Első állomás Velence. Többször jártam már ebben a városban. A világ egyik legfurcsább helye. Egy süllyedő föld, aminek belsejében csak gyalog tudsz közlekedni, illetve vízi járművel. Az átlagember azért jön ide, hogy megszemlélje ezt a szuper romantikus várost, aminek minden egyes szeglete a múltat idézi. A világ minden pontjáról ellátogatnak ide, csak azért, hogy akár egy délutánra is megéljék a város furcsaságát, különlegességét.
A turistákon kívül rengeteg a nászutas, akik a szerelmük egyik csúcspontját itt szeretnék átélni. Azonban a velencei maszkabál az, ami a legtöbb kíváncsiskodót a városba vonzza. Ez az esemény egy nagyon kultikus felvonulás, ami a város egész területére kiterjed. Ebben a városban rendezik meg kétévente váltakozóan Európa, sőt az egész világ egyik legrangosabb kortárs művészeti és építészeti biennáléját.
Engem ugyanakkor nem csak ezek az élmények bűvölnek el ebben a monumentális városban, hanem a rengeteg „tag” ami körülveszi ezt a nagymúltú várost.
Nem tönkreteszi a házakat, hanem egy leképezést ad a nagyvilágról, többlettartalommal látja el azt. Itt találkozik szimbolikusan Európa és Amerika, mi több a világ nemzetei. Itt valami olyan kulturális sokk éri a városi kószákat, felfedezőket, akik elemezni kezdik a salétromos házak falait, amit csak Velencében tudnak megtapasztalni a kultúra ezen ágazatának a kifinomult szakértői. Ebből a letaglózó élményből állítottunk össze egy bővített képanyagot számotokra.