Barion Pixel

10+1 halálos szamurájfilm

Benedek Csanád

2022.06.11.

15.5 perc

Makotoni-moushiwake-gozaimasen-deshita

Ne asszociálj a Die Hard-os toronyházra, csak rögtön az elején elnézést kérek minden japántól. Miért is?

Először is olyan, hogy szamurájfilm csak a nyugati kultúrában van, ez egy összemosott valami. A szamuráj szót se szeretik, mert szolgát, hűbérest jelent, igazából a bushi (harcos, lovag) kifejezést használják szívesebben.

A második dolog amiért elnézést kérek, hogy a kardvíváshoz kapcsolódó filmek a japán kultúrában chambara néven futnak.

Aztán a harmadik dolog, hogy mi szamurájos filmnek nézünk minden japán történelmi filmet. A lakott japán szigeteknek is van úgy 130 ezer éves története és van egy jó ezer év, amit bőven lehet kardozós, sikongatós kalandfilmnek használni. Aztán japánban a sógunátus, szamuráj hűbéri időszak bármilyen filmhez jó alapanyag.

Vannak szerelmes szamurájos, meleg szamurájos, vígjáték szamurájos filmek is. Külön kategória a
bosszú és a jakuzás filmek. Amit ígérhetek, vér, intrika és jó filmek. A jó filmeken van a hangsúly.

Tulajdonképpen engedd el azt, hogy most harcias filmekről van szó. Nézd inkább úgy, hogy ezek megküzdési stratégiák. Jamaoka Tessu az egyik legnagyobb kardforgató szerint is a legjobb harcos az, aki elő sem kell vegye a kardját, aki megelőzi a csatát.

Ha nagy szaki vagy, akkor is lehet, hogy tudok neked újat mondani. Ha csak érdeklődsz a filmeknél jelzem, hogy mire számíts. Nem merem kijelenteni, hogy minden japán bushi kultúrához kapcsolódó filmet láttam, de általános iskolás korom óta vadászom őket. Maradjunk annyiban, hogy amikor választanom kellett, hogy lehet, hogy megbukok matekból vagy megnézem a Hét szamurájt a moziban, akkor megbuktam matekból, családom nagy örömére. Erre most egy japán azt mondaná, na, ez is aztán sokat megértett a szamurájok első leckéjéből: a kötelességtudatból.

Jamaoka Tessu

1. A hét szamuráj/Seven Samurai (1954)

Mi lehetne más az első film, mint Akira Kuroszava hősiességről és humanizmusról szóló monumentális meséje, amely a 16. század végén, a Hadakozó Államok időszakában játszódik. Tán a rendező leghíresebb alkotása (Vihar kapujában fanok most prüszkölnek).

Az 1954-es Velencei Filmfesztiválon (Mizoguchi, Ugetsu Monogatarija mellett) az Ezüst Oroszlán-díjat is megkapta, és a 2012-es Sight & Sound kritikusok szavazásán a 17. helyen végzett minden idők legjobb filmjei között. Na, most azt kell tudni, hogy a leghíresebb roninos film egy hamis szamurájos film. A korabeli japánban kasztrendszer volt, a szamurájok nem igazán foglalkoztak a parasztokkal. Na, ezt úgy értsd, hogy még a nyelvüket se teljesen értették. Ez a film példaadás akart lenni a modern japán elit számára, hogy össze kell fogni, nincs mese, erről szól a mese.

A film hat ronint (mester nélküli szamuráj) mutat be, amint összefognak, hogy megvédjenek a fosztogató banditák ismételt támadásaitól a sújtott falut. Hogy miért csak hat az a hét, a filmből megtudod. Az epikus három és fél órás film a kor legdrágább japán produkciója volt.

A film hosszúsága az egyes szereplők narratív íveinek kibontása, a dráma fokozása érdekében indokolt, ami egy gazdag és magával ragadó alkotást eredményez.
A film nagyon sok más alkotás inspirációja lett, számos nemzetközi produkció archetípusát adta. 1960-ban a Hét mesterlövész egyértelmű remake, a Piszkos tizenkettő is bevallottan innen vette az ötletet, a bollywoodi Sholay is (1975), és a sor hosszú. Kuroszava még sok fontos történelmi szamurájos filmet készített. Na, most ezekkel az a helyzet, hogy mind jó, csak másnak is helyet kell adni.

Jojimbo, Sanjuro, Ran/Káosz, Kagemusha/Árnyékharcos, Véres trón (Machbeth feldolgozása) mind komoly filmek. A Jojimbo tetejébe a Clint Eastwood-os magányos pisztolyhős filmek alapforrása is. Remélem a westernfilmesek állítottak valahol Kuroszavának egy szobrot, mert annyit „inspirálódtak” tőle, hogy az már szinte koppintás.

2. Harakiri (1962)
Aminek az eredeti címe Seppuku, ugyanis a harakiri degradáló. Kobayashi rituális öngyilkosság témakörét is körbejáró filmje igazából a japán politikai elit cinizmusáról is szól. Japánban, ha nem értesz egyet a vezetéssel, akkor rituális öngyilkossággal is felhívhatod a figyelmet, hogy változtasson a nézetein a vezető.
Egy hadúr amúgy kérheti is szamuráját seppukura. Ebből indul a film, hogy egy unatkozó főnemes egy fiatal bushit mintegy megtehetem alapon, kíváncsiságból öngyilkosságra kényszerit. Ekkor beindul az események egy olyan láncolata, amikor a vért csak vérrel lehet lemosni.

3. Tasogare Seibei/The Twilight Samurai/Az alkonyat harcosa (2002)
Yoji Yamada filmje az egyik legszebb történet a kisemberről. Mert igen, még egy szamuráj is lehet kisember. Az 1868-as Meidzsi-restaurációt megelőző feudális kor szürkületi éveiben (az alkonyatban) a szamurájok alig kaptak a megélhetésükhöz elegendő pénzt/rizst. Már eleve az is egy idejétmúlt dolog volt, hogy rizsben fizették ki őket, ami sérülhet, megromolhat és el is kell adni. Tulajdonképpen éheztek, de munkát meg nem vállalhattak. A büszkeséggel meg nem lehet jól lakni. A Harakiri is ezt a témakört járja körbe. Az alkonyat harcosában a finom humor ad egy sajátos ízt a filmnek.

A filmet minden létező díjra jelölték, sajnos Oscar-díjat nem kapott. Kellett volna. A Twilight samurai igaz történet és a film vége még szívfájdítóbb az utószóban elmondott történet fényében, ennek ellenére nagyon is szellemes film.

Yamada Szamuráj-trilógiájának másik két filmje a The Hidden Blade/Rejtett penge (2004) és a Szerelem és becsület (2006), ami egy vak szamuráj párbajáról szól, mind alapfilmek. A rejtett pengén külön sokat vacilláltam, azt vedd úgy, hogy rajta van a listán.

4. Ronin Gai (1990)
Ez nem a kedvenc szamurájos filmem, hanem a kedvenc filmjeim közül az egyik. Pár évente újra nézem, valami olyan sajátos hangulata van rám, még azon is elgondolkoztam, hogy van-e lélekvándorlás és nem voltam-e ott én is. Csak reménykedem, hogy nem a para oldalon. Ez a film egy vers tulajdonképpen.

A történet sajátosan japán: az Edo vöröslámpás negyedében élő roninok egy csoportja kallódik, munka nincs, megaláztatás akad. Az egész filmet végigkíséri a döntések és annak következményei. A választásaid ne fogd a körülményekre, és ne feledd, sohasem késő. Főhősünk a végén felszívja magát és a szakét, aztán rendet vág a rendetlenségben. Ha valaki nem értené a sok kardot, tudni illik, hogy a korabeli japánban a jó minőségű penge kincs volt. Harcosunk nem sokat variál, beletöri a rozsdás bökőt a perverz kéjgyilkosokba. Több spoiler nem lesz.

Ha lehet emberarcú szamurájos filmekről beszélni, márpedig lehet, akkor a Twillight Samurai, a Ronin Gai ilyen.Illik még megemlíteni az Eső Utánt/After the Rain (1999), amit Kuroszava akart megrendezni, de Takashi Koizumi csinálta meg. Na de most jöjjenek az embertelenebb arcú bushik, szamurájok és kósza roninok.

5. Ölj! Kiru/Kill (1968)
Hány olyan szamurájfilm van, amely a cselekményszálakat az ismétlődő kardharc-jelenetek köré szervezi, amikben szinte lehetetlen kitalálni, ki kiért, ki ellen harcol, vagy egyáltalán miért kell bárkinek is harcolnia valakiért vagy ellen? És hány olyan szamurájfilm létezik, ahol egy vándor vagy mester nélküli megfáradt ronin úgy dönt, hogy na, ez mégis csak sok, és akkor belekeveredik bármibe. Majd mind Kihachi Okamoto filmjét használják vonalvezetőként. De ez nem azt jelenti, hogy a Kiru! egy sablonos film. Majdnem komikus, legalábbis ha a magatartási és becsületkódexek cinikus kritikáját humornak lehet tekinteni. Ebben rejlik a film belső poénja: Lehet, hogy szamurájnak lenni ránézésre elbűvölőnek tűnik, de közelről nézve semmi elbűvölő nincs egy olyan szakmában, ahol az önfenntartás a legfontosabb, és a kötelesség egy nagyon-nagyon távoli pillanatba van kiszervezve.

6. 13 Assassins/Jûsan-nin no shikaku (2010)
Sok esetben azért írom oda a gyártás évét, mert sok film vagy remake, vagy egy olyan japán történelmi eseményt mesél el, ami nekik evidens, nekünk nem. Magyarán több film is feldolgozta az adott témát. Az 1844-ben játszódó 13 Assassins egy ilyen történet. 13 roninná váló bushi egy tengerparti kis faluban legyilkolt 99 embert, egy helytartót és a szintén képzett szamuráj testőreit. Hogy hogy kell egy bosszút szisztematikusan végigvinni, azt innen megtudod, az igazi harcban nincs lovagiasság, mindben trükk megengedett.

Itt kell említést tenni Eichi Kudo rendezőről, aki két filmjével is felkerülhetett volna a listára, ilyen a 11 szamuráj, és az 1963-as azonos című, a műfaj klasszikusának számító 13 Assassins, aminek ez a Takashi Miike által készített feldolgozása. Japánban a szamurájos bosszúfilmek külön kategóriát képeznek. Ezek közül a leghíresebb a 47 ronin bosszújához kapcsolódó filmek. The 47 Ronin (r.: Kenji Mizoguchi), Chushingura (r.: Hiroshi Inagaki), The Fall of Ako Castle (r.: Kenji Fukasaku) és sorolhatnám még. Ezen kívül is fontos bosszúfilmek még a Hideo Gosha által rendezett Goyokin, vagy Samurai Rebellion (Kasaki Kobayashi). Ezt azért részletezem ennyire, mert japánban óriási hagyománya van annak, ha nem értenek egyet egy politikai vezetővel, akkor először páran rituális öngyilkosságot (seppukut) követnek el, hogy jobb belátásra bírják (lásd Misima Jukio), majd ha ez sem működik, akkor ha egy mód van rá, megölik.

7. Tabu/ Gohatto (1999)
Ha annyit mondok, hogy Nagisa Ōshima rendezte és játszik benne Kitano és Asano is már tudják a hozzáértők hogy ez garancia a minőségre. A történet a bakumatsu időszakban, a szamuráj korszak végén, a 19. század közepén játszódik. Csak azért nem mondom, hogy kényes témákat feszeget, mert japánban nincs ez a meleg kérdés, ami nálunk. Ugyanis teljesen másképp kezelik a témát, hagyományosan is. Konzervatív érzelmű olvasóknak figyelmét felhívnám arra a fura európai cenzúrázási szokásra, hogy a Hagakure és egyéb japán vagy kínai művekből sokszor egyszerűen kihagyták a meleg szálat. Szóval nem ők, hanem mi hamisítottuk meg a múltat, hogy megfeleljen az elképzeléseinknek. A bushi világ vége mellett egyébként a zárt férfitársaságban kialakuló homoerotikus viszonyok a film egyik fő témája, de ez is nagyon visszafogott, mérsékelt ábrázolást kap. Nem értelmezhető könnyen egy európai szem számára. Szerelem és harc, szerelem és halál összetartozásának esztétikájával foglalkozik az alkotás. A film a szenvedély olyan nyelvéről beszél, amit mi innen kevéssé értünk.

8. Az utolsó kardvágás/Mibu gishi den/When the Last Sword Is Drawn (2002)
Az Indulásokért Oscart is kapó Yoyiro Takita filmje. „Az utolsó kardvágás” valójában az igazi Utolsó szamuráj, ami nincs is a listánkon. A Meiji-reform előtti zavaros időszakba kalauzol el minket a film, amikor egy elszegényedett szamuráj, Yoshimura bérbe adja a kardját a mindenfajta változást tagadó Shinsenguminak. Ezek annyira megveszekedett alakok voltak, hogy levágtak egy embert csak azért, mert európai ruhában volt. Yoshimura bár nem ért egyet a Shinsengumi céljaival, személyes példaadásával megváltoztatja azoknak az embereknek az életét, akikkel találkozik, és ez az életszemléletet, ami átjön. Mellékszál, de érdekesnek tartom ebben a filmben, hogy mennyire lazán kezelték sokszor a háborús bűnösöket a japánok. Itt is a történetet az egyik vérengző gazember meséli el egy orvosnak, hogy milyen ember is volt az orvos apja, akit nem ismerhetett, pont ezeknek a hőzöngőknek köszönhetően.

9. Zatoichi
Zatoichi, de melyik? Ugyanis Zatoichi egy sorozat volt, aminek minden része egy órás, és amúgy is készült több egész estét betöltő játékfilm is róla.
A 2003-as Takeshi Kitano-s Zatoichi, aminek a magyar címe (A szamuráj) tipikus fordítási baki. Valószinűleg a fordító a filmet se nézte meg. Ugyanis köztudott, hogy a Zatoichi egy vak masszőr, ez a pláne benne. Utolsó három filmtörténetünk kitalált karakterek, de klasszikusai a kardforgatós chambaráknak. Zatoichi ritmusában, stílusában is egy remekmű. Kötelező darab. Ja, és Kitano szőke benne. Oké.

10. Shogun Assassin/A sógun orgyilkosa (1980)
A listán szereplő egyik legvéresebb darab, a Shogun Assassin az 1970-es évekbeli Lone Wolf és Cub filmek rövidített változata, amelyet az azonos című mangából adaptáltak. Egy szamurájt elárulja a saját gazdája, aki nindzsákat küld rá, hogy öljék meg. De nem tudják, viszont a feleségét levágják, így ő gondoskodik magáról és kisfiáról. Bosszút esküdve átvág az életen és mindenkin, aki olyan szerencsétlenül jár, hogy az útjába kerüljön.

+1 Yurusarezaru mono/Unforgiven/Nincs bocsánat (2013)
Sang-il Lee (Gonosz) japán-koreai filmrendező sajátos utat választott és úgy döntött, hogy Clint Eastwood Oscar-díjas Unforgiven című filmjét japán 19. századi eseményként értelmezi újra. A Hét szamurájból az amcsik forgattak Hét mesterlövész címmel filmet, Lee pedig a Nincs bocsánat westernjéből easternt csinált. Az eredmény önmagáért beszél. Itt még a jók is rosszak. A záró jelenet nagy lecke a bushidoból.

A lista a kard élén táncol
A listáról sok klasszikus kimaradt Mizoguchi Ugetsu története, a Zatoichi sorozat, a női bosszúfilmek, amik a Kill Billt is ihlették, Mijamoto Musashi életét feldolgozó három filmes monstre vállalkozás és sok anime is, mert abban is vannak zseniálisak. Pár szó még a japán kardvívásról.

A legdurvább extrém sportok egyike, ami valaha létezett az illegális kardpárbaj. Ugyanis Japánban nem nagyon adták ezt a „első vérig” típusú európai finomkodást. Persze egyetlen főnemes sem örült, hogy illegálisan vagdossák egymást a szamurájai. Ennek ellenére sok kardvívó iskola létezett, és ezek rendszeresen kihívták egymást halálos párbajokra. Jamaoka Tessu „a kard nélküli” iskolájának végzősei pedig csak akkor kaphattak „diplomát”, ha legalább egyszer minden iskola tagot legyőztek. Úgy értem egyszerre, vagyis napokig elkardozgattak. Ez persze fakarddal történt, és általában ájulásig tartott. Az iskolának amúgy 7-8 hivatalos végzőse volt összesen. Hát ilyenek ezek a japán kardvívók.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Kölyköd voltam: doksi a Kölykök című filmről

Bad Sport: a sport árnyékos oldala

STAX kiadó, ahol a lélek zenéje született

Primal: a bennünk élő ősember

Urotsukidōji, a tiltott gyümölcs. Csakis elvetemülteknek!

Summer of Soul: a fekete Woodstock