedik a szamuráj Champloo eklektikus esztétikájába. Watanabe ekkor már egy világsztár volt a Cowboy Bebop után. A kiadó és a nagyokosok konkrétan bárkit meg tudtak volna szerezni, és ő mégis kiállt a szinte nullkilométeres Nujabes mellett. Ehhez azért jó szimat kell, másrészről nagy rizikó a kemény pénzek világában. A Samurai Champloo az Edo-kori Japán kitalált változatában játszódik, a múltat anakronisztikus kulturális utalásokkal, scratch-csel, hiphoppal vegyítették. Ezt az elegyet aztán sok afró szamuráj is lemásolta, ha érted mire célzok. Nujabes jelentős elismerést kapott a „Samurai Champloo” (2004) filmzenéjéért. A soundtrack itt létfontosságú szerepet játszott a műsor jellegzetes hangvételének kialakításában, ötvözve a hagyományos japán elemeket a kortárs hiphopütemekkel.

Metaforikus zene

A „Samurai Champloo” című munkáján túl Nujabes két kritikailag nagyon elismert albumot adott ki, a „Metaphorical Music”-ot (2003) és a „Modal Soul”-t (2005).

Nujabes: Metaphorical Music

Nujabes: Modal Soul

Nujabes kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern zenében. Egyedi hangzás volt és a zenei szellemét hordozó albumain keresztül olyan utazásra invitál minket, amit érdemes elfogadni. A hétköznapi zenehallgatónak érdemes megismernie a világát, a beatmakerekre továbbra is nagy hatással van és inspirálja őket.

Szavakkal nehéz megfogni egy hangulatot, főleg ha egyszerre vidám, de mégis melankolikus. A végére majd egy órán át kerestem egy jó idézetet, amiben benne foglaltatik Nujabes szellemisége is. Szerencsémre Fredrik Backman svéd író segített nekem egy jó gondolattal:

Zene nélkül nincsenek álmok, álmok nélkül nincsenek mesék, mesék nélkül nem
létezhet bátorság, bátorság nélkül senki nem tudná magával hordozni a bánatot.”

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Az Alchemist-sztori: az alkimista, aki azon kísérletezik, hogy önmaga legjobb verziója legyen

Elfeledett kincsek: The Baby Huey Story

Crip walk!? Nem tánc, hanem életforma!

Yellowman útja az árvaháztól a dancehall trónjáig

MC Jeges Vanília, akit nem lehet komolyan venni, de nem lehet nem szeretni

J Dilla – egy zenei fenomén örök ragyogása