Mi lett a LOVE Parkkal, hova tűnt ifjúságunk deszkás tavasza?
Ain’t no LOVE in the heart of the city
2003 kora tavaszán pár helyi srác gurulni szeretett volna egyet Philly ikonikus LOVE Parkjába, és hopp, mindenhol drótkerítés és lezárás várta őket. A legendás deszkás helyet lezárták, felújították, majd 2006-ban újra kinyitották, hogy jobb és szebb legyen, mint a régi.
Ezt a cikket 2023-ban vagy 2026-ban lenne illdomos a kerek évforduló miatt megírni. Hiszen 20 év csak elég, hogy kiderüljön jobb lett-e mint a régi. 26 millió dollárt öltek bele. A végeredmény az elmúlt 19 év tükrében, teljes ellaposodás mind kulturálisan, mind közösségi értelemben, mind szó szerint. Tökéletes példája a felülről intézett, rátukmálós, pénzmutyinak. A világ egyik legikonikusabb, ha nem a legikonikusabb köztere, a keleti parti gördeszkázás bölcsője, a LOVE park megszűnt létezni. Annak járunk utána, hogy mi van ma vele és mitől volt több mint más közparkok, ahol deszkáznak a fiatalok.
LOVE is in the air
Nem skatepark, de skate park, a skate park
Egy deszkás mekka, ahol mindenki úgy imádkozott, hogy nyomott egy trükköt, ha eljutott oda. Néhány ilyen kép ikonikus lett.
A park 1965-ben épült és egy mélygarázst fedett be. Hivatalos nevén John F. Kennedy Plaza, de mindenki csak a becenevét használja: LOVE Park.
Robert Indiana 1970-es LOVE szobra miatt, amely a térre néz. Az 1976-ban telepített LOVE-ot 1978-ban rövid időre eltávolították, de olyan népszerű volt, hogy visszahozták a helyére. A John F. Kennedy Plaza felújítása közben a szobrot 2018-ban restaurálták, átfestették és visszahelyezték eredeti helyére.
What is LOVE?
Mit tudott ez a park, hogy ennyire imádták a deszkások?
Rögtön a legfurcsább tényekkel kezdem. A LOVE park területén, soha nem lehetett deszkázni. Mindig is tilos volt a gördeszkázás. Olyannyira tilos volt, hogy amikor az ESPN és az X-games ott járt, a helyi deszkások már ünnepelt sztárok voltak. Ricky Oyola és Josh Kalis akár a polgármestert is átolliezhatták. Másnap ugyanúgy megbüntették őket.
A LOVE Parkban illegálisan deszkáztak a fiatalok. Minden héten volt razzia.
És ennek ellenére is ment a „Skate or die”.
Mecca a Gránit Szahara közepén
Tehát mit is tudott ez a park. A válasz: mindent. A deszkások úgy voltak a Love Parkkal, mint Gombóc Artúr a csokival: minden verzióját szerették. A park tele volt szintekkel, padkákkal, korlátokkal, lépcsőkkel minden verzióban és méretben. Mielőtt a szobor miatt megkapta a LOVE becenevet, Gránit Szaharának is hívták.
A sok sima felület tökéletes volt a gördeszkázáshoz. A philadelphiai szemeteskukák fölötti a la LOVE sztíló is klasszikus fotó téma lett. Igazából olyan volt, mintha a város direkt nekik építette volna. Nem véletlenül került bele a Tony Hawk Pro Skaterbe is. Híres lett, ebből aztán lett is baj. De erről később.
A LOVE, fiatalkori nevén JFK Plaza, nem volt egy népszerű hely: tele volt csövesekkel és dílerekkel, nem szerették az emberek. Sok volt a rablás is, főleg télen, amikor hamarabb sötétedik. A deszkások hullámokban fedezték fel, és ők kezdték igazán átalakítani a tér hangulatát. Valahogy a sok fiatal domesztikálta a helyet. Igen, külső szemlélő azt látta, hogy itt ugrabugrál egy csomó gyerek, de azt nem látta, hogy előtte drogelosztó hely volt. A dílerek, a deszkások miatt állandóan razziázó rendőrök okán tűntek el. A deszkások a hajléktalanokat „háziasították”, értem ez alatt, hogy lepacsiztak és el voltak velük. A rablások meg nem nagyon fordultak így elő, mert ha ott van 20-30 fiatal és kiabálsz, csak fog valaki segíteni.
Alapvetően két nagy csapat alakult ki: a régi vagányok, Ricky Oyola és a köre, és a Josh Kalis fémjelezte fiatalok. De Steve Williams konkrétan a téren nőtt fel. Kerry Getz, Brian Wenning, Bam Margera és lehet sorolni hosszan a Park flaszterét koptató arcokat.
A térnek volt egy vagányabb, keményebb arca is, ha nem tudtad magad megvédeni, hamar kikerültél, de ha kiálltál magadért, befogadtak. Volt rivalizálás, de ennyi év után el lehet mondani, mivel mindenki jóban van mindenkivel, hogy ez nem egy Bloods vs. Crips ellentét volt.
A sport iránti szenvedélyt és színvonalat jelezte, hogy Oyoláék egyszerűen nem hagyták a pózereket ott pózolni. Volt egy teszt, és ha nem tudtad beadni azt a pár trükköt, ami már egy szintet jelzett, nem hagyták, hogy ott videózz. Deszkázni bárki deszkázhatott, de nem hagyták, hogy ott fotózd magad, ha nem tudsz egy nose grindot rendesen beadni.
A probléma nem is a zsarukkal volt, azt megszokták a helyiek. Kerry Getz még 40 évesen is büszkén meséli, hogy őt ugyan sosem kapták el, pedig szinte mindennap kijárt. Ahogy a videókban és magazinokban megjelent, a helyre egyre többen jöttek oda, ez néha magát a deszkázást is akadályozta.
Brian Wenning annyira nem kedvelte, hogy állandóan akadályozva van, hogy reggel 5-kor is kiment. Sok cuccát akkor forgatták, amikor felkelt a nap. Abban az időben a 411 Videomagazin, a Transworld és a Trasher deszkás-bibliák voltak. Philadelphia az east coast stílus szíve lett, a szív közepén a LOVE. Mindenki szeretett volna egy photo/video spotot az ikonikus helyszínen. Sokan meg is lepődtek, amikor a rendőrök nyakon csípték őket, mert nem tudták, hogy ez ott illegális.
A LOVE Park egy alulhasznosított közterület volt. A deszkások valami nagyszerűt csináltak belőle.
Most újra egy alulhasznosított közterület lett. Sokan csak később értették meg,
hogy a hely a deszkások miatt lett turisztikai látványosság.
Nem árulok el vele nagy titkot, hogy Európából, Japánból is sokan elzarándokoltak oda fénykorában. A lebontás alatt sok deszkás bemászott és ezt-azt ellopott a parkból. (Betondarabokra és padra gondolj!) Néhány hosszú pad, a philadeplphiai Paine Skate Parkba került. Ennyi maradt az igazi parkból.
LOVE affair
Pro és kontra
Azért mert gördeszkázunk, ne legyünk szakbarbárok és elfogultak, nézzük meg más szempontból is a parkot és a lehetőségeit. A pénzmutyi az igaz, mert 26 millió dollár egy „fapados” parkra még ott is sok. Ennek ellenére elsősorban nem a deszkások miatt változtattak. Mivel a LOVE Park egy 800 férőhelyes parkolóház tetején található, és szivárgott be a víz a parkolókba, a teljes felületét át kellet építeni. Ezt a projektet sokan lehetőségnek tekintették a LOVE Park eredeti tervezési hibáinak kijavítására is.
A helyi városrendezés eltüntette a lépcsősorokat, szinteket, mert ezek megakadályozták, hogy a mozgásukban korlátozott emberek használhassák a teret. Eltűntek a vak falak, amelyek miatt a parkba sötétedés után bemenni sokak számára kockázatosnak tűnt. Eltűnt a masszív beton szökőkút is, amely az év nagy részében egy üres, enyhén penészes úszómedence lepukkant dekadenciájával ásított az arra járókra. Ezt az embertelen Gránit Szaharát a deszkások töltötték meg élettel. A sok millió dollárba kerülő változtatások indokával elindított változások az eredményt tekintve egy elszalasztott lehetőség a turisztikailag is híres hely jobbá tételére Philadelphia belvárosának szívében.
Az új, 2,3 hektáros park egy jellegtelen fennsík. Annyira nem közösségi, hogy rendesen programokat kell kitalálni, hogy odavonzza az embereket. Kitalálták a Wednesday Weddinget (Szerdai esküvő) a LOVE szobornál. A parkok osztálya takarókat oszt ki azoknak, akik piknikezni szeretnének a füvön. Ez mind nagyon szép és jó, de érezni a görcsös igyekezetet, hogy igazolni akarják a koncepciót.
A városvezetés úgy gondolta, hogy itt van ez a hype a LOVE park körül, most már csak hangos, zajos deszkásokat kell innen eltakarítani. De ahogy eltakarították őket onnan, a hely lelke is megszűnt. A genius loci. Az új dizájn nem szül új szellemet. Az emberi tényező megfoghatatlan varázslat. Ez a varázslat elveszett, és vele együtt a vad, karcos Illy-Philly Funk, Illadelph, a kilencvenes évek stílus, a hiphoppal, gördeszkával, mindennel együtt. Ami maradt, az a képek.
ONE LOVE!
