A lázadás is üzlet. A trend újra rendet teremt.
Apukád csődbe vitt egy dél-amerikai országot? Netán közép-afrikai fegyverkereskedők vagy indonéziai szervkereskedők vagytok? El kellett jönnötök Oroszországból, mert zavaró a puff-puff? Mindegy. Mert mind együtt unatkoztok Dubaiban, kezetekben a Supreme gördeszkátokkal. De szerencsére most újra van miért lelkesednetek, fél percig. Megjött az év kollaborációja számotokra.
A Gucci és a londoni Palace deszkás cég összeálltak egy kollekcióra. Miért írunk ilyen témákról? Válság van, a fél világ a villanyszámláját számolgatja, akadoznak az ellátási láncok. Ki tudja mit hoz a jövő?! De értsd meg, hogy nemcsak te nem tudsz mit kezdeni magaddal! Egy kokain-nagykereskedő, egy embercsempész, egy korrupt politikus gyereke is unatkozik. Nem mehet csak úgy be a HáUndEmbe. Most vegye meg az egész boltot? Na, neki itt van deszkásított Gucci.
Amikor azt hitted 2022 már nem lehet furább, a Palace és a Gucci
elhozták minden gazdag kisfiú (és kislány) álmát.
Az elmúlt évek tendeciájába amúgy is beleillik, hogy a régi nagy ikonikus márkák trendi streetwear és sportmárkákkal akarnak ráncfelvarrást végrehajtani. Többek között kapóra jött nekik az is, hogy a rapperek imádják az olasz luxusmárkákat. Ha ez nem lenne elég, a Supreme kitalálta a dizájner luxus gördeszkamárka fogalmat. A Palace meg csak kis túlzással lemásolta.
A Palace imádja a fura kollabokat: van nekik a Stella Artois-val, aztán Calvin Klein, Mercedes és Arc’teryx. Ez a kollabmánia amúgy külön cikket is megér.
A „Gukki ház” meg a Comme Des Garçons-nal, de nem is olyan rég az Adidas-szal is csinált egy AdiGucci kollekciót. Az igazán izgalmas egy Adidas, Gucci, Palace kollab lett volna, főleg amiatt, mert mindkét cég dolgozott már együtt a Adidas-szal. A Palace-nak a divat világában egyértelműen a Gucci a legnagyobb fogás, de egy percig ne hidd, hogy a kollekciók minőségével fogok foglalkozni. Ezeket már patikamérlegen mérik ki a trendteremtők.
Teli medencében nem lehet deszkázni
Legyen ez a jelmondatunk! Mi gördeszkapárti elvtársak vagyunk, és innen fogjuk meg a témát. Mielőtt elfogultsággal vádoltok meg, íme egy kis szemle a sajtóközleményekből.
A sajtóközlemények nyersfordításban:
Ösztönösen az utcára tervezték a kollekciót, amely ötvözi a Palace gördeszkamárka kiterjedt stíluskatalógusát az olasz Gucci ház páratlan, generációkon átívelő hatásával – egy olyan helyre, az utcára, ahol Alessandro Michele kreatív igazgató szerint „a divat életre kel”.
A sajtóközlemény szerint „A Palace x Gucci a hierarchia nélküli, felszabadult és demokratikus divatot testesíti meg.” Más szóval, a Palace – Gucci az utcáknak való.
Az együttműködést bejelentő dumák tele vannak ilyen megfejtésekkel, hogy: érzékenységek találkozási
pontja, szintézis az utcán… dichotóm összeolvadás… világok ütközése, ellentétek összeomlása.
Ha ez nem lenne elég, Fergus Purcell, a Palace egyik alapítója, tavaly a GQ-nak ezt nyilatkozta: „Különösen a ’90-es években a deszkás dizájn esztétikailag lopás volt. Lemásoltak bármit, Tommy Hilfigert, nagy divatmárkákat, bármit. És ez nagyon vonzó volt számomra, az az elképzelés, hogy valójában nincs hitelesség, és nincs valódi tulajdonjoga a dolgoknak.” Ez évtizedek óta probléma a nagy márkáknál. De ilyen a lázadás, nem ismer határokat.
Alessandro Michele gyakran mutat rá kollekciói ihletőjeként az ifjúsági kultúra és a streetwear iránti rajongására, de ebben az esetben Michele hangsúlyozza, hogy a fiatal, utcai közönség nemcsak a múzsa, hanem a kijelölt fogyasztó is.
Na, ez azért izgalmas. Anélkül, hogy puzséros kirohanásokba futnék bele, de ezek az emberek akkor érintkeznek az utcával, amikor kiszállnak a luxusautóikból és lelépnek a járdára, hogy bemenjenek a luxushotelbe, vagyis bocs, még ott sem, mert szőnyeg van leterítve a jobb szállodák elé.
Ezek az emberek beszélnek lázadásról, amikor luxusgöncökbe csomagolva, horroráron próbálják meg kiárusítani a városi és a gördeszkás kultúra szellemiségét, miközben sok eredeti gördeszkás cég meg tönkremegy. Ezek azok a márkák, akik egy-két évtizeddel ezelőtt még élesen elhatárolódtak az utcai kultúrától. Rakim és Eric B Gucci kabátait Dapper Dan tervezte, melyeket Gucci táskákból, és egyéb termékekből varrta. Eredeti Gucci anyagokból, de nem eredeti Gucci volt. Na, ez az igazi utca.
A Gucci nem örült anno, hogy a rappel keveredik, mert attól félt, így elveszíti luxusjellegét, és a gazdagok nem fogják vásárolni, ha a márka „összenégereződött”. Hasonló marketing szcenáriókat anno a Timberland és a Polo/Ralph Lauren is kiadott. BIG csak ne hordjon Timbát. Menjen mezítláb gyapotot szedni vagy mi? Szóval elképesztő. Azóta a hiphop popzene lett, a gördeszkakultúra fő inspirációs forrás. Egy dolgot azért ne felejtsünk el, a street gördeszkás filmek fele arról szól, hogy az olyan helyekről tiltják el-le, hajtják el a fiatalokat, ahol ezek a divatmegfejtők élnek, ahol a pénzüket tartják.
Besétálok egy teljes képzavarba – gördeszkás motoros retikül?
A kollekciónak van egy harmadik partnere is. Mégpedig a 101 éves olasz motorkerékpár-gyártó Moto Guzzi. A Pálász és a Guccsi egy MOTO GUZZI V7 motorbiciklit is megdizájnolt. Mindenfajta kiegészítővel együtt persze. Van egy olyan érzésem, szegény Moto Guzzi csak azért lett belerángatva, hogy legalizálja a létjogosultságát a közös motoros bőrdzsekinek. Amúgy a gördeszkás-motoros Gucci bőrnadrág megint egy olyan hármas kapcsolódás, hogy garantált lefagyást okoz a kisagyban.
Természetesen ez a kő gazdagokat nem érdekli, ők csak pózolni akarnak egymásnak. A párizsi, milánói, tokiói, oszakai és pop-up üzletekből pillanatok alatt el fog fogyni. Bangkokban, Londonban, New Yorkban, Los Angelesben Dubai milliomosai kicsit lehetnek deszkások is. Ne vegyük el ez tőlük. Hiszen annyira szegények. Lelkileg.