Útmutató kezdőknek a techwearhez
A techruházatot eredetileg úgy tervezték, hogy aktív igénybevétel mellett is működjön: olyan tevkényeségeknél, melyek extrém időjárási körülmények közepette zajlanak, illetve fokozott igénybevételek vannak kitéve. Ilyen példának okáért a hegymászás és a terepkerékpározás.
A techwear egyben a jövő ruházata a jelenben, a polgári lakosságnak
elérhető aktuális technológia, ami a legtöbbet hozza ki az anyagokból.
Ha észrevetted, hogy stílustudatos polgártársaid közül többen úgy öltözködnek, mintha statiszták lennének egy futurisztikus sci-fi thrillerben, akkor nem vagy egyedül. A másik fele mintha a körúton készülne a csúcstámadásra, olyan expedíciós kabátokban csattog át az Oktogonon. A techwear és gorpcore egy jóhiszemű trend, a technika és a funkcionális túraruházat, ami keveredik egy kis military életérzéssel. Délutáni sörözéshez, hétvégi túrázáshoz, de világégéshez, polgárháborúkhoz és klímakatasztrófákhoz is alkalmas öltözet.
Normcore, gorpcore, hikercore és a techwear
Avagy amikor a gazdagok szegények, és a szegények gazdagnak akarnak látszani.
A normcore az utóbbi évek legszerethetőbb stílusa. Valójában mindig is itt volt, csak a divatguruk a nagy görcsölés közben most vették észre. Hozzá kell tenni, hogy a trend trendülését Steve Jobs techguruvá válása és mennybementele is segítette. Most nem halálára, hanem a legendává válásáról beszélek. Egyszerű alapdarabok, sportcipők, márkajelzés nélküli ruhák. Innen már csak egy lépés a gorpcore.
A gorpcore a nevét a túrázók alapvető élelmiszerforrásából származó kifejezésből kapta: „G.O.R.P. (Good Ol’ Raisons and Peanuts” [Jól bevált mazsola és földimogyoró]). Ez a túra- és hegyiruházat-esztétika az elmúlt években egyre nagyobb lendületet kapott.
Régebben a gorpcore olyan embereket jelölt, akik tényleg túráztak és ezeket a ruháikat hordták a városban is, nem különösebb trendcéllal, hanem ez volt nekik.
Ők most a hikercore arcok. Ezt nem kell túlgondolni, olyan emberek akik tényleg járnak túrázni, sziklát mászni, ha úgy van, szabadban is alszanak, isznak patakvízből, nem kell rögtön a K2 megmászására gondolni. Az újfajta gorppcore pedig a techwearrel együtt a legújabb trend, itt jórészt gazdagok és városi yuppie-k veretnek high-tech hegymászó és egyéb outdoor szettekben.
Egy nagyobb kulturális váltás van folyamatban. Az outdoor márkák megdicsőültek, és még drágábbak lesznek, emelett a high-fashion divatházak a streetwear után a túramárkákra csapnak le. A techwear cuccok meg mindig is drágák voltak.
Kempingsikkes divattervezők a kávéházban túrázóknak
A Givenchy, Lanvin, Prada high-tech túracuccokat visz a kifutóra. Lássuk be, hogy a Moncler már rég nem egy símárka, hanem a gazdagok vagy a gazdagnak látszani akarók presztízs pufikabátja. Legyünk őszinték, 3500 dollaros Gucci x The North Face sátrat kevesen fogják rendeltetésszerűen sárban, esőben használni. Ez egy hiperhegyi, high-fashion, trendbe szabott túraruházat.
Techwear azért több mint divat
Részben azért is, mert állandóan fejlődik, ezért a progresszivitás a mozgatója, nem a divathullámok.
A techwear lényegében pontosan az, aminek hangzik: „technológia” (néha a szó leglazább értelmében), amelyet olyan bonyolultan összerakott, kidolgozott ruhák formájában viselhetsz, amelyeket egy csomó ember tervezett, akik soha nem áldozzák fel a funkciót a dizájnért.
Ha megy a ruhamárkád szekere, könnyen növelheted pamuttal, viszkózzal, farmervászonnal az anyagigényedet, de durva technológiai core-ruhákat készíteni sokkal nehezebb. A speciális anyagok költsége, a műszaki háttér miatt is egyszerűen nehezebb elkészíteni
A ragasztott varratok, a hibrid szerkezetek és a vízálló cipzárak speciális (értsd: drága) gépeket követelnek a mintavételhez, nemhogy a gyártáshoz. Ez nem olyan dolog, amit a szabászatban ülve összevarrathatsz.
Ki kell lépned a divatcégek nagyipari hálózatának köréből és találnod kell egy speciálisabb techcéget, amely együttműködhet veled.
Az olyan ritka gyártóhelyeken kívül, mint a portlandi Studio 317, a technikai ruházati cikkek elkészítésének eszközei látszólag elérhetetlenek a feltörekvő márkák számára.
A funkció is lehet divat
Manapság a legjobb techweardarabok tulajdonképpen felszerelések extrém helyzetekre. De lássuk be, nagyrészt nem extrém hideg vagy meleg tájakon dohos barlangokban vándorolnak ezekben. Sajnos életszerűbb, hogy a SUV-terepjárók és kávézók közötti kis időkben hordják a drágább darabokat, amikor a flaszteren mozognak a szabad levegőre szabadult vállalkozók.
Önálló stílusmozgalomként a techwear már egy ideje pezseg a divatkultúrában. Van valami megnyugtatóan megnyugtató abban, ha olyan ruhát viselünk, amely sokkal többet kibír, mint amennyire szükségünk lenne. Világvégi katasztrófaelhárító szettekben isszuk a kapucsínót, és klímaválságról diskurálunk.
„Figyeljen, ha letenne egy helikopter valahova mélyen a hegyek közé, sírnék” – mondja Mordechai Rubinstein (Mr. Mort stylist) – „Városi ember vagyok, de szeretem ezeket a túra és techruhákat, igaz csak a városban hordom őket, nem szélsőséges környezeti körülmények között. Szeretem, mert kényelmesek, sokáig tartanak, és valahogy divat felettien divatosak.”
Na, nézzünk körül a komolyabb tech és outdoor cégek világában! Mivel a luxuskategória határait súrolja, sok olyan kis cég van, mint a Norvegian Rain, ezért csak áttekintésnek fogd fel a listát, nem tudunk minden fintetech kézműves céget megemlíteni, és a Hoka-féle futó- és túracipő vonalat is kihagytuk a listából.
ACRONYM
Senki sem tett többet az igényesen megtervezett techcuccok népszerűsítéséért, mint Errolson Hugh, és kultikus brandje az Acronym, amely a modern techwear szinonimájává vált. A mozaikszó minden listán az első név, ha outdoor techcégekről van szó, a Hugh pedig saját márkájának legjobb reklámja. Amióta 1994-ben elindította a márkát, a techwear szcéna nyilvános arca lett, az Acronym pedig a zászlóshajó (már akik megengedhetik maguknak: a márka termékei nem olcsók).
Vollebak
A Vollebak cég lényege, hogy nem a trendeket, aktuális szabásmintákat, hanem a fejlesztéseket figyelik, és a legújabb technológiai újításokat (ha lehet) megpróbálják beépíteni a ruházati iparba. Vollebak nem is outdoor márkaként tekint magára, hanem egyfajta technikai startupként, a divatvilág Teslájának is hívják őket. A márkát 2015-ben a Tiddball ikrek indították útjára. Részletesebben itt olvashattok róluk.
Divat és high-tech – belvárosi outdoor
Stone Island
A gazdagok és a gazdag huligánok márkája.
A legtöbb Stone Island termék azonnal azonosítható a jellegzetes iránytűről és az innovatív szövethasználatról. A Shadow Project, a Stone Islandes Carlo Rivetti és (kitaláltad) Errolson Hugh folyamatos együttműködése egy lépéssel továbbviszi a márka elkötelezettségét az ergonómiai formatervezés iránt azáltal, hogy a műszaki teljesítményre összpontosít. Stone Islandben embert én még hegyek között nem láttam, ennek ellenére tényleg minőséget képvisel a cég.
C.P. Company
A Stone Island alapítójának, Massimo Ostinak az agyszüleménye a C.P. A cég 1971 óta működik.
Kezdetben Chester Perry-nek nevezték a márkát a vállalkozó barátja Corrado Zannoni javaslatára, de a cég nevét 1978-ban megváltoztatták. Chester Berrie és Fred Perry (híres angol brand) a név miatt pert indított, ezért a C.P. használatára álltak át. Talán a legismertebbek a könnyen felismerhető „Goggle Jacket” megoldásukról, és akárcsak a Stone Islandnél, az úttörő festési és anyaghasználati technikáikról.
Isaora
Az Isaora egy New York-i székhelyű márka, amely a magára a ruházattudományként emlegetett megközelítést alkalmazza. Fenntartható, újrahasznosított anyagokból készült, bonyolult felépítésű minőségi ruházat értékesítésére álltak rá.
Snowpeak
A Snow Peak „szabadtéri életstílus-alkotónak” nevezi magát, és bár kínálata inkább a gorpcore oldal felé hajlik, de a techwearrajongók is találnak náluk mindent. Amúgy is ki tudja követni azt hol a határ a kettő között.
Túracucc és a high-tech
Általában a hegymászó outdoor cégek vannak a legközelebbi kapcsolatban a techirányzattal.
Sokak számára a szabadtéri techwearruházat ugyanazzal a néhány nagy outdoor márkával kezdődik és végződik: The North Face, Patagonia, Artyrex, Nike ACG, Adidas Equipment, Fjall Raven, Haglöf, csak hogy pár nevet említsünk.
A The North Face a világ egyik legikonikusabb felsőruházati márkája, a Black Series termékcsalád pedig ultra strapabíró anyagaival és technikai szöveteivel (Tyvek és a Spectra stb.)
Tulajdonképpen a legnagyobb brandek is fejlesztenek és használnak űrtechnológiát. Egy Adidas-nak, Nike-nak szintén sok fejlesztése van.
A Nike ACG, az Adidas Terrex, Parley a The North Face Black Series olyan őrült anyagokat tartalmaznak, amelyeket ritkán fognak igazán komolyan igénybe venni a felhasználók, de minden alkalommal főnöknek, a „gazdának” érezheted majd magad, amikor viseled őket. Kevés angol drilltrap klipet látsz ma magashegyi technikai ruhák nélkül. Azok a durva londoni mínuszok ugye.
White Mountaineering
A White Mountaineering egy viszonylag kicsi japán márka, amely zökkenőmentesen egyesíti az élvonalbeli műszaki anyagokat az OG „teljesítményű” szövetekkel, mint a gyapjú és kordbársony, hogy új, jól bevált stílusokat alkosson (az Adidas-szal való együttműködés a három csík egyik legjobbja). Ha odateszed magad a Boráros téri Adidas outletben, lehet néha találni, mert a sok old school rapper és focirajongó Adidas-hívő nem vágja ezeket a „mánténerínges” izéket.
Mennyire white ez a mánténéríng outdoor techkultúra?
Van egy furcsa megközelítés is a hi-tech cégekkel kapcsolatban, miszerint ezek a gazdag fehérek márkái. Túltoltnak érzem, de tényleg problematizálják ezt a kérdést. Az egészben az a vicc, hogy a feketék által népszerű márkák 99%-ban szintén fehér tulajdonosok kezében vannak. És mi a helyzet az ázsiaiakkal, most ők hova sorolhatók? Sőt, nincs olyan, hogy egy fajta ázsiai ízlés, mint ahogy nincs olyan, hogy gazdag fehérek ízlése. És mi a helyzet az olajmágnás arabokkal, akik szintén luxyban tolják? Szóval ez nem ilyen egyszerű. A síelők mindössze 7,3 százaléka, és a hegymászók megdöbbentő, de csak 1,5 százaléka fekete. Másik oldalról kicsit más a divat USA-ban és más Európában. Mint említettem az angol rapperek kimondottan szeretik a technikai ruhákat. Rég rossz irány mindenhol politikát keresni.
Hol keressük a stílusunk, ha nem szakadt ránk egy aranybánya túrázás közben?
Először is nem minden arany, ami technek látszik, nem kell minden tudományos dumának bedőlni. Tulajdonképp a gyapjú az egyik legszuperebb, évezredes finetech textil product by the special living creature called sheep. Aztán sok neoprén és egyéb anyag levándorol a Decathlon saját márkás termékei szintjére is. És ezzel nincs is semmi baj, teljesen jól használhatók azok a termékek is. Aztán azt se felejtsük el, hogy tech és outdoor cuccok fele a katonai, hadműveleti felszerelésekről van lekoppintva. A gore tex, cordura anyagok mindenki előtt ott jelentek meg először. Ha kicsit beleásod magad a military, surplus ruházat világába, viszonylag normális áron akár olyan kabátot is vehetsz, ami letakar a radarról, ha illegálisan szeretnél outdoor high-tech határátkelő turizmusban kalandozni. Amúgy a hadi ruházatra is jellemző, hogy a bakás helyett a békés hétköznapok közkedvelt viseletei. De erről majd egy másik cikkben.
