Barion Pixel

Ed Piskor régi iskolája a hiphopról

Benedek Csanád

2023.10.22.

10 perc

Hiphop és történelem képregénybe oltva

Az alkotás univerzumában mindig üdítően hat, amikor egy művésznek sikerül megragadnia egy kultúra esszenciáját. Jelentem, Ed Piskornak ez sikerült, mesterien ötvözi a hiphop és a képregény műfaját. Maga is nagy rapzenefan, ezért ami tőle érkezik, maximálisan hiteles és alapos.
A Hiphopcsaládfát nemcsak gyökereknek és ágrólszakadtaknak ajánljuk. Piskor Eisner-díjas sorozata, a Hip Hop Family Tree egy nagyon részletes és alapos zenetörténeti beszámoló a hiphopkultúráról és a műfajt formáló művészekről.

Special Ed
Ed Piskor 1982-ben született a Pittsburgh melletti, Homesteadben. Világszerte ismert képregényes körökben, miközben a zenerajongóknál is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, elsősorban a hiphop történetét feldolgozó képregényével. Fontos elmondani, hogy Piskor eredeti, szuverén alkotó, akinek a téma nem az aktuális népszerűsége miatt fontos. Tényleg éli és ismeri a kultúrát. Minden beszámoló a hiphoprészre összpontosít (khmm, mi is), ugyanakkor Piskor az X-Men mitológiájának a saját verziós megoldásaiért, az X-Men: Grand Designnal is elismert bestseller sorozatot hozott létre. A minisorozatot a Marvel Comics számára készítette. Ez valahol a szakma csúcsa. Ismert még a Wizzywig című indie képregényéről. Újabban nem is a hiphopos cuccal tarol, hanem a Red Room (Vörös szoba) című képregénysorozatával, amely 2021-ben jelent meg.

Ed Piskor

Na, akkor miért a hiphop?
Érdekes, hogy sem Piskor, sem a spanyol Torre Pentel nem gondolta fő irányvonalának a rap-képregény témát, mégis mindketten ezzel mentek nagyot. Mindkét alkotó őszinte és hiteles rajongója a hiphopkultúrának. Ez az alapos ismeret meg is látszik a munkáikon. Ha szereted a rapikonok képregénybe manifesztálódott alteregóit, akkor ajánljuk neked a spanyol Torre Pentelt. Róla is írtunk. Piskor annyiban több, hogy ő nem csupán illusztrátor, hanem nagyon alapos kutatómunkát végző szerző. Ezért is halad lassan a sorozata.

A Hip Hop Family Tree a hiphop és a rap történetét mutatja be a zenetörténet ikonikus, közismert szereplőivel, valamint számos kevésbé ismert, de legalább oly fontos figurával egyetemben. Ahogy a hiphop a kulturális zsongás közepébe került, az egész világra hatást gyakorolt. Eredetének története beszédtéma lett. Ideje, hogy ne csak a The Sugarhill Gangre gondoljon mindenki, ha az old schoolról esik szó. Piskor rapnerd, tehetséges karikaturista, kellő humorral megáldva. Ez a hármas tökéletes kombó együtt. Ez a szórakoztató zenetörténelmi sorozat a régi iskola úttörőinek és a műfaj korai hőseinek élénk személyiségét és máig ható teljesítményét dolgozza fel. Valamint a színfalak mögötti karizmatikus szereplőket, és szürkének egyáltalán nem mondható eminenciásokat örökíti meg.

A Hip Hop Family Tree alaposan feldolgozott, kikutatott, szeretettel előadott krónika
a rapzenei műfaj korai napjairól, amelyek megváltoztatták a globális kultúrát.

Szerzőnk műveltségét tükrözi, hogy interjúkérdésben magától fejből simán bemond, képregényes hiphoplemezborítókat. Utalva arra, hogy a műfaj mindig is szerette a rajzolt karaktereket. Pár legendás képregényborító: Jam on Revenge (Newcleus); Atliens (Outkast); Liquid Swords (GZA); Bobby Digital (RZA); Bang for the Buck (Ugly Duckling).

Comic Books And Hip Hop History: Ed Piskor | TIME

Egy kis-nagy családfa
A Hip Hop Family Tree-t nyugodtan tekinthetjük történelmi, de akár oktatási segédanyagnak és képregénysorozatnak is. A …Family Tree 2012 januárjában indult a Boing Boing online felületén, mint egyoldalas „félig rendszeres sorozat”, és többnyire hetente futott 2015 decemberéig.
A Fantagraphics 2013-ban adta ki az első „Treasury” gyűjteményt, a Hip Hop Family Tree-t, mely a 1970-1981 éveket ölelte fel. A második kötet 2014-ben jelent meg, amely az 1981-1983 éveket dokumentálta. Mindkét könyv a Boing Boing által korábban publikált anyagokat tartalmazott.

Az első gyűjtemény 2014-ben a New York Times Graphic Books bestsellere volt, és bekerült a The Washington Post 2013. évi 10 legjobb grafikai munkái közé. A második kollekció 2015-ben elnyerte a legjobb valóságalapú műnek járó Eisner-díjat, ami a képregények Oscar-díja.

Piskor alkotásainak old school stílusa tökéletesen illeszkedik a téma hangulatához. Ennek részeként előszeretettel alkalmazza a régi képregényekben gyakran látott raszteres, kevés színt használó Ben-Day Dots technikát is. Robert Crumbot nyíltan Piskor ihletőjeként említik. Crumb „Heroes of Blues, Jazz & Country” rajzairól mi is meg fogunk emlékezni. Mindkét szerző mélyen ismeri a kultúrát, amit feldolgoz. Ezért informatívak a zenei személyiségekről szóló rajzaik.

Introducing Boogie Down Productions
KRS-One meets Mr. Magic
Ice T Deals With A Setback
Beastie Boys Tour with Madonna
Salt ‘N’ Pepa’s Here…

2015 augusztusában a Fantagraphics megjelentette a harmadik gyűjteményt is, amely az 1983–1984-es éveket fedi le, miközben párhuzamosan egy kisebb formátumú, havi megjelenésű limitált sorozatot is elindított, ami 12 kiadást ért meg, majd rögtön ezt követően a Fantagraphics 2016 júliusában kiadta a Treasury-gyűjtemény 4. kötetét. Abban az évben a kiadó egy „Gift Box Set”-tel is megajándékozta a rajongókat. A sorozat lassan halad, de ennek megvan az oka. Nagyon alapos, szellemes.

Hip Hop Family Tree 1.
Hip Hop family Tree 1. kötet 1970-1981 – a hiphop legkorábbi formálódási éveire összpontosít, bemutatva a műfaj úttörőinek egymás életét keresztező történeteit, miközben természetesen nem csupán a rap, hanem a break, graffiti, DJ-zés vagyis kultúra minden aspektusát felöleli.
A képregény DJ Kool Herc bemutatkozásával, és egyben a híres rec-room (Sedgwick Avenue 1520) bulijaival kezdődik, köztük az ominózus augustus 11-ei eseménnyel, melynek kapcsán ünnepelhetjük ennek a stílusnak az 50. évfordulóját. Természetesen Afrika Bambaataa, Grandmaster Flash és DJ Breakout mind szóba került. Ekkor még a break-hiphoppartik erősen Bronx magánügyei voltak. A narratíva tartalmazza Russell „Rush” Simmons (Def Jam-alapító) és Kurtis Blow menedzsere, valamint a fiatal, ambiciózus Joseph „Run” Simmons történeteit is a Run–D.M.C. megjelenése előtt.

Figyelemre méltó még továbbá Fab Five Freddy személyisége, aki Manhattanbe is levitte a stílust, kvázi a fehérek közé, és a graffitivel való kapcsolatát se feledjük el, valamint az underground New York-i művészeti és punkszcéna találkozását a hiphoppal. Rick Rubin lázadó ifjúkori éveiről nem is szólva, mely végül a rapzene irányának formálásához vezetett.

Piskor olyan kevésbé ismert arcokra is hivatkozik, akik szintén szerves részét képezik a kultúrának, mint például a Funky 4 + 1; Grand Wizzard Theodore; The Cold Crush Brothers; DJ Disco Wiz; Treacherous Three; Grandmaster Caz.
A kötet egy 1981-es 20/20-as szegmenssel zárul, amely a stílust mutatta be a mainstream-Amerika felé. Ekkor a műfaj átmeneti, formálódó állapotban volt. Elsősorban, spontán alulról építkező mozgalomból vált jelenséggé. Még senki nem tudta merre fog mindez kifutni.

HIP HOP FAMILY TREE #1 (1970-1981)

Hip Hop Family Tree 2.
A Hiphopcsaládfa 2. könyv: 1981–1983 egy nagyon rövidnek tűnő, de mégis fontos időszakot mutat be, amikor is a hiphop a parkokból és az utcáról a belvárosi klubokba költözött. Azt se feledjük, hogy közel 10 évig úgy létezett, hogy nem voltak a számok rögzítve.

Miután megjelentek a stúdióban felvett számok, az előadóknak is kezdett megszaladni, egyesek egyre nagyobb bundákban vadásztak a külvárosi cicákra. Egészen addig, amig a Run–D.M.C. színre nem lépett, hogy visszaterelje a dolgokat a valós medrébe, jelesül az utcára. Afrika Bambaataa „Planet Rock”, és Grandmaster Flash „The Message” című száma, valamint a Wild Style című film egyértelműen lerakta a stílus alapjait. Ez már nem csak Bronxról szólt. Sokan nem tudják, de már 1983-ban feltűnnek olyan figurák, mint az N. W. A., a Beastie Boys, Public Enemy tagjai. Egyelőre mint kezdő zenészek, rajongók, de ott voltak a tűz közelében. A későbbi KRS-One, Ice-T, Doug E. Fresh szintén.

HIP HOP FAMILY TREE #2 (1981-1983)
HIP HOP FAMILY TREE #3 (1983-1984)
HIP HOP FAMILY TREE #3 (1984-1985)

Hip Hop Family Tree 3.
A 3. kötet 1983-1984-re összpontosít. Ma már el sem tudjuk képzelni mennyire nagy hatása volt a Run–D.M.C-nek. Az ő hírnevük és az ajtó, amit berúgtak, sok új előadónak teremtett lehetőséget. Valamint Whodini, The Fat Boys, Slick Rick és Doug E. Fresh szélesítették a palettát. A Beastie Boys punkból rapcsapat lesz, erről írtunk mi is bővebben. Rick Rubin találkozik Russell Simmons-szal és megalakítják minden idők legnagyobb hatású kiadóját a Def Jam-et. A 3. kötet kiemeli a médiában való megjelenést is. A Graffiti Rock táncműsor valamint a Style Wars és a Breakin című dokumentumfilmek elképesztően fontos súlyát. Ott elmondják, hogy mi is ez az egész. A stílusok harca.

Hip Hop Family Tree 4.
1984–1985-re számunkra még nem, de Amerika számára megkerülhetetlen lett a hiphop. Megszületett az új fenomén, az új stílus. Mindenki akart egy szeletet a tortából, de mindenki másképp tálalta. Salt-N-Pepa, Will Smith, Rakim és Biz Markie mind másképp jó. A negyedik kötet Dr. Dre és a Def Jam elindulását és felemelkedését mutatja be, de a Cold Chillin Records is fontos pont. Rakim hatása, az igazi csúszós laza flow megszületése már elvisz minket a modern korszak kapujába is. Ez már rap a javából. Ezen kívül megjelennek a multik és a nagy biznisz. Itt kezd az aranyláncok karáttartama egyre magasabbá válni. Hollywood is képbe kerül: a Breakin’ után jön a Breakin’ 2: Electric Boogaloo; Beat Street; Krush Groove. Itt már a giccs keveredik a hitelességgel, mégis van egy old school bája az egésznek.

A hiphop életfája azóta is növekszik, új ágak jönnek létre, régi ágak korhadnak el. A dalok megmaradnak, a képregény úgyszintén. Érdemes beszerezni vagy mint Vágási Feri, beruházni az internetbe és megkeresgetni az online verziót. Vigyázzatok, azért le ne töltsétek az egész netet! Jusson másnak is a Hiphopcsaládfa gyümölcseiből!

Russell Simmons, Mogul of Hip Hop
The Blackout of 1977
Doug E Fresh and MC Ricky D
Wild Style Finale
Grandmaster Flash to the Beat
Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Travis Chapman és az amatörizmus dicsérete

Banksy, aki bevitte az utcát a gazdagok otthonába

NYC sötétedés után a taxi hátsó ülésén, avagy Weideman utazása a városi élet mélyére

A rejtőzködés művészete Liu Bolinnal

Herzog a streetfotó hercege

Demsky, a spanyol street art polgára és mestere