Barion Pixel

Őrült varázsszőnyegek

Benedek Csanád

2024.01.26.

8 perc

Varázsszőnyegek nemcsak varázsgombát reggeliző varázslóknak
Célunk a 4BRO-nál továbbra sem változott: megpróbáljuk elhozni, vagy ha kell, az olvasót varázsszőnyegen elrepíteni a világ olyan területeire, amiről érdemes tudni, amiért érdemes élni. A média többnyire a nyugatra figyel, mintha ott lenne a bölcsek köve. A varázsszőnyegek viszont keleten vannak. Faig Ahmed, az azerbajdzsáni Bakuban élő és dolgozó művész konceptuális alkotásai sajátos nyelvet képviselnek, melyek a hagyományos, ősi szőnyegszövési mesterséget ötvözik a modern vizuális megoldásokkal, így végül egyfajta szobrász​​művészeti alkotásokat hoznak létre.

Faig Ahmed at Sloma California

Keleten a helyzet változatlan?

A művészet nem ismer határokat, az internet korában nopláne, amikor mindenki szeme láttára bárhonnan előtörhet egy új stílus, egy új forma, egy új zseni. Azerbajdzsánról nem a szabadon szárnyaló művészi közeg jut elsősorban eszünkbe, de még másodsorban sem. A nemzetközi kutatások alapján a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolták, politikai vezetését 2022-ben pedig „szilárd, tekintélyelvű rezsimnek” titulálták, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság, súlyosan sérül. Magyarán politikusok szériaálmai alkotják egy ország képét. Sokan bele sem gondolnak, hogy egy művész, aki világhírű lesz, mekkora marketing értékkel bír az adott ország számára. Ide sororható Faig Ahmed ténykedése is.

Faig Ahmed és az LSD-s szőnyegek

Faig Ahmed 1982-ben született, már az új korszak gyermeke, így élhetne bárhol, de ő kitart hazája mellett, még akkor is, ha messze nincs megelégedve a jelenlegi állapotokkal. Ahmed 2004-ben diplomázott az Azerbajdzsán Állami Képzőművészeti Akadémia szobrászati karán Bakuban. 2003 óta különféle művészeti ágakban próbálta ki magát, beleértve a festészetet, videót és installációt, és a szobrászatot. Meglepő módon ez utóbbiból jött a pszichedelikus szőnyeg-art ötlete. Jelenleg a hagyományos azerbajdzsáni szőnyegek művészi tulajdonságait tanulmányozza – szétszedi a hagyományos szerkezetüket, átrendezi a keletkező részeket, majd ezeket a töredékeket kortárs szobrászati formákkal kombinálja.

Faig művészete során újragondolja a szó szerint több ezer éves technikákat, hogy
a hagyományok és a sztereotípiák lebontásával új vizuális határokat alakítson ki.

Ahmed behatárolhatatlan iparművészeti-szövészeti szobrászalkotásai gyakran egy túlméretezett szőnyeg alakját öltik, amelyek túlnyúlnak téglalap alakú formájának határain. Mint egy durva LSD-trip, úgy folynak le a színek és minták az őrült geometriák nagy örvényében a padlóra. Az angol azt mondaná rá, hogy trippy dippy, teljesen csöpögősen beállós őrült falikárpitok. Faig és a szövőnők csoportja kompozíciójával, amely látszólag a földre olvad, dekonstruálja a hagyományos ősi mesterségeket, hogy új vizuális szókincset hozzon létre.

A perzsaszőnyegeket nem egyedül készíti, több iparművész, és szövőnő segít neki, akik értik a formanyelvet. Faig pedig belekeveri a gombát a főzetbe. Az eredményt láthatjuk. Több híres kiállítása is volt. 2006-2011 között lett világhírű, az „Ütközések, és „Kétségek” sorozatával.

„Ezekben a szőnyegekben már nincs kétség.” – mondja a művész. „A minták geometriailag
érthető határainak lerombolása folyik – túlcsordul a padlón – ez a kétségek határa.”

Jameel Prize 3: Faig Ahmed

Egy az ezerből avagy Azerból

Faig több interjúban is kihangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán hasonlóan az amúgy vele területi vitában álló Örményországgal nagyon izgalmas kultúrával rendelkezik. Sok a kortárs művész él közöttük, csak nem jut ki nyugatra a hírük, és persze más kultúra, sokan nem merik publikálni a műveiket.

Úgy gondolja, hogy véleményünk, döntéseink gyerekkorunk behatásaiból fakadnak. Errefelé a hagyomány a fő tényező, amely a társadalmat önszabályozó rendszerként működteti. Az íratlan szabályok azonban a globális modern kultúra hatására megváltoznak. A szőnyeg a legyőzhetetlen keleti hagyományok szimbóluma, egy elpusztíthatatlan ikon megjelenítése. Ezért bár elsőre furcsa lehet, sokan szentségtörésnek tartják a dekonstruckiós munkáit. Valahogy olyan mintha beleírnál Mozartba vagy a Himnuszba.

De Ahmed művészetében azt a szemléletváltást tükrözi, ami megváltoztatja a világot. A szőnyeg egyben metafora is, a kis változtatások drámaian megváltoztatják a szerkezetét, az összképet és talán alkalmasabbá teszik a modern életre. A keleti kultúra vizuálisan nagyon gazdag. Ahmed mindezt minimalista formákban fedi le, lerombolva a hagyomány sztereotípiáit, és új, modern határokat húz. Az emberek kiszélesíthetik és megváltoztathatják a határokat, még ott is, ahol soha senki nem merte megtörni a helyi szellemet. De jött Ahmed Faig és megtette. Számunkra ezek csak érdekes, vicces, halus szőnyegek, de a szálakkal egyidőben egy kulturális harc is szövődik. A fiatalok viccelni akarnak, de leginkább hozzá kívánnak szólni a hagyományokhoz.

Ötezer év szőnyegidő

Ha elsőre úgy tűnik, hogy mi nem tiszteljük a perzsák szőnyegkultúráját, pont hogy ellenkezőleg. Ki ír ma már ilyesmikről?! Mégis mennyire régi és mennyire modern Faig fura megoldásain túl is! Itt egy ősi, nagyon komoly hagyományról van szó. A mi őseink még a hálót szőtték maximum, amikor az azeriek már valódi műalkotásokat hoztak létre a szövőszéken.

A perzsaszőnyeg vagy iráni szőnyeg készítése mintegy 5000 éves kultúrára vezethető vissza. A szőnyegkészítés, mint a nomád törzsek művészete, Ázsia, a Kaukázus és bizonyítottan Azerbajdzsán területén is már i. e. 2000-ben létezett és a különböző népcsoportok körében nagyjából egy időben terjedt el. A szőnyegszövést máig a perzsa kultúra és az iráni művészet elengedhetetlen részeként tartják számon. A keleti szőnyegek csoportján belül a perzsaszőnyeg sokrétű kialakításának változatosságával és kidolgozottságával tűnik ki.

A kézzel szőtt perzsaszőnyegeket már az ókori görög írók is említették, és azóta művészi tárgyaknak is tekintik.

Azerbajdzsán területe folyton-folyvást a különböző nagyhatalmak ütközőpontja volt. A 16. század végétől pedig a Kaukázus a perzsák uralma alá került, így a szőnyegszövés művészetében is kézenfekvővé vált a perzsa hatás. A perzsaszőnyeg máig fogalom, és mindig aranyárban mért értéknek számított. A perzsaszőnyeg értékét készítési technikája mutatja, vagyis a szőnyegbe bedolgozott csomók száma adja: egy-egy szőnyeg négyzetméterenként 90 ezertől másfél millió csomóig is terjedhet, attól függően, hogy az alapanyaga selyem-e vagy gyapjú, vagyis a perzsaszőnyeg értékét anyagának összetétele, csomóinak száma, a szőnyeg mérete és mintája határozza meg. A dupla csomózású technika révén olyan tartós szőnyegek is készülnek, amelyek több generációt is kiszolgálnak. A perzsaszőnyeg értékéből akkor sem veszít, ha használt vagy megkopott, ellenkezőleg, minél régebbi, annál többet ér.

A szőnyegszövés kezdete ismeretlen, mivel különböző okok; rovarrágás, sérülések miatt kezdeti példányai nem maradtak fenn. A legrégebbi megmaradt perzsaszőnyeg pont Azerbajdzsán területéről került elő. A Pazirik-szőnyeg valamikor Kr. e. 400 körül készülhetett, vagyis 2400 éves. Ma az Ermitázs múzeumban van kiállítva, nem csak a britek, az oroszok is szerettek „gyűjtögetni”. A Pazirik-szőnyeget 1949-ben ásták ki egy szkíta nemes sírjából a szibériai Altaj-hegységben. Finom szövése és kidolgozott képi kialakítása a gyártás idején a szőnyegszövés legfejlettebb szintjére utal. Arra is vannak jelek, hogy már Kr. e. 600-ban voltak ilyen szőnyegek.

A perzsaszőnyegeket pont Kr.e. 400 körül említette először a görög író, Xenophón Anabasis című könyvében. Tehát egy ilyen régi kultúráról van szó. Mi csak egy pillanat vagyunk az idő nagy perzsaszőnyegében. A nagy rohanásban, pénzszövésben mégis szánjunk egy pillanatot a kortalan szépségre is! A pillanat a miénk is, nemcsak az örökkévalóságé.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Davide Bonazzi: kortárs talján grafika nagybetűvel

Rockwell, aki lefestette a boldogságot, de megélni nem tudta

Tavis Coburn: a retro modernitás mestere

Szándékosan véletlen: szürreális Budapest Varga Balázs képein

Vhils, a vakolatvandál

Bicicleta Sem Freio: a fék nélküli brazilok, akik elvarázsolták a világot