Mítosz és valóság talákozása. Mit tudunk mi róla és a legendáknak mi köze van a valósághoz. Lehetséges, hogy a külföldön leigsmertebb magyar nő egy kéj- és sorozatgyilkos?
Divat és trend rovatunkba a múltból is be lehet kerülni. Ma egy furcsa kultúrtörténeti érdekességel foglalkozunk. Sokan nem is gondolják mennyire trendi és népszerű a „Vérgrófnő”. Báthory Erzsébet ma az egyik legismertebb magyar történelmi személy külföldön, természetesen Puskás Ferenc után. A róla szóló irodalom szinte kimeríthetetlen, angolul még nem létező naplóját és levelezését is kiadták. Történészek vitatkoznak arról, hogy valóban megtette-e mindazt, amivel vádolták, vagy inkább ő tekinthető áldozatnak.
A történelmet nem csak csinálják, hanem írják is. Néha vérrel.
Mindaz, amit tett, vagy éppen amivel megvádolták, furcsa módon, több mint egy évszázadig lappangott. Csak 1729-ben Thuróczi László jezsuita szerzetes munkájában (Ungaria suis cum regibus compendio data) került az írástudó közönség elé. Azonban ettől kezdve megállíthatatlanul terjedt az őrült, kegyetlen asszony története. A szadista, horrorisztikus elemekkel gazdagított történet a XX. századra már körbejárta a földgolyót és a különféle szubkultúrák is magukévá tették Európától egészen Dél-Amerikáig. A magyar grófnő világsztár lett, pontosabban legendává vált.
A rejtélyességet még fokozta és a vámpíros vonást erősítette, hogy a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben köztudott volt. A család címerében is benne van sárkány és a sárkányfog. Vlad Tepes-Dracula gróf is tagja volt e lovagrendnek. Tudod, mit akarok sejtetni, hogy ez a vámpírok lovagrendje, brrrrr. Tetejébe Erzsébet férje se volt akárki, Nádasdy Ferenc a félelmetes hírű fekete bég, aki 48 éves korában egy ütközetben meghalt. Olyan államférfiakkal említik gyakran egy körben, mint Bethlen, Bocskai, Zrinyi. Mit csinálnak a jó magyar nemesek, egy ilyen ember halála után? Megprobálták az asszonyt megszerezni a vagyonért. Vagy a vagyont az asszony nélkül.
Elterjesztették, hogy a csejtei kastély a horror háza volt, ahol mindennaposak voltak a kínzások és gyilkosságok: hogy Erzsébet szűzek kiontott vérében fürdött, hogy ifjúságát megőrizze.
A hamis hírverés gyanújára ad okot a Habsburg-udvar azon törekvése, hogy megszerezze a Báthory–Nádasdy-vagyont, hiszen Erzsébet gazdagabb volt, mint az akkor uralkodó II. Mátyás magyar király. Birtokai a Vajdaságtól a Felvidékig nyúltak. A csejtei várban rajtaütésszerűen jelentek meg hivatalnokok és katonák 1610. december 29-én, de ők sem találtak egyetlen helyet vagy tárgyat, amely több száz leány meggyilkolását bizonyította volna.
A vizsgálat tehát lényegében sikertelen volt, a per be sem fejeződött, és ítélet sem született. Báthory Erzsébetet befalazták a vár egyik szobájába, csupán akkora nyílást hagyva, amin ételt és italt adhattak neki.
A szerencsétlen asszony esze megbomlott, de a körülményekhez képest sokáig bírta: 1614. augusztus 20. éjszakáján hunyt el. Hasonló koholt vádak alapján végezték ki rá pont 100 évre Géczy Juliannát a „lőcsei fehér asszonyt” is. Nem mindig volt jó nemesasszonynak lenni a férfi egók hatalmi játékában. Bár a cikkünk a Báthory jelenségről szól, de mivel mindenki a bulvár részeket pörgeti fel, fontosnak tartottuk a történeti tények tisztázását és valamennyire igazságot szolgáltatni a valódi áldozatoknak.
The Blood Countess
Olyan kultusz van körülütte amit mi nem is sejtünk itthonról.
Báthori Erzsébet, „The Blood Countess of Csejthe” ma is, mint valami vámpír, női drakula él a köztudatban. A végül már véres mágiát is űző Báthory Erzsébetet a 20. század kultikus alakjává tették a különféle irodalmi és képzőművészeti feldolgozások. Misztikus horror és pornografikus filmek karaktereit mintázták a legendás tömeggyilkosról. Ezekben a túlfűtött történetekben gyakran említik „Vérgrófnőként”, „Csejtei rémként”, “magyar Drakulaként „Vámpírkirálynőként”. Vértől tocsogó legendája ihletet adott számos műnek:
Most ezt tényleg nem fogod elhinni, de szerintem nincs olyan skandináv rocker, aki nem tudja
ki Báthory Erzsébet. Elképesztően sok metál és blackmetal zenekar foglalkozott vele.
Kezdjük rögtön azzal, hogy a svéd Bathory együttes róla vette a nevét. Csakhogy a Bathory nem egy a blackmetal zenekarok közül, hanem az egyik leghíresebb. Az angol Cradle of Filth zenekar Bárhory Erzsébetről írta az egész Cruelty and the Beast albumát. A magyar Tormentor zenekar 1988-as Anno Domini című albuma egyik számának címe Elisabeth Bathory. A japó X Japan együttes 1989-es Rose of Pain című dalát szintén Báthory Erzsébet ihlette. A svéd Ghost zenekar Opus Eponymus című lemezén az Elizabeth című szám róla szól. A Diablo II című számítógépes játék egyik küldetésének ihletője, ahol a „The Countess” néven szerepel Erzsi.
A Ragnarok Online című koreai számítógépes játék egyik szörnyszereplője ki más, mint „Bathory”. Walerian Borowczyk Erkölcstelen mesék (1974) című filmjének egyik epizódjában Báthori Erzsébet a főszereplő. Bathory – A Legenda Másik Arca című 2008-as lengyel szuperprodukcióban, természetesen nem tudjuk meg a legenda másik arcát, csak azt, amit a néző elvár, véres ritusokat és perverziót. A sor szinte végtelen.
A grófnő (The Countess), 2009
Nem friss film a Julie Delphy által rendezett 2009-ben megjelenő The Countes (magyar fordításban A grófnő), ám történetileg szerves része lehet magyarságunknak, még ha nem is a szkíta eredetmítoszt kutatja. A film szintén a 16. századi grófnő történetét dolgozza fel, mely mítosz meglepően sok olyan adalékot tartalmaz, amik a mai világunkban is feltűnnek és megjelennek.
A grófnő Erzsébet életetét járja körül, kinek kegyetlenségéről legendák csarnokai épültek, alakja vámpírszerű borzlamak szimbólumává vált, és története számos alkotást inspirált a filmművészetben is. Ám a mítosz, miszerint Erzsébet szűz lányok véréből nyerte volna fiatalságát a későbbiekben tévesnek bizonyult. Egyébként technikailag sem lehet a vérben megfürdeni, ugyanis annak szerkezeti tulajodonsága az alvadás.
A történeti feltárások után mint már említettük egyetértés alakult ki abban, hogy koncepciós eljárások alá vetették Nádasdy Ferenc özvegyét. Erzsébet férje halála után egyedül irányította hatalmas birtokait és viselt hadjáratokat, így célpontjává is válhatott a hatalmi viszályoknak.Tekintve, hogy ez egy történelmi alkotás, elvárható lenne a történeti hűség is bizonyos tárgyi kérdésekben. Egyes tények figylemen kívül hagyása, illetve a helytelen és pontatlan kusza ábrázolás, nem nézhető el ebben az esetben. Ugyan kosztümös filmről van szó, mégis mintha egy színdarabot látnánk, valahogy megdermed a díszlet és a ruha a szereplőkön.
A karaterábrázolás többnyire a főhősre koncentrál, más szereplőket felületesen látunk és érzékelünk. Így ha feltételezzük, hogy volt rendezői szándék, ez nem véletlen. Mint a szerző korábbi munkáibban, itt is erőteljes figyelmet kap a női nézőpont és annak részletgazdag ábrázolása.
Mindenesetre, ha eltekintünk attől, hogy ez egy történelmi film, úgy újszerű és kellemes élményünk is lehet. Az volt az érzésem a rendező nem feltétlenül ragaszkodik a történethűség megőrzéséhez, sokkal inkább használja fel a Báthory-legendát saját közlésének kifejezésére. Mintegy áttranszformálva a cselekményt a mai nyelvezetre és viszonyokra. Ezt azért fontos kiemelni, mert valójában ezt történik mindig.
Kell a rendezőknek egy “vérdús” történet. Ezt pedig szállitja Báthory legendája.
Külön érdekesség, hogy a film zenéjét is Delphy szerezte, így még inkább személyes jellegű alkotásról beszélhetünk. A film hibái ellenére kárpótolja a nézőt sokrétű témakezelésével, izgalmas cselekményével, emberközeliségével és teoretikus filozófiájával: Bele lehet őrülni a szerelmbe?
A film leszámítva a véres Báthory történetet és a divatos horror szerű mítoszokat, egy őszinte és tiszta szerelem dinamikáját ábrázolja egy kegyetlen és bestiális környezetben. Kizárólag Erzsébet karaktere bomlik ki összes rétegében, illetve még Thurzó István-t is megismerjük valamennyire a narrációiból, akibe Erzsébet beleszeret.
Az erős és megingathatatlan nő lelke és útja a paradicsomból a pokolig és vissza. Minden kameraállásból. Célszerűbb erre a filmre úgy tekintenünk, ami inkább az örök emberi viszonyokat és kapcsolatokat ábrázolja és nem mint a legjobb történelmi adaptációra. A szexualitás és az erőszak ábrázolásának pedig lehet, hogy lenne szebb módja, de nem ilyen környezetben és korban. “A grófnő“ nyelvezete is végső soron az a nyelv, amit Delphy jól ismer és jól beszél, a szerelem nyelve. Ha kíváncsiak vagyunk rá mit tud nekünk mondani, feltétlenül nézzük meg.
Vérturizmus a barbárok földjén.
Érdekes a kép amit a Nyugat fest rólunk. Egyfajta idegenség. Most az aktuálpolitikai kérdésekbe nem akarunk belemenni, de erre mi is szeretünk rájátszani.
Egy biztos, amíg nem indultak meg a távoli vidékeket meghóditó gyarmatosítások, addig mi voltunk az első számú barbárok itt a közelben. A Keletről jött furcsa népek a szláv tengerben. A Kárpátok sötét völgyeiben véres rítusokat űző (denevér) emberek. Két kérdés is felmerül itt. Az egyik, hogy miért csak erre kíváncsi a Nyugat? A másik, hogy gazdaságilag, mi miért nem aknázzuk ki az ebben rejlő lehetőséget? Mindenesetre érdemes utánanézni, hogy mit lát bennünk a nagyvilág. Nagyon sok ponton nem találkozik ez azzal amit mi szeretnénk láttatni magunkról. Persze itt a történelmi ténykeknek nem sok köze van az elterjedt hiedelmekkel szemben. De mennyivel rosszabb ez annál, amit mi képzelünk magunkról? Egy biztos, vámpírokból behúztuk a leghíresebb férfi és női karaktert is. Ez még akkor is így van, ha Báthori Erzsébet se szadista se vámpír nem volt, Dracula pedig havasalföldi román fejedelem volt, nem erdélyi. A világ így akarja látni, a valóság meg kit érdekel. Minket ?
