Barion Pixel

Erik Thor Sandberg és a félelem rétegei

Benedek Csanád

2023.12.20.

9 perc

Bosch, ha élne
A 4BRO-val kimondott célunk olyan kortárs művészeket bemutatni, akikről talán egyszer úgy fog megemlékezni az utókor, mint akár Van Gogh-ról. Artzónában próbálunk a popradar alatt repülni és olyan embereket megjeleníteni, akik önazonosak és a saját útjukat járják.

Ezúttal Erik Thor Sandbergre esett a választásunk. Művészete az emberi identitás rétegeivel játszik, ügyesen összefonva a középkori szimbólumokat a mai narratívákkal. Sandberg szerint a bűn és az erény kettős birodalma az emberben lakozik. Képei párbeszédként szolgálnak közte és a néző között. Jeleneteiben gyakran a saját maguk okozta csapdáikba keveredett karakterek szerepelnek, akik inkább az empátiát, mintsem az ítélkezést segítik elő, kiemelve az emberi esendőség lenyűgöző vonzerejét.

Alkotásai finom egyensúlyt képeznek a szépség és a groteszk között. Egy Bruegelre, vagy Bosch-ra hajazó németalföldi, középkori, pokollal és fura lényekkel benépesített elképzelt univerzumot alkot meg, amely nyugtalanítóan a valóság és a fantázia határán lebeg. Sandberg munkája arra invitálja a közönséget, hogy lépjen be egy olyan birodalomba, ahol az emberi megpróbáltatások nem rejtve vannak, hanem leleplezve. Ezt néha kényelmetlen nézni, mégis magával ragadó látványt nyújt. Tulajdonképpen ezek a képek pszichológiai utazások, mint egy Rorschach-teszt, benned tükröződik, benned nyer jelentést a képei témája.
Sandberg nem tartozik valami vallási szektához, mint anno a hollandok. Nem üzen titkosan egy másik csoportnak, a te megfejtésed lehet más lesz, mint az ő eredeti szándéka. Erik szerint a lényeg, hogy elgondolkoztasson, arra késztessen, hogy kérdéseket tegyél fel.

Egy festő születése
Erik 1975-ben született Quanticóban, Virginia államban. Jelenleg Washingtonban él és dolgozik.

Otthonról nem hozott különösebb kulturális örökséget, mivel családja az amerikai kultúra azon részéhez tartozott, akik az IndyCar, Monster Truck, Pick Up szentháromság benzingőzös bűvöletében éltek. A művészet először a gimnáziumban érintette meg, különösen Európa nyűgözte le igazán. A rajzolás időközben beindította a fantáziáját, úgy érezte a festészet egy folyamat, ezért aki folytatja, részesévé válik a történetnek.

Az egyetemet kommunikáció szakon kezdte, de hamar rájött, hogy nem ez az útja. Mindeközben szenvedélyesen érdeklődött az alkotásokon keresztül történő művészi kommunikáció iránt. Más művészek megfejtése és a szimbolikus párbeszédre való törekvés lett Sandberg fő ambíciója. Végül a klasszikus olajfestmény világán keresztül bontakozott ki a tehetsége.

Erik Thor Sandberg

Nem járt képzőművészeti egyetemre, ezért főleg autodidakta módon haladt előre. Érdekes, hogy mégis sok akadémista technikát használ, melyeket olyan nagy mesterektől lesett el, mint Goya, id. Pieter Bruegel, Mike Mignola és Walton Ford.
Sandberg nálunk egyáltalán nem ismert, az Államokban már más a helyzet. Annak ellenére, hogy kezdő művész, nehéz átfogó kiállítást tartani a műveiből, mivel a gyűjtők viszonylag hamar felfigyeltek rá. Sandberg festményei világszerte magángyűjteményekben szóródtak szét. Jelenleg a Washington DC-ben található Connersmith galériában láthatóak az új munkái.

Sandbergizmus
A témáim sorozatonként változnak, de az alapvető igény továbbra is fennáll, miszerint megmutassuk az emberiség különböző oldalait a szép és jó, illetve a rossz vagy csúnya közötti rendíthetetlen kontrasztot.”

Erik Sandberg témái a németalföldieken kívül a naturalizmus eredetéhez nyúlnak vissza. Műveinek középpontjában gyakran az akt kifejező és allegorikus ereje áll.
Az alapvetően narratív festményei egyszerre hagyományosak és személyesek, melyek a mágikus realizmus és a szürrealizmus határán mozognak. Van benne valami ijesztő is. Sandberg sötét álomképeket hoz létre, ahol a főszereplők az interakciók dekadens táncának káoszában élnek, amely néha az őrület határát súrolja. Festményei varázslatos illúziókat keltenek. Ez a lehámozási technika mintha megmutatná, hogy valójában mi rejlik bennünk.

Az emberi-állati-démoni rétegek nála a tudatalatti lelepleződésének kimerevített folyamata, melyek a hamisságok végtelen zuhatagában oszlanak szét, miközben az emberi gyarlóság formáit képezik le. Az ábrázolt férfiak és nők testei egyszerre szépek és groteszkek. Az adott kép jelenetén belül cselekedeteik zsigeri allegóriákat fejtenek ki. Egyfajta pszichológiai portrét mutat be rólunk, emberekről, mint fajról, minden hibánkkal, bűnünkkel, erényünkkel, paranoiánkkal és reményünkkel együtt.

Mégha elsőre másképp is gondolnád, általában a kvázi „szép” előtt a csúnyát hamarabb veszed észre. Sandberg ezen analógiából kiindulva akar meglepni, megijeszteni, sőt meghökkenteni. Erre találtam ki a sandbergizmust. Erik állítása szerint a szavakat, melyek önreflexióra késztetnének könnyű lepattintani, eltolni magadtól. Ezzel szemben a képek véleménye szerint zsigerileg jobban hatnak. Ez az ő fegyvere. Párbeszédet folytat a képein keresztül veled, azonban nem segít abban, hogy könnyebben befogadd és megértsd. Neked kell megdolgoznod a gondolatokért.

Ne ess pánikba!
Erik Thor Sandberg úgy közelít minden kompozícióhoz, mintha a művész és a néző között beszélgetése lenne. Az emberek első reakciója a bizonytalanság érzése és az elutasítás. Itt jön a lényeg szerinte: Ne ess pánikba!

Nézd a képeit, mélyülj el bennük, keress megoldásokat! A munkái által így generál párbeszédet. Sandberg a számodra nehezen megfejthető, szürreális vagy személyes szimbolizmust felhasználva olyan narratívákat hoz létre, amelyeknek nincs határozott kezdete vagy vége. Nála nincs olyan titkos jelképrendszer, mint Bosch képein. Anélkül is érted, hogy meg kéne fejteni. Pontosabban a te megfejtésed is érvényes. Sandberg művei hagyományosan a bűn és az erény világi jeleneteit ábrázolják abból a feltevésből kiindulva, miszerint az emberi természet eredendően hibás. Mindazonáltal az örökké áhított szépség továbbra is lényeges alkotóeleme marad munkásságának, melyekkel szembeállítja e képzeletbeli világok nyugtalanító és csúnya elemeit.

Az emberi formát metaforaként használom, hogy segítse közvetíteni egy adott mű üzenetét. Ha egy alak, karakter törött vagy elromlott, akkor az általa ábrázolt elképzelés is hibás. Sokat merítek a régi allegorikus képekből és ikonológiából, amelyek ugyanazt a struktúrát alkalmazták. Ez az oka annak is, hogy festményeimen a figurák jó része női alakot ábrázol. Amikor elindítottam a Vice/Bűn sorozatot, a bűn és az erény nagyon korai ábrázolásait néztem egészen Prudentiusig visszamenve. Verseiben minden bűn és erény női eredetű, mert a latin szavak, amelyek ezeket az elvont fogalmakat képviselték, nőneműek. A bűn nőnemű lenne? Valahogy szerettem volna ehhez az ősi bibliai képhez ragaszkodni. Azok a figurák, akikkel hajlamos voltam eltérni ettől a nemi besorolástól, azok a bűnök voltak, amelyekkel kapcsolatban személyes félelmeket, tapasztalatokat éreztem. Ezeket férfiaknak festettem. Természetesen nem gondolom, hogy a nők bűnösebbek, mint a férfiak. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy az én képeim esetében nem feltétlenül jó, ha tudod az elkészítésének a belső logikáját. Ez csak félrevisz, nem ez a megfejtése. A megfejtésed személyes kell, hogy legyen. Ne ess pánikba!” – Erik Thor Sandberg.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Davide Bonazzi: kortárs talján grafika nagybetűvel

Rockwell, aki lefestette a boldogságot, de megélni nem tudta

Tavis Coburn: a retro modernitás mestere

Szándékosan véletlen: szürreális Budapest Varga Balázs képein

Vhils, a vakolatvandál

Bicicleta Sem Freio: a fék nélküli brazilok, akik elvarázsolták a világot