Velünk élnek bizonyos történetek, melyeket mindmáig homály fed a szégyen, a gyász, vagy adott esetben a folyamatban lévő nyomozások miatt. Ezen történeteknek köszönhetően a gangsta rap kifejezés néhány helyen különösen rosszul cseng. A csavar a sztoriban, hogy az egyik ilyen pont Philadelphia, ahonnan a stílus indult – Schoolly D-nek köszönhetően. Philly és a szomszédságában fekvő Baltimore a bűnözés szempontjából mindig is élen jártak, ami sok témát adott a hiphopnak, és megannyi halottat a városnak.
Az alvilág romantikája?
A hiphopszövegeknek szerves része az utca, az erőszak és a bandák világa. Úgy néz ki mégis csak Sub Bass Szabinak van igaza: „Az alvilágnak nincs romantikája, az alvilág vérengző fenevad”. A tragikus történetek sokasága közül is kiemelkedik Steady B és Cool C esete. Philly nyolcvanas évekbeli rap legendái a kilencvenes években is nagyot akartak gurítani. Csak ehhez hiányzott pár guriga, amit innen-onnan szedtek össze. Így vagy úgy. Általában „úgy”, ahogy nem kéne.
Bank- és életrablás
Warren Sabir McGlone, ismertebb rapnevén Steady B, járó motorral várakozott a volánnál, míg a szintén helyi raplegenda Christopher „Cool C” Roney és haverjuk Canty kiszállva az autóból elérkezettnek látták a pillanatot a helyi bankfiók kirámolására. Az alkalom szüli a bankrablót is, és most eljött a nagy pillanat. Canty egy 9 milliméteres, Roney (Cool C) pedig egy 380-as kaliberű félautomatát vitt magával; mindketten úgy tudták, hogy ennek a kis bankfióknak nincs biztonsági őre. Amikor a PNC Bank első alkalmazottja reggel megérkezett, elkapták, majd kíséretében benyomultak az épületbe. Ez idő alatt Canty egy másik ott lévő alkalmazottat hátra vitt, hogy hozzáférjen a trezorhoz. Álljunk meg egy szóra!
Érthető módon a vádlottak további beismerő vallomásokkal nem súlyosbították az amúgy sem fényes helyzetüket, de úgy néz ki, a trió rendszeresen rabolt ki kisebb fiókokat, boltokat, valamint éttermeket. Ezekből valószínűsíthetően 2-3000 dollárokat szereztek, ami még a kilencvenes évekbeli dollárárfolyam mellett is viszonylag kis összegnek számított. Főleg, ha három részre osztjuk. Mindezt fegyverrel! Nagy kockázat, kis pénz. Mo’ para, lo’ money. Nem túl okos. Mások szerint azonban pont a pitiánerségük miatt nem lett sokáig ezekből érdemi nyomozás, így a srácok egyre jobban elkanászodtak.
Folytassuk a történetet!
A helyszíni tanúvallomások alapján is lehet sejteni, hogy nem ez volt az első eset, mivel Canty úgy fogalmazott, hogy „Na végre, ma is zöld eső fog esni!” Az ominózus akció során körülbelül hatezer dollárt sikerült rabolni, ami szintén nem egy nagy összeg. Pénz beszél, a riasztó meg szól. Már pillanatokkal a PNC Bankba való belépés után kioldott a néma riasztó. A fiúk hiába tartották az ütemtervet, ha nem volt ütem, se terv erre. Ha figyelmesen olvastál, már sejthetted, hogy benéztek valamit. Eleve azt hitték az első alkalmazottal fognak ők is belépni az épületbe, de már volt ott valaki. Nemcsak a riasztó, a banda ügyetlenül átgondolt terve is élesedett.
A jelzésre a 2516-os számú járőrautó reagált. Lauretha Vaird rendőrnő tán túl gyorsan is a helyszínre érkezett. Most megérne egy misét, hogy miért volt egyedül, és miért nem várta meg az erősítést. De tudni kell róla, hogy kezdő volt, és amúgy tanársegédként is dolgozott. Nemcsak a gengszter és rapper srácok, ő is rosszkor volt rossz helyen.
Amikor Vaird kivont fegyverrel a bankajtó felé lépett, Canty azt kiáltotta Roney-nak: „Here comes the heat!”
Most egy pillanatig fagyasszuk le a „hőséget”, és álljunk meg egy rapszóra!
Philadelphia és a gangsta rap
Haverokkal dumálás közben sokszor felmerült a kérdés, hogy melyik a legerősebb hiphopváros színvonal szempontjából. A toplistában New York, Detroit mellett Philadelphia rendre ott szerepelt. Amikor a keleti parti hiphopról van szó, a beszélgetést gyakran New York öt városrésze uralja. Philadelphia gazdag hiphopörökségével többnyire figyelmen kívül marad. Ez sajnálatos, mert Philly a kezdetektől fogva ott volt a szeren. Mindenkinek (majdnem mindenkinek) megvan a kilencvenes évek, és nem is gondolsz bele, hogy Bahamadia, a The Roots, a Jedi Mind Tricks, Army of the Pharoah, Scott Storch (cikkünk róla itt) Santigold, Freeway, Lil Dicky mind Philly-t képviselik. Ám a nyolcvanas évek legalább ennyire komoly volt. Vagyis milyen nyolcvanas évek, hol volt fél New York, amikor 1979-ben Lady B To The Beat Y’all című számát kiadta?! Nő és hiphop 1979-ből, és jó is! Kosárrajongóknak érdekesség, hogy sokáig a Philadelphia Sixers sztárjátékosának, World B. Free-nek volt a csaja (World B. Free-nek komolyan ez a neve). Ez azért fontos, mert ő New York-i és Lady B innen hozta haza a sztílót. 1981-ben ez elég úttörő volt. És hol van még Ron Artest, azaz Metta World Peace?!
Lady B: To The Beat Y’all
Aztán ne feledjük Jazzy Jeffet és Fresh Prince-t se! Smith Vili és barátja nem csak Bel-Airt, hanem az egész világot meghódította. Vissza a gengszterrapphez! Ice-T, akire gyakran a gangsta rap megalkotójaként hivatkoznak, nem tudja elégszer hangsúlyozni, hogy mindez javarészt Schoolly D rá gyakorolt hatásának köszönhető.
Schoolly D: PSK, What Does It Mean? (PSK=Park Side Killers)
Az első bandázást tárgyaló gengszer tematikájú cucc Schoolly D nevéhez kapcsolódik.
A Park Side Killers-en kívül volt egy másik társaság is a Hilltop Hustlers (tisztelgés a ’70-es évek egykori West Philly utcai bandája előtt), ennek volt a tagja Steady B.
Ha megfordult a fejedben miként lehet, hogy azokban az időkben ki mertek adni bandákról, bűnözésről szóló számokat, az kizárólag egy embernek köszönhető: Lawrence Goodmannek és a Pop Art kiadónak. Goodman neve ellenére maga is (ex)gengszter volt, aki teret adott a bátrabb, belemenősebb témáknak. A kiadó korábban már jelentetett meg őstechno-funk-kislemezeket, valamint korai kislemezeket a Juice Crew New York-i rapelvtársaitól, Roxanne Shantétól és Biz Markie-tól. Goodman fejében a kiadó ötlete a graterfordi börtönben töltött évek alatt fogant meg.
„A Pop Art Records befolyásosabb volt, mint amennyit ma gondolnak róla.” – magyarázza Jesse Serwer, a Rolling Stone írója és popzenetörténész. 2008-ban a Wax Poetics Philly Issue című számában írt a kiadó felemelkedéséről és bukásáról. „Amikor Marley Marl és queensbridge-i arcok nem tudtak lemezt kiadni New Yorkban, eljöttek Philadelphiába, és aláírtak a Pop Arttal. Goodmanék utcai csávók voltak, ismerték a hiphopot.”
Az 1980-as évek végén, amikor a hiphop még érlelődött, a Cool C és a Steady B gettószupersztárok voltak. Miután az Overbrook High School diákjaiként találkoztak, ahová egyébként Will Smith is járt, mindketten aláírtak a helyi Pop Art Records kiadóhoz, aki viszont terjesztési és marketingmegállapodásokat kötött nagyobb kiadókkal.
„Ezek a srácok voltak a legkiválóbb Philly rapperek.” – mondja MK Asante, a Philly-rap
korai éveit feldolgozó memoár, a Buck szerzője. „Megvolt bennük az a Philly-féle
agresszió és keménység, amitől teljesen magunkénak éreztük őket.
Különböző formációkban szerepeltek. Meg kell említeni a Three Times Dope-ot is, ami messze az egyik legigényesebb mind közül. Itt Steady B részben a zenékért is felelt.
Three Times Dope: Funky Dividends
Three Times Dope: Greatest Man Alive
Steady B stílusa mindig is keményebb, kötekedő volt, LL Cool J-ba is beleszállt. („Take Your Radio”). Készített KRS One-nal is számot. Ellenben Cool C lazább vájbjaival a nyolcvanas években kereskedelmi sikereket is fel tudott mutatni.
Steady B: Serious ft. KRS One
Steady B: Just Call Us Def (1985)
A Hilltop Hustlers és a Pop Art kiadó kislemezei miatt Roney (Cool C) szerződést kötött az Atlantic Records-dzal, ahol két szólóalbumot adott ki. A debütáló I Gotta Habit 1989-ben, és a Life in the Ghetto-t 1990-ben. Mindkét album a Billboardon a top 200-ba jutott.
Cool C: Glamorous Life
A pletykák szerint a fiatal lány a videóban Jill Scott, de még nem mint énekes, hanem mint biodíszlet. Mégis a The Glamorous Life féltve őrzött titka az volt, hogy a klipet nem is Philly-ben forgatták, hanem New Yorkban, még a dzsentrifikáció előtti lepukkantabb korszakban, a Meat Packing Districtben. „Kitettük ezeket a hamis utcai 60. és Lansdowne táblákat, de valójában Manhattan kikötőjében voltunk.” – mondta el a rendező később.
A srácok a végzetük felé vezető úton a C.E.B. nevű hármasban forrtak össze. C.E.B., ami a „Countin’ Endless Bank” rövidítése, egyben a nevük kezdőbetűi is, Cool C, DJ Ease, és Steady B.
C.E.B.: Get The Point
A „Get the Point” c. kislemez az 5. helyet érte el a Billboard Hot Rap Singles listáján. A srácok itt megpróbálták felvenni a kilencvenes évek tempóját. De hiába a jó rap, a beatek nem voltak elég frissek. Egy Cypress Hill, Wu, Nas izgalmasabb beatekkel dolgozott, miközben a rappiac is komolyabb lett.
Ironikus módon, a jövőbeli betöréseikre gondolva, a „Get the Point” a Honey Cone 1971-es, ütős „Want Ads”-ját vetette be, amely úgy kezdődik, hogy az énekes felsír: „Segítség, kiraboltak… kiraboltak, rablás”. A szöveg is sejteti, hogy nem vicc.
„Most nyugodt vagyok, és a megtérülésre gondolok
Csak egy újabb módja annak, hogy tudassam veled, hogy nem játszom ezzel
akkor mi lesz a G?…
Most látnod kell, csak mert elmenekülsz előlem, nem futhatsz örökre
Homie ez egy vadonatúj évtized
És rohadt dühös leszek, ha nem kapunk fizetést
És ha a lemezkiadóm megpróbálja felbontani a szerződést
Szerintem nem értették ezek a lényeget… én megteszem, amit lehet.”
A sors fura fintora, hogy pont ez történt. A kiadó felbontotta a szerződést, a srácok lógtak a levegőben és rossz döntéseket hoztak.
Here comes the heat
Most olvasszuk ki a lefagyasztott pillanatot, és térjünk vissza a bankrablás idejébe, 1996-ba!
Amikor Canty azt kiáltotta Roney-nak: „Here comes the heat.”, a kamerafelvételeken hallani, hogy Cool C visszakiáltva válaszol: „Ne aggódj, én majd gondoskodom róla!” Cool C ajtó mögött leguggolva látta, amint a kék egyenruha közeledik. Neki csak egy akadály volt, amin túl kellett jutni. Egy zsaru. Nem egy anya, akit két kisgyereke vár haza, és aki azért dolgozott rendőrként és tanársegédként is, hogy gondoskodni tudjon idősödő szüleiről is. C lőtt és sajnos pontosan. A golyózápor Vaird mellkasába fúródott, keresztül a máján és a szívén. Roney (Cool C) ezután eszeveszetten menekült McGlone-nal (Steady B) egy zöld furgonban. Canty-t hátrahagyták. Pancserságukra jellemző, hogy a két fegyver a helyszínen maradt. Ráadásul az egész esetet térfigyelő kamerák is rögzítették. Lauretha Vaird volt az első rendőrnő, akit Philadelphiában megöltek. Az eset hatalmas visszhangot kapott. Akkoriban mindenki gyűlölte a gangsta rapet Philly-ben.
Az igaz Death row
Steady B-t 75 évre ítélték a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Bár csak sofőr volt, azért kapott ilyen komoly büntetést, mert a Cool C és Canty által a helyszínen hagyott két kézifegyvert, köztük a gyilkos fegyvert, Steady-re vezették vissza, továbbá a rablás kitervelésében is irányító szerepet játszott.
Christopher „Cool C” Roney-t 1996. október 30-án tartóztatták le, és elsőfokú gyilkosságért ítélték el. Büntetése, injekció általi halál. Egészen fura, szinte már lehetetlen helyzet, amit elképzelni se tudok, hogy pont a halálos ítélete kihirdetése után vonták vissza az államban a halálbüntetést. Christopher „Cool C” Roney közel két évtizedet élt halálraítéltként a Greene Állami Büntetés-végrehajtási Intézetben, egy szigorúan őrzött börtönben. A halálsoron. Majd 2006-ban a halálbüntetést újra érvénybe léptették. 2006. január 10-én Ed Rendell, Pennsylvania kormányzója aláírta Roney halálos ítéletét, kivégzésének dátumát pedig 2006. március 9-re tűzték ki. Gary Glazer pennsylvaniai bíró 2006. február 1-jén felfüggesztette a végrehajtást mindaddig, amíg az ítélet utáni peres ügyek le nem zárulnak. Kivégzését 2015. január 8-ra tűzték ki. Végül megszüntették a halálbüntetést az államban, de ténylegesen letöltendő életfogytiglani büntetését természetesen nem. El nem tudom képzelni, hogy ilyen helyzetben miként lehet élni, létezni. Cool C egyébként megtért a börtönben.
Ennyi év múltán a philadelphiai emberek még mindig nem értik, hogy mi vitte rá Cool C-t és Steady B-t tettük elkövetésére, hiszen nem voltak szegények. Kis zenepénzek csepegtek, innen-onnan. Egyesek szerint kábítószer-kereskedők felé volt tartozásuk. Mások szerint a hírnév megízlelése után nem akartak visszamenni dolgozni. Cool C és Steady B más utat választott.
„Sosem tudtam, hogy ezek a srácok gengszterek.” – mondta Lady B, aki többször is találkozott velük. Schoolly D úgy emlékszik, hogy Cool C kedves modorú, simulékony srác volt, róla nem gondolta, hogy valaha is bajba kerül. Steady B-t viszont balhés arcnak tartotta. A tárgyalás során kiderült, hogy más bankokat és vállalkozásokat is kirabolt a trió. „Bár nem tudom bizonyítani, esküszöm, hogy ugyanazok a srácok voltak, akik kiraboltak egy Holiday Innt, ahol korábban dolgoztam. A forma átugrott a recepción, és pisztollyal hadonászott az arcomba. Egyébként 1500 dollárt vettek el, és elmentek, de amikor megláttam azt a fegyvert a televízióban, tudtam, hogy ők voltak.” – mondta Danny Ozark, a philadelphiai komikus.
Illadelph halflife
Vékony a határvonal a hiteles gangsta rapszöveg és az életforma között. Vajon hány halott jut egy 50 cent-re, Game-re vagy Westside Gunnra? Mindegyiküket meglőtték, ők is lőttek másra. Megúszták. Steady B és Cool C nem. Mára már nem emlékeznek rájuk, csak a hardcore rapfanok. Sokan kéjelegve hallgatják a bűnódákat, de nem gondolnak bele, mennyire rá lehet baxxni. A sztorik mögött tragédiák sora húzódik. A hiphop ezt követően Philadelphiában nemcsak ennek az esetnek köszönhetően más irányt vett.
The Roots: What they do!
