A rajongók egy része egyenesen a Vansszel azonosítja, mások nem tudják értelmezni, és legalább ugyanannyian ki nem állhatják – ez a Vans checkerboard, vagyis fekete fehér kockás színállása, ami persze valójában négyzetmintás, de mi a cikkünkben inkább a köznyelvben használatos kockás formájában hivatkozunk rá a későbbiekben. Az ikonikus mintázat már az 1970-es évektől része a kaliforniai márka felhozatalának, ám sikertörténetéhez sokkal több kellett annál, mint hogy néhány unatkozó szörfös gördeszkás felfedezze magának: egy zenei mozgalom, egy Oscar-díjas színész, valamint egy legendás profi deszkás ízlése is közrejátszott abban, hogy akár slip-on, akár authentic, vagy ERA formájában, de halhatatlanná váljon a checkerboard minta. És hogy ez a folyamat pontosan hogyan ment végbe? Cikkünkben ennek járunk utána!
A kockás mintázat és a Vans viszonyát nagyban meghatározta a tulajdonos alapító, Paul Van Doren rajongása a lóversenyek és érzéke a fogadások iránt. A lovin – nagyjából úgy, mint minden versenysport esetében – nagy hagyományai voltak a rajt-célt jelző fekete-fehér mintának, ami örökre mély nyomot hagyott Van Doren emlékezetében. Amikor 1944-ben kibukott a suliból, egy ideig sportfogadással szerzett magának bevételt, persze csak addig, míg édesanyja el nem zavarta dolgozni a bostoni Randy’s cipőgyárba. Természetesen ezzel örökre megváltozott az élete, hiszen az itt szerzett tapasztalatait kamatoztatta a Vansnél is, melynek első üzletét 1966 március 16-én nyitotta még Van Doren Rubber Company névvel a kaliforniai Anaheimben.
Az első modell, amit gyártani és árulni kezdtek az a Vans #44 volt, ami a mai Authentic-nek felel meg, de akkoriban hívták SAMOHI- nak is, amiért annyira népszerűnek bizonyult a Santa Monica High School szörfös és gördeszkás fiataljainak körében. Ennek fűző nélküli változataként érkezett meg a 70-es évek második felében a klasszikus Slip-On, akkor még #48 elnevezéssel. Nagyjából ebben az időszakban figyelte meg Paul Van Doren fia, Steve, hogy az akkoriban nagyon erősen működő DIY szellemiség jegyében a helyi gördeszkások saját maguk dekorálták ki a Vans cipők talpát az eltéveszthetetlen fekete-fehér négyzetekkel. Az ötlet nagyon tetszett a Van Doren családnak, akik tovább gondolták a gördeszkások ötletét és elkezdték a cipők vászonból készült felsőrészét ezzel a mintával díszíteni. Innentől kezdve pedig gyakorlatilag nem volt megállás, a Slip-On-ok elsőként, aztán szépen lassan az összes népszerű cipőmodelljük megkapta az ikonikus mintázatot.
Igen ám, de ott van a Santa Cruz legendás gördeszkása, Steve Olson is, aki egy Hypebeast magazinos interjújában saját magára, testvérére, valamint az autós-motoros világra és a punk szubkultúrára vezeti vissza a checkerboard mintázat gördeszkázásban történő megjelenését. Az évszám, amire Olson hivatkozik, egyébként teljesen egybevág azzal, amikor Steve Van Doren is felfedezte magának a mintát. Éppenséggel még az is lehet, hogy Steve Olson is azok közé a gördeszkások közé tartozott, akiktől a Vans-tulaj a színállást elleste. Hiszen 1979-ben jelent meg az ugyanezzel a mintázattal ellátott Santa Cruz deszkája, amit ugyan a Screaming Hand mintákról elhíresült Jim Phillips neve mellett jegyeznek, de az alapjait valójában Steve Olson bátyja fektette le, aki az eredetileg tervezett, Olson szerint túl hippi grafika helyett rajzolta meg a tesója punk identitásához sokkal jobban passzoló négyzetes mintát. Ezt Olson megfejelte még azzal, hogy (bár kifejezetten nem tartotta magát Vans- arcnak) a grafikát alátámasztandó vett magának egy Vans cipőt, amit az ízlésének megfelelően fekete és arany négyzetekkel dizájnolt meg. A szóban forgó cipő ugyan már nincs meg, de a Santa Cruz lap és a Vans Slip-On története visszakövethető, azt azonban, hogy melyikhez fűződik a fekete fehér kockás mintázat megjelenése mindenki döntse el maga.
Még az is lehet, hogy Steve Olson is azok közé a gördeszkások közé tartozott, akiktől a Vans-tulaj a színállást elleste. Hiszen 1979-ben jelent meg az ugyanezzel a mintázattal ellátott Santa Cruz deszkája.
Steve Olson. Fotó: Glen E. Friedman
Hollywoodi vagányok és brit munkás fiatalok a korai adaptálók között
Az, hogy a Vans kínálatában is megjelent a mintázat és hogy a 70-es évek gördeszkásai is előszeretettel illesztették ruhatáraikba nem jelentette automatikusan azt, hogy a laikusok körében is automatikusan népszerűvé vált. Az eredettörténet után vessünk egy pillantást arra, hogy minek és kiknek köszönhetően vált világszinten is meghatározóvá a fekete-fehér kockás minta. Kisebb részben ugyan, de elég jelentősen hozzátett a ska zenei stílus második hulláma is ahhoz, hogy a brit fiatalok között is kitörjön a Vans-láz és a Dr. Martensek egy részét Vansre cseréljék. A two-tone néven ismert, a reggae, a jamaikai ska és egyéb karibi zenei elemeket a punkkal, valamint new wave- vel keverő zenei irányzat a jamaikai bevándorlók és a brit munkás fiatalok körében hódított főként. Ennek az irányzatnak volt egy nagyon fontos és pozitív politikai töltete is, ami a feketék és fehérek egyenjogúságát hirdette, ezzel pedig nem csak a Vans tud(ott) nagyon is azonosulni, de egy szabadelvű országból származó márkát is könnyebben fogadott soraiba az egyébként szintén a fekete fehér mintázaton alapuló stílus.
Az igazi áttörést a checkerboard cipők népszerűségében azonban mi más is hozhatta volna el, mint a hollywoodi álomgyár, ami 1982-ben minden idők egyik legjobban sikerült coming to age filmjével célozta meg az ellenkultúrát képviselő fiatalokat. A Fast Times at Ridgemont High a címben szereplő középiskola első éves és végzős diákjainak nyarába enged betekintést. A kiváló korrajzként is számon tartott filmben az Oscar-díjas Sean Penn játssza az egyik főszereplőt. A vagány, lázadó és kissé együgyű szörfpunk, Jeff Spicoli karaktere volt az, aki egyszer és mindenkorra megszerettette a fiatalokkal a kockás cipőket. A sztorihoz hozzátartozik az is, hogy a Vans nem kifejezetten ezt a modellt szerette volna promótálni, amikor kellékeket küldött a filmet készítő Universal Studios-nak.
A vagány, lázadó és kissé együgyű szörfpunk, Jeff Spicoli karaktere volt az, aki egyszer és mindenkorra megszerettette a fiatalokkal a kockás cipőket.
Az, hogy a cikkünk alapjául szolgáló cipő került végül a filmbe, az Penn kiváló ízlésének köszönhető, ő döntött ugyanis arról, hogy miben jelenjen meg Spicoli az egyes jelenetekben. A 80-as évek eleje óta pedig végleg beivódott a Vans DNS-ébe ez a színállás és nagyban meghatározta a cég jövőjét is. A kollaborációkban erős kaliforniai márka ennek a mintának (is) köszönhetően olyan nagy divatházakkal dolgozott együtt, mint a Supreme, a Dover Street Market, vagy Vivienne Westwood, akikkel már több ízben adtak ki kollekciókat kifejezetten a checkerboard mintára alapozva.
