Hol nem volt, hol volt egy fiú, aki szerelmese lett az óceánnak és a hullámoknak. Mindennél jobban imádott lovagolni a hullámokon, éjjel-nappal ennek szentelte az idejét, miközben lassan a fiú férfivá ért. Teltek-múltak az évek, a hullámok és a férfi között a kapcsolat nem változott. Annyi történt, hogy a férfi szép lassan elfelejtett megöregedni. Míg újra és újra ő szerezte meg a legszebb és legnagyobb hullámokat mindenki előtt, lassacskán a világ legsikeresebb szörfösévé vált, és talán a világ legnagyobb atlétájává, míg az idő megállt és ő a pillanat buborékjaiban utazott tovább és tovább.
Kelly Slaterről beszélünk, aki a pillanatban és a pillanatnak él és éppen az 50. születésnapját ünnepli.
GOAT – Greatest Of All Time, azaz minden idők legjobbja. Bármennyire unikális is ez a cím, mégis jó néhány híres sportolónak kiosztották már. Tom Brady, Sugar Ray Robinson, Muhamad Ali, Michael Jordan, Tiger Woods, Tony Hawk, Shaun White, Novak Djokovic és hogy magyar szívünket is melengessem, Puskás Ferencet is a labdarúgás egyik goat-jaként emlegetik.
A hosszú lista kapcsán érezhető, hogy ez a megtisztelő elnevezés, azért inkább szubjektív, mint objektív. Tovább ezen nem is rugózok, pusztán egyetlen Kelly adatot biggyesztek ide, a több ezer fantasztikus statisztika helyett, hátha bennetek is azt kelti, amit bennem.
Kelly Slater 1992-ben nyerte meg először a Pipeline Masters versenyt (ez a legrangosabb hawaii szörfverseny), 2022 februárjában, 6 nappal az 50. születésnapja előtt, 9 évvel az utolsó és 30 évvel az első győzelme után újra megnyerte ezt a versenyt… Ugye értitek, amit leírtam? Valóban értitek?
50 évesen az első győzelme után pontban 30 évvel újra megnyerte
a Pipeline Masters trófeát (összesen 8 alkalommal nyert ilyet).
Elfogult rajongója vagyok és 50 éves, gondolom könnyen érthető, hogy számomra ő a legeslegnagyobb versenyző.
Annyi információ kering róla a neten, hogy avval óceánt lehet rekeszteni, amit nem szeretnék. Pusztán néhány gyöngyszemet emelek ki, ami kicsit megvilágítja a „Kellyworldöt”. Mint szörfös 11 világbajnokságot nyert a 32 éves profi karrierje alatt (három alkalommal végzett a 2. helyen, minimális különbséggel, nem beszélve a két 3. helyéről – ez 16 évet jelent a dobogón és hozzá 56 verseny győzelmet!!!), ő a legfiatalabb és legidősebb világbajnok.
Filmszínészként közel 50 filmben szerepelt, 1992-96 között állandó szereplője a Baywatch sorozatnak. Pamela Anderson, Cameron Diaz, Gisele Bündchen hölgyekkel randizott komolyabban többek között, de az esküvőig senkivel se jutott (állítólag nem is akart). Jelenleg Kalani Miller a jegyese, most már hosszú évek óta. Gyerekkora óta zenél, gitározik, zenét ír, és énekel, olyannyira jó ebben, hogy a Eddie Vedder a Pearl Jam frontemberével is koncertezett.
Vagyonát 20 millió dollárra saccolják, ő az egyik szellemi és fizikai atyja a texasi Surf Ranchnak, ahol a tökéletes mesterséges csőhullámon lehet szörfözni, van egy saját fentarthatóságot hirdető ruhamárkája, az Outerknown, kitüntették a Fehér Házban és Nelson Mandela azt mondta róla, hogy az egy nagyon fókuszált ember…! WTF?
Tovább is van, mondjam még? Nem mondom, hiszen annyi minden fantasztikus dologhoz van köze, hogy megunnánk a hosszú listát. Kelly Slater még annyi minden, hogy el sem lehet regélni. Hát nem teszem, sőt fordítok egyet a kártyán. A születésnapján nem illik az ember sötét dolgait elővenni, de különben úgy feküdnétek le, hogy ő nem is közülünk való. Pedig nagyon is. Minden hihetetlen információ, történet és elképzelhetetlen siker dacára fel kell ismernünk, hogy ő is „egy ember”.
Fáj a háta, eltörte a lábfejét egy fontos verseny előtt, retteg a sós vízi krokodiltól, kopasszá vált, fogékony az összeesküvés-elméletekre, lányával Taylorral bár jó a kapcsolata, de saját bevallása szerint se volt igazán jelen az életében, minden szabályok adta lehetőséget könyörtelenül kihasznál, bár az óceán és állatok védelmezője, mégis a Reunion szigeteki tragédia után a helyi cápa populáció ritkítását javasolta, neheztel apjára, aki túlságosan szerette az alkoholt, fél az öregségtől, csúnyán rá van zsibbadva a kriptovalutákra, és köszönte szépen nem kért az oltásból.
Szóval Kelly pusztán egy ember, akinek van egy fantasztikus képessége. Miszerint a saját világában (Kellyworld), a jelenében él és mozog pont 50 éve. Egyszerre egy remete és extrovertált (néhányan még autistának is nevezték… hahaha).
A pillanatban élni a tökéletes jelenlevés, az ő speciális szuper ereje. Ahogy ő fogalmaz, olyan ez,
mint egy hatalmas és meredek csőhullám közepében lenni. Nem izgulsz, nem tervezel,
csak vagy és minden idegszáladdal abban vagy, amiben éppen akkor vagy. Ezt érzi ő.
Dehogy mit is érez a világ Kellyvel kapcsolatban?
Óóó igen, sok fantasztikus dolga van Kellynek, számtalan győzelmi szörftrófeája, sok pénze, gyönyörű nők, kreatív és üzleti sikerek, híres emberek barátsága, még felsorolni se lehet mi minden csillogó értékes dolga van ennek az embernek. Ezért millió embernek a példaképe, kedvence és számtalan ember utálatának a tárgya. Azt merem gondolni, hogy azok az emberek utálják, akik irigyek. Hiszen neki van, nekem miért nincs? Erre nehéz mit mondani, de részemről azt merem gondolni, hogy minden, amit elért, abban olyan hihetetlen munka és energia van, ami predesztinálja a sikerre.
Az irigy ember nem fektet fejlődésbe energiát, az irigy ember az irigykedésbe fekteti az energiáját. Nagyon sok ilyen ember van és ezért sokan is utálják. Emellett, ha őszinték akarunk lenni, talán a legnagyobb „károkat” a szörfversenyző társainak okozta avval, hogy 32 éve versenyzik. Kimagasló sportolói zsenialitása miatt sok-sok generáció rengeteg őstehetsége csak pillanatnyi sikert és figyelmet tudott megragadni.
Még olyan zsenik, mint Rob Machado, Andy Irons, Mark Occhilupo, Joel Parkinson, Mick Fanning is kizárólag a legjobb pillanataikban tudták magukra irányítani a fókuszt, amit Kelly viszonylag gyorsan és kíméletlenül visszaszerzett tőlük. Gabriel Medina (28 éves) és John Florance (29 éves) a versenyszörfözés jelenlegi legnagyobb nevei se hoznak olyan nézettséget, mint amikor Kelly versenyezni indul. Mindezek ellenére olyan tisztelet veszi körül versenyzőtársai körében, ami versenysportban ritkán tapasztalható. Számtalan példa közül talán a legárulkodóbb az, hogy legutolsó elképesztő győzelme után az a Seth Moniz vette a hátára és ünnepelte sírva, akit a döntőben legyőzött.
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, ami már minimum egy évtizede foglalkoztatja az érdeklődőket. Meddig lehet ezt még fokozni? Mi lesz vele? Mikor vonul vissza? Sohasem ad konkrét választ, mindig a pillanatra reagál. Talán holnap, talán 5 év múlva. Simán kitelik tőle, és már simán el is hisszük neki, hogy „szinte” bármire képes.
Azok után, amit eddig elért, már nem igazán az a fontos, hogy mit érhet még el, hiszen csak ülünk és ámulunk rajta közel 3 évtizede. Oly sok dologban tolta ki a határokat, hogy jó pár generációnak van feladva a lecke, ha egyáltalán a teljesítménye közelébe akarnak kerülni. Legfontosabb sportolói tulajdonsága a hihetetlen fókuszáltság és elemzőképesség. Sokan úgy írják le, mint egy versenyző gépezet, aki mindenkit és mindent tud, ismer és kikalkulál maga körül, ergo egy érzelemmentes győzelmi masina. Bár analizáló képessége elvitathatatlan, mégis annyi további Kelly-kép létezik, ami árnyalja a személyiségének a valódi lényét.
Az egyik kedvenc tablóm az életéből a „high 5 story”.
Ebben a történetben talán megérthető hogyan keveredik benne a versenyszellem, a természethez való kapcsolódásának öröme és az emberi kapcsolat fontossága.
1995-ben a világbajnokság utolsó állomása előtt (Pipeline) Sunny Garcia vezette a bajnokságot, Rob Machado előtt, míg Kelly a 3. helyen tanyázott. Sunny meglepő módon kiesett a verseny elején, így Rob és Kelly versenghetett a világbajnoki címért. A két jóbarát. Az elődöntőben mindkét szörfös hatalmasat ment és egymás után vitték a fantasztikus hullámokat. Kellynek már megvoltak a nyerő hullámai (2 darab tökéletes 10 pontos hullám, és egy 9.77), de úgy szörföztek mintha csak ketten lettek volna az óceánban.
Miután Rob egy fantasztikus hullámot vitt el, Kelly rácsodálkozva barátja teljesítményére, felemelt kézzel ünnepelte. Ekkor Rob a szörf történet leglazább dolgát adta be. „Lepacsizott” gyerekkori barátjával verseny közben. Ilyen nem nagyon történt a történelemben se előtte, se utána. Főleg nem amikor egy VB-cím volt a tét! A verseny után rengetegen bírálták Kellyt, hiszen a futam megnyerésével bejutott a döntőbe, amit behúzva ő nyerte a világbajnokságot. Ebben a baráti pacsiban látták sokan Kelly számító oldalát, hiszen előnyösebb helyzetbe került a pacsi után.
Kelly és Rob a két barát igazából csak egy parádésat szörföztek együtt pompás természeti körülmények között és semmi mással nem törődtek. A két gyerekkori barát abban a futamban a szörföt és barátságot ünnepelte meg, a maguk zseniális módján. Amennyiben a sorsukat nézzük hosszmetszetben, akkor kijelenthetjük, hogy mindenki megkapta azt, amire igazán vágyott és predesztinált volt. Rob lett a világ leglazább „freesurfer”, míg Kelly megnyerte a versenyt és a világbajnokságot, és továbbra is jóbarátok maradtak. Pont, mint a mesében.
Kelly emberségét, azaz őszinte érzelmeit a következő videóban lehet igazán átérezni. Történelmi győzelmének díjkiosztóján beszél az érzéseiről, köszönetet mond a támogatóinak, fontos embereinek és megemlékezik egykori legnagyobb ellenfeléről, a korán elhunyt zseniális Andy Ironsról, annak fia és volt felesége jelenlétében. Megható pillanatok gyönyörű képekbe csomagolva. Egyértelmű érzés kúszik az ember gyomrába: „Kelly a szörfözés nagykövete”.
Annyi mindenről beszélhetnénk róla, de hiszem, hogy a legfontosabb elemeket érintettük. Ez az ember hihetetlen koncentráltsággal, munkával valóságra váltotta az álmait, életörömét a saját életében. Ezt olyan szintű tökélyre fejlesztette, hogy nagyjából az egész világ csak áll és leesett állal bambul, hogyan létezhet ilyen a valóságban. Mivel Kelly kinyitotta nekünk az elképesztő dolgok szelencéjét, ezért érdemes tovább figyelni az életét, hátha még magasabbra tolja azt a lécet, ami már most is brutális magasan van.
Boldog születésnapot Bajnok!
