Az Empire State Building építése képekben, avagy az extrém sportnak is beillő életveszélyes munka éve 1930-1931 között.
Az egyetlen dolog, ami tekintélyt parancsolóbb, mint az Empire State Building, az azok a férfiak, akik építették. A közhiedelemmel ellentétben nem indiánok voltak a fő emberanyag, hanem a bevándorlók. A munkások nagy része ír és olasz származású volt, de persze jelentős kisebbség volt a kisebbségeken belül sok mohawk indián vasmunkás is, akik a Montreal melletti Kahnawake rezervátumból érkeztek.
Mielőtt bármit leírnék, az első szó a szél, szél, szél kell, hogy legyen. Az egyik dolog, amit nem adnak
vissza a képek, a hihetetlen széllökések abban a magasságban, ami akár egy embert is fel tud lökni,
ez meg is történt többször, hogy lerepített valakit a szél.
Halál lazán?
Első az épület, a második a biztonság
Akkoriban az építőmunkásokra vonatkozó szabályok sokkal lazábbak voltak, mint manapság, sisak, beülő, biztonsági kötél nem mindenkin volt, pontosabban alig-alig.
Minimális hevederekkel dolgoztak (néha anélkül), halál lazán, vagy laza halál közeli szituációkban sétáltak a több száz méter magasan felfüggesztett gerendák mentén, kábeleken himbálóztak, és nem vicc, néha még a fémgerendákon is szunyókáltak. Az Empire State építési munkái és munkásai mágnesként vonzották a sajtó- és magazinfotósokat, így sok ilyen ikonikus kép is született az építkezésről. Van ma még olyan egyáltalán, hogy valaki a daru horgán himbálódzik a magasban?
A semmi ágán…
Ez nem csak most extrém, akkoriban sem volt szokványos, a New York Times rendszeresen írt a balesetekről, lezuhanásokról és az extrém sportnak is beillő mutatványokról.
Ahogy naponta minden biztosítás nélkül levegőbe lovagoltak a munkások az acélgerendák tetején, amelyet kereszttartóként úgy manővereztek a helyére, hogy a kábelkötélen lógtak, és lábukkal kormányozták a gerendát, majd ha odakerült, a semmi vékony peremén visszasétáltak rajta.
Az acélmunkásokkal együtt a szegecselők rettenthetetlen csapatai is ott dolgoztak, akik a forró vörösen izzó szegecseket verték a gerendákba, rögzítve őket a helyükre, hogy létrehozzák az épület acélvázát. A veszélyes és nehéz itt enyhe fogalmak.
Adrenalin junkie-k vagy kilátástalan munkások?
Ne feledjük el, hogy ekkor volt a nagy gazdasági világválság, a fél ország munkanélküli volt, ennek ellenére sokan nem vállalták ezt a munkát. Akik vállalták, azok között azért voltak őrültebb fickók is. Az egyikük így nyilatkozott: a „magaslati levegő, olyan mint a bor, megrészegít.” Valószínűleg az adrenalin okozta euforikus élményre gondolhatott. Ő egyébként aztán később is itt maradt és ablakmosó munkás lett. Róla készült ez a halált megvető, bátorságot sugalló, életigenlő kép. Aztán az építés után sok szokatlan kép készült a rettenthetetlen ablakmosókról, akik egy bőrszíjjal voltak csupán kirögzítve.
Bármennyire is rettenthetetlennek tűntek a szegecselők és vasmunkások, egy veszélyre, ha tudtak, figyeltek: az időjárásra. Ha esett, fennállt a csúszás veszélye. Amikor csípős hideg volt a merev vagy zsibbadt kezek nem tudtak jól fogni. Olyan filmbe illő jelenet is történt, hogy valakit egyszerűen lefújt a szél a magasból.
Akkoriban is volt humora az embereknek, sok kép erről tanúskodik, az egyik acélmunkás ujját épp a Chrysler Building csúcsára helyezi. Az elképesztően életveszélyes munkát végző embereken kívül akrobaták is mentek fel, de sok fotós is kockázatot vállalt a jó képek miatt. A leghíresebb kép ebből az időszakból a 11 ebédjét fogyasztó munkás (260 méter magasan), nem itt, hanem az 1932-ben az RCA felhőkarcoló építése közben készült. Legalább ennyire durva a fotósról készült kép is, aki a képet lőtte. Na de ki fotózta a fotót lövő fotóst, Charles C. Ebbets-et?
A bábeli torony számokban
Az Empire State Building építése 41 millió dollárba került, ez 2019-ben 565 millió dollárnak felelt meg, beleértve a Waldorf–Astoria lebontását is. Az építkezésre előirányzott összeg 60 millió dollár volt. Az állagmegőrzésre csak az elmúlt tíz évben 67 millió dollár volt a ráfordított összeg.
A telek megszerzése után 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. Az építkezésen 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban hivatalosan 14 építőmunkás veszítette életét, egy szocialista magazin azonban kinyomozta, hogy volt az 42 is, de jött a világháború és a múlt megszépült. Az épület rekordidőn belül, alig több mint egy év alatt készült el.
Az Empire State Building hivatalosan 1931. május 1-jén nyílt meg, negyvenöt nappal a tervezett nyitási dátum előtt, és tizennyolc hónappal az építkezés kezdete után. A megnyitó esemény súlyát jellemzi, hogy két korábbi kormányzó is ott volt, és az aktuális elnök, Herbert Hoover adta át.
Ez volt a világ legmagasabb épülete 1931 és 1971 között. Előtte a Chrysler Building,
majd 1971-től a World Trade Center ikertornyok lettek a világ legmagasabb épületei.
A The New York Times szerint az építtetők és az ingatlanspekulánsok azt jósolták, hogy a 380 méter magas Empire State Building „hosszú évekig ” a világ legmagasabb épülete lesz, ezzel véget vet az értelmetlen nagy New York-i felhőkarcoló rivalizálásnak. Ennek az volt az oka, hogy akkoriban a legtöbb mérnök egyetértett abban, hogy nehéz lenne 370 méternél magasabb épületet építeni, még akkor is, ha a szívós manhattani alapkőzetre alapozzák rá. Technikailag úgy vélték, hogy akár 610 m magas tornyot is meg lehet építeni, de ezt az akkori technikai fejlettség mellett gazdaságtalannak ítélték meg, különösen a nagy gazdasági világválság idején.
Az Empire State Building csak az 1950-es években kezdett nyereségessé válni, amikor végre először jött ki nullszaldóra a befektetés. Akkoriban a tömegközlekedés lehetőségei az épület környékén korlátozottak voltak a maihoz képest. E kihívás ellenére az Empire State Building hírnevének köszönhetően vonzotta a bérlőket, de ott volt a második világháború is, ami árnyékot vetett mindenre.
A tornyok tetejére 1950-ben egy 68 méter magas rádióantennát állítottak fel, amely lehetővé tette a környék televíziós állomásainak a sugárzást, meg persze nem titkolt célja volt, hogy még magasabbként lehessen az épületet bemutatni.
A Batman-jel és egyéb érdekességek
Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy Gotham az bizony New York metaforája. Az égre fellőtt Batman-jel ötletét is az épület adta. A négy Empire State Night lámpa együttesen akkor a világ legfényesebb folyamatos mesterséges fényforrása volt. A mérnökök szerint a jelzőfények 300 mérföldről is láthatók. A telepítés ára 250 000 dollár volt akkor, ez ma kb. 40 millió dollárnak felel meg. A képen a munkások az egyik új jelzőlámpát épp az épület 90. emeletére helyezik el.
Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták a toronyházra. Nagyon hamar védőháló is került a kilátóhoz, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot. 1945. július 28-án meg egy eltévedt B-25 Mitchell bombázógép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva.
Az Empire State Building New York város 102 emeletes, 381 méter magas épülete jelkép lett, 42 évig volt az USA legmagasabb épülete. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Nevét New York állam becenevéből (Empire State) kapta.
Az Empire State Building volt a világon az első épület, amely meghaladta a 100 emeletet, a város és végső soron az USA ikonjává vált.
