Hiphop és történelem képregénybe oltva
Az alkotás univerzumában mindig üdítően hat, amikor egy művésznek sikerül megragadnia egy kultúra esszenciáját. Jelentem, Ed Piskornak ez sikerült, mesterien ötvözi a hiphop és a képregény műfaját. Maga is nagy rapzenefan, ezért ami tőle érkezik, maximálisan hiteles és alapos.
A Hiphopcsaládfát nemcsak gyökereknek és ágrólszakadtaknak ajánljuk. Piskor Eisner-díjas sorozata, a Hip Hop Family Tree egy nagyon részletes és alapos zenetörténeti beszámoló a hiphopkultúráról és a műfajt formáló művészekről.
Special Ed
Ed Piskor 1982-ben született a Pittsburgh melletti, Homesteadben. Világszerte ismert képregényes körökben, miközben a zenerajongóknál is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, elsősorban a hiphop történetét feldolgozó képregényével. Fontos elmondani, hogy Piskor eredeti, szuverén alkotó, akinek a téma nem az aktuális népszerűsége miatt fontos. Tényleg éli és ismeri a kultúrát. Minden beszámoló a hiphoprészre összpontosít (khmm, mi is), ugyanakkor Piskor az X-Men mitológiájának a saját verziós megoldásaiért, az X-Men: Grand Designnal is elismert bestseller sorozatot hozott létre. A minisorozatot a Marvel Comics számára készítette. Ez valahol a szakma csúcsa. Ismert még a Wizzywig című indie képregényéről. Újabban nem is a hiphopos cuccal tarol, hanem a Red Room (Vörös szoba) című képregénysorozatával, amely 2021-ben jelent meg.
Na, akkor miért a hiphop?
Érdekes, hogy sem Piskor, sem a spanyol Torre Pentel nem gondolta fő irányvonalának a rap-képregény témát, mégis mindketten ezzel mentek nagyot. Mindkét alkotó őszinte és hiteles rajongója a hiphopkultúrának. Ez az alapos ismeret meg is látszik a munkáikon. Ha szereted a rapikonok képregénybe manifesztálódott alteregóit, akkor ajánljuk neked a spanyol Torre Pentelt. Róla is írtunk. Piskor annyiban több, hogy ő nem csupán illusztrátor, hanem nagyon alapos kutatómunkát végző szerző. Ezért is halad lassan a sorozata.
A Hip Hop Family Tree a hiphop és a rap történetét mutatja be a zenetörténet ikonikus, közismert szereplőivel, valamint számos kevésbé ismert, de legalább oly fontos figurával egyetemben. Ahogy a hiphop a kulturális zsongás közepébe került, az egész világra hatást gyakorolt. Eredetének története beszédtéma lett. Ideje, hogy ne csak a The Sugarhill Gangre gondoljon mindenki, ha az old schoolról esik szó. Piskor rapnerd, tehetséges karikaturista, kellő humorral megáldva. Ez a hármas tökéletes kombó együtt. Ez a szórakoztató zenetörténelmi sorozat a régi iskola úttörőinek és a műfaj korai hőseinek élénk személyiségét és máig ható teljesítményét dolgozza fel. Valamint a színfalak mögötti karizmatikus szereplőket, és szürkének egyáltalán nem mondható eminenciásokat örökíti meg.
A Hip Hop Family Tree alaposan feldolgozott, kikutatott, szeretettel előadott krónika
a rapzenei műfaj korai napjairól, amelyek megváltoztatták a globális kultúrát.
Szerzőnk műveltségét tükrözi, hogy interjúkérdésben magától fejből simán bemond, képregényes hiphoplemezborítókat. Utalva arra, hogy a műfaj mindig is szerette a rajzolt karaktereket. Pár legendás képregényborító: Jam on Revenge (Newcleus); Atliens (Outkast); Liquid Swords (GZA); Bobby Digital (RZA); Bang for the Buck (Ugly Duckling).
Comic Books And Hip Hop History: Ed Piskor | TIME
Egy kis-nagy családfa
A Hip Hop Family Tree-t nyugodtan tekinthetjük történelmi, de akár oktatási segédanyagnak és képregénysorozatnak is. A …Family Tree 2012 januárjában indult a Boing Boing online felületén, mint egyoldalas „félig rendszeres sorozat”, és többnyire hetente futott 2015 decemberéig.
A Fantagraphics 2013-ban adta ki az első „Treasury” gyűjteményt, a Hip Hop Family Tree-t, mely a 1970-1981 éveket ölelte fel. A második kötet 2014-ben jelent meg, amely az 1981-1983 éveket dokumentálta. Mindkét könyv a Boing Boing által korábban publikált anyagokat tartalmazott.
Az első gyűjtemény 2014-ben a New York Times Graphic Books bestsellere volt, és bekerült a The Washington Post 2013. évi 10 legjobb grafikai munkái közé. A második kollekció 2015-ben elnyerte a legjobb valóságalapú műnek járó Eisner-díjat, ami a képregények Oscar-díja.
Piskor alkotásainak old school stílusa tökéletesen illeszkedik a téma hangulatához. Ennek részeként előszeretettel alkalmazza a régi képregényekben gyakran látott raszteres, kevés színt használó Ben-Day Dots technikát is. Robert Crumbot nyíltan Piskor ihletőjeként említik. Crumb „Heroes of Blues, Jazz & Country” rajzairól mi is meg fogunk emlékezni. Mindkét szerző mélyen ismeri a kultúrát, amit feldolgoz. Ezért informatívak a zenei személyiségekről szóló rajzaik.
2015 augusztusában a Fantagraphics megjelentette a harmadik gyűjteményt is, amely az 1983–1984-es éveket fedi le, miközben párhuzamosan egy kisebb formátumú, havi megjelenésű limitált sorozatot is elindított, ami 12 kiadást ért meg, majd rögtön ezt követően a Fantagraphics 2016 júliusában kiadta a Treasury-gyűjtemény 4. kötetét. Abban az évben a kiadó egy „Gift Box Set”-tel is megajándékozta a rajongókat. A sorozat lassan halad, de ennek megvan az oka. Nagyon alapos, szellemes.
Hip Hop Family Tree 1.
Hip Hop family Tree 1. kötet 1970-1981 – a hiphop legkorábbi formálódási éveire összpontosít, bemutatva a műfaj úttörőinek egymás életét keresztező történeteit, miközben természetesen nem csupán a rap, hanem a break, graffiti, DJ-zés vagyis kultúra minden aspektusát felöleli.
A képregény DJ Kool Herc bemutatkozásával, és egyben a híres rec-room (Sedgwick Avenue 1520) bulijaival kezdődik, köztük az ominózus augustus 11-ei eseménnyel, melynek kapcsán ünnepelhetjük ennek a stílusnak az 50. évfordulóját. Természetesen Afrika Bambaataa, Grandmaster Flash és DJ Breakout mind szóba került. Ekkor még a break-hiphoppartik erősen Bronx magánügyei voltak. A narratíva tartalmazza Russell „Rush” Simmons (Def Jam-alapító) és Kurtis Blow menedzsere, valamint a fiatal, ambiciózus Joseph „Run” Simmons történeteit is a Run–D.M.C. megjelenése előtt.
Figyelemre méltó még továbbá Fab Five Freddy személyisége, aki Manhattanbe is levitte a stílust, kvázi a fehérek közé, és a graffitivel való kapcsolatát se feledjük el, valamint az underground New York-i művészeti és punkszcéna találkozását a hiphoppal. Rick Rubin lázadó ifjúkori éveiről nem is szólva, mely végül a rapzene irányának formálásához vezetett.
Piskor olyan kevésbé ismert arcokra is hivatkozik, akik szintén szerves részét képezik a kultúrának, mint például a Funky 4 + 1; Grand Wizzard Theodore; The Cold Crush Brothers; DJ Disco Wiz; Treacherous Three; Grandmaster Caz.
A kötet egy 1981-es 20/20-as szegmenssel zárul, amely a stílust mutatta be a mainstream-Amerika felé. Ekkor a műfaj átmeneti, formálódó állapotban volt. Elsősorban, spontán alulról építkező mozgalomból vált jelenséggé. Még senki nem tudta merre fog mindez kifutni.
Hip Hop Family Tree 2.
A Hiphopcsaládfa 2. könyv: 1981–1983 egy nagyon rövidnek tűnő, de mégis fontos időszakot mutat be, amikor is a hiphop a parkokból és az utcáról a belvárosi klubokba költözött. Azt se feledjük, hogy közel 10 évig úgy létezett, hogy nem voltak a számok rögzítve.
Miután megjelentek a stúdióban felvett számok, az előadóknak is kezdett megszaladni, egyesek egyre nagyobb bundákban vadásztak a külvárosi cicákra. Egészen addig, amig a Run–D.M.C. színre nem lépett, hogy visszaterelje a dolgokat a valós medrébe, jelesül az utcára. Afrika Bambaataa „Planet Rock”, és Grandmaster Flash „The Message” című száma, valamint a Wild Style című film egyértelműen lerakta a stílus alapjait. Ez már nem csak Bronxról szólt. Sokan nem tudják, de már 1983-ban feltűnnek olyan figurák, mint az N. W. A., a Beastie Boys, Public Enemy tagjai. Egyelőre mint kezdő zenészek, rajongók, de ott voltak a tűz közelében. A későbbi KRS-One, Ice-T, Doug E. Fresh szintén.
Hip Hop Family Tree 3.
A 3. kötet 1983-1984-re összpontosít. Ma már el sem tudjuk képzelni mennyire nagy hatása volt a Run–D.M.C-nek. Az ő hírnevük és az ajtó, amit berúgtak, sok új előadónak teremtett lehetőséget. Valamint Whodini, The Fat Boys, Slick Rick és Doug E. Fresh szélesítették a palettát. A Beastie Boys punkból rapcsapat lesz, erről írtunk mi is bővebben. Rick Rubin találkozik Russell Simmons-szal és megalakítják minden idők legnagyobb hatású kiadóját a Def Jam-et. A 3. kötet kiemeli a médiában való megjelenést is. A Graffiti Rock táncműsor valamint a Style Wars és a Breakin’ című dokumentumfilmek elképesztően fontos súlyát. Ott elmondják, hogy mi is ez az egész. A stílusok harca.
Hip Hop Family Tree 4.
1984–1985-re számunkra még nem, de Amerika számára megkerülhetetlen lett a hiphop. Megszületett az új fenomén, az új stílus. Mindenki akart egy szeletet a tortából, de mindenki másképp tálalta. Salt-N-Pepa, Will Smith, Rakim és Biz Markie mind másképp jó. A negyedik kötet Dr. Dre és a Def Jam elindulását és felemelkedését mutatja be, de a Cold Chillin Records is fontos pont. Rakim hatása, az igazi csúszós laza flow megszületése már elvisz minket a modern korszak kapujába is. Ez már rap a javából. Ezen kívül megjelennek a multik és a nagy biznisz. Itt kezd az aranyláncok karáttartama egyre magasabbá válni. Hollywood is képbe kerül: a Breakin’ után jön a Breakin’ 2: Electric Boogaloo; Beat Street; Krush Groove. Itt már a giccs keveredik a hitelességgel, mégis van egy old school bája az egésznek.
A hiphop életfája azóta is növekszik, új ágak jönnek létre, régi ágak korhadnak el. A dalok megmaradnak, a képregény úgyszintén. Érdemes beszerezni vagy mint Vágási Feri, beruházni az internetbe és megkeresgetni az online verziót. Vigyázzatok, azért le ne töltsétek az egész netet! Jusson másnak is a Hiphopcsaládfa gyümölcseiből!