Vagyis „Víz úr”, Laird Hamilton, másik nevén Mr. Waterman, tán többet volt a tengerben, mint „szabadlábon” a szárazföldön. Szörfösként mindent kipróbált, és még azt is kitágította, új irányzatokat nyitva a hullámlovaglásban. Laird Hamilton leginkább big wave szörfösként és a vízi akciósportok világának úttörőjeként ismert. A sós víz iránti affinitása mellett Lairdot feltalálónak, írónak, kaszkadőrnek, modellnek, …
Olaszok a pályán A 4BRO művészeti szekciójában tematikusan haladunk, igyekszünk minél több tehetséges európai graffitist és grafikust bemutatni. Az olaszok eddig kissé háttérbe szorultak, pedig Janus Pannonius óta tudjuk: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek”. Az taljánok mindig is kiválóak voltak a képzőművészet terén, nem véletlen, hogy a négy tini nindzsa teknőc is olasz …
Davide Bonazzi: kortárs talján grafika nagybetűvel Read More »
Magyar punkok menni Amerika Bödőcs óta tudjuk, hogy a Beatles tagjai szentgotthárdiak. Viccet félretéve, egészen vadul űzzük ezt a magyar eredetkutatást, mindenki magyar tulajdonképpen, csak lehet még nem tudja. Ugyanis még azt is kikutatták, hogy Robert Downey Jr. magyar szépapját Stern Jakabnak hívták, aki 1820-ban látta meg a napvilágot, és lisztkereskedőként dolgozott Tatán. Az lényegtelen, …
The best of the worst! Avagy a legjobb a legrosszabbólChōjin Densetsu Urotsukidōji. Éppoly fura, mint amennyire kiejthetetlen. Az Urotsukidōji: The legend of the Overfiend az egyik első hentai horrormanga, amely valahogyan átszivárgott a határokon, kijutott Japánból, és betört a nyugati világba. Próbálták eltitkolni, betiltani, elhallgatni, de olyan volt, mint egy vírus, amely megfertőzte az ártatlan, …
Urotsukidōji, a tiltott gyümölcs. Csakis elvetemülteknek! Read More »
A nyolcvanas években egy magára valamit is adó rapper ruhatárából a Kangol által piacra dobott bucket hat, esetleg beret hat éppoly nélkülözhetetlen elem volt, mint mondjuk a rikító színekben pompázó velúr melegítő szett, vagy éppen az cipőfűző nélküli adidas superstar lépő. De hogyan lett a prakitus munkaruhából hiphop divatcikk? Na, ennek járunk most utána. Az …
A hiphop fejek kedvence, avagy a Kangol és a hiphop összeborulása Read More »
Hogyan lett amerikai a foci? Avagy a rögbi volt előbb vagy a tojáslabda? Az amerikai foci korai története, minden brutalitása ellenére, meglepő módon az elit egyetemekhez kapcsolódik. Kevesen tudják, de az 1950-es évekig ez a sport valójában nem volt igazán népszerű. A foci a maga kis zárt világában élt, ahol más szabályok uralkodtak – pontosabban, …
Norman Rockwell minden bizonnyal a világ legismertebb amerikai sajtóillusztrátora, akit méltán neveznek Amerika „mesélőjének”. Művei hűen tükrözik az Egyesült Államok 20. századi történelmét. Egykoron nem tekintették valódi művésznek, csupán amolyan képanyag gyártónak a történetek számára. A The Saturday Evening Post magazin több száz borítóját köszönhetjük neki, festői tehetségét ugyan elismerték, de valódi művészi rangot nem …
Rockwell, aki lefestette a boldogságot, de megélni nem tudta Read More »
Besztológia A zenei média és a marketingguruk egyik kedvenc játéka, hogy top 10-es, top 50-es listákat állítanak össze, amiket aztán nagy elméletekkel igyekeznek alátámasztani. Ebben a cikkben szétszedjük ezeket a túltolt botorságokat. A zene nem sport, a rap nem sportteljesítmény, nem lehet objektíven mérni. Ízlések és pofonok között vágunk most rendet, miközben megmutatunk pár elfeledett …
Az ifjú Indiana Jones kalandjai sorozatban az volt a pláne, hogy Indy minden részben valami világhírességgel találkozott. Már gyerekként is sejtettem, hogy azért annak viszonylag kicsi az esélye, hogy valaki folyton-folyvást egy Nobel-díjasba vagy más hírességbe botoljon. Úgy látszik, a valóság felülírja a legfurcsább elképzeléseket is. A dán Peter Freuchen sarkkutató élete és kalandjai a …
A Macskafogó példája leginkább a magyar olvasók orientációjában nyújt segítséget. A Blacksad azonban jóval több ennél. Franciáknak szánt spanyol képregénysorozat, ami Amerikát mintázza, állat szereplőkkel, noir köntösben. Minden benne van, ami egy felnőtteknek szánt képregényben lennie kell: a füstös noir filmek hangulata és az ’50-es évek Amerikájának témái ihlették, melyeket zseniálisan ötvöztek az állatos, antropomorf …
