Divatok jönnek és mennek, csak van, amelyikben nehéz menni és jönni. A mexikói botas picudasokat, vagy magyarul a hosszított hegyes csizmákat, talán tényleg nevezhetjük az egyik legextrémebb cipőstílusnak, amivel valaha is találkoztunk. Fontos adalék, hogy ez nem egy unatkozó francia divatmogul fejéből pattant ki, hanem egy tánczenei szubkultúra képzeletének termékei.
A mai divat egyik felkapott trendje, hogy ironikusan öltözködsz, például direkt hordasz Justin Bieberes pólót, még ha nem is hallgatod, és hasonlók. De ez kismiska ahhoz képest, amit a közép-amerikai modern tribal partikultúra körül kialakult tánccsapatok terjesztettek el. Korunk egyik legfurcsább divathulláma Mexikóból kiindulva Latin-Amerikában, és az USA déli részén terjed. Ennek alapját pedig az extra hosszú, hegyes és furcsa formájú westerncsizmák adják. Nem lehet nem megmosolyogva tekinteni rá, de Karinthyval együtt mondják a mexikóiak is, hogy humorban (és divatban) nem ismernek tréfát. Próbáld csak meg kigúnyolni valamelyik drogkartell tánccsapatát, és azok rajongóit. Lehet a következő csizma a te bőrödből lesz.
David Guetta már milliárdos nézettség felett járó klipjében ez csupán egy kultúrköréből kiemelt látványosság, ami jól néz ki. Mint amikor a popzene beemelte a saját zenei világába a breaktáncosok látványos elemeit, de maguk a breakesek, a b-boyok sosem táncoltak olyan nyák zenére.
Honnan is indult ez a stílus, ami egyszerre zene és divat?
A tribal zenei mozgalom Új-Mexikóból indult 2000 környékén, amikor még a modern hangzása ellenére is sokkal inkább kapcsolódott az azték népzenéhez. Majd Monterreyben keveredett a kubai hatásokkal. Érdemes még megemlíteni, hogy nem egyfajta latin stílus létezik, hanem sok, és ezek is keverednek. Cumbia, soca, favella/baile funk, batucada, reaggatón, tribal, guarachero, samba és most csak a dobok aspektusából írtam le egy részét a stílusoknak.
A guaracha Kubából származik, gyors tempójú, humoros dalszövegekkel operáló vidám tánczene. Guarachákat játszottak és énekeltek a komikus buffo-színházakban, táncszalonokban, és a 20. század elején a guaracha volt a kedvenc zenei forma a havannai bordélyházakban is.
A tribal guarachero, más néven trival olyan zenei műfaj, amely egyesíti az elektronikus tánczenét a regionális mexikói zenei műfajok bizonyos törzsi ritmusaival. 140–280 BPM között megy a veretés és afro-kubai ritmusokat, valamint latin synth elemeket alkalmaz. A tribal guaracherót néha „3ball”-nak is nevezik.
A spanyol „b” és „v” betű hasonlósága ellenére nem szabad összetéveszteni a tribal house-zal vagy a techno-cumbia zenével. Nem árulok zsákbamacskát, én nehezen tudom ezeket megkülönböztetni, de nem merném a szemükbe mondani.
A tribal guarachero zenére sajátos táncmozgással rendelkező egyéni táncosok, vagy tánccsoportok szoktak versenyezni. Ezt úgy képzeljük el, hogy mindenki táncol, majd jönnek a táncversenyzők, akik táncolnak, közben is mindenki táncol, és utána is mindenki táncol. A DJ is táncol. A különleges ruhák és az élénk ritmus támogatják egymást. A stílus része a humoros, karikírozott megjelenés, azonban az is fontos szempont, hogy ne csak a versenyzők, hanem a nézők is adjanak a stílusra. A mexikói hegyes csizmák kultusza is organikusan kapcsolódott a trival zenéhez. Trival/tribal bootsnak is nevezik.
A botas picudasok, a.k.a. hegyes csizmák a mexikói vidéki mulatós
zenei szubkultúra ruhatárának kötelező kellékei lettek.
Mint ahogy az lenni szokott, többen is maguknak vindikálják az elsőséget. Matehuala és Monterrey között jó ideje tart a vita, hogy kinek volt először igazán őrült csizmája. A stílus mára megtalálta a saját közegét az USA-ban is, sőt Eric Rincon szerint a dallasi, austini bulik jobban szervezettebbek, és többen is látogatják, mint a hazai megmozdulásokat.
Láthatóan nem csak fellépő show-műsor csizmák ezek. Az utcán is kirakják a szettet és a hétköznapokban is swageskednek benne. A trend onnan indult, hogy a helyi vagány csávók, egyre hosszabb orrú csizmákat csináltattak, aztán az egész elszabadult. A táncversenyekben így akartak kitűnni, de ez oda-vissza hatott.
Az önirónia is határozottan része az egész stílusnak, hiszen egyben ki is gúnyolják a hegyes csizmák
kultuszát azzal, hogy az extrémitásig viszik el, de másrészről ezzel tovább éltetik is a stílust.
Az egyik legismertebb mexikói trival DJ-csoport a 3BallMTY (ejtsd: „Tribal Monterrey”) Monterrey városából. A három amigo: DJ Otto, DJ Sheeqo és a trival pápa Eric Rincon szettjeire táncolják a trivalt a helyiek. Chrrrival, így ejtsd ki, nehogy összekeverjék a klasszikus tribállal, senki nem akar bajba kerülni egy desperadóval a mexikói éjszakában.
Utószó, avagy nincs új a nap alatt
Talán a középkori divat egyik legfurcsább és legizgalmasabb trendje volt az extrahosszú és hegyes orrú cracow cipő. Micsoda idők ezek, amikor még a lengyelek diktálták a divatot. Ezek a cipők valószínűleg először 1340 körül jelentek meg Krakkóban, és nagyon gyorsan elterjedtek. Virális volt, alig 110 év kellett és már egész Európában hordták őket. Annyira lázadó, trendi és friss volt, hogy 1463-ban IV. Edward törvényen kívül helyezte az extrahosszú hegyes cipőket.
Konkrétan megtiltotta a cipőhegyeket, amelyek két hüvelyk fölé nyúltak a lábujj felett.
A királynak voltak erre emberei, akik körbejártak és ellenőrizték, hogy nem túl hosszú-e a csukád. Az emberek azt hitték, minél hosszabb a lábujj, annál nagyobb a… szóval férfiasabb a viselője.
Bálnacsontot, és egyéb merevítőket használtak, hogy minél hosszabb és hegyesebb orra legyen a cipőknek. Leírások vannak arról, hogy állítólag egyfajta szexuális vonzereje volt a hosszított csizmáknak. Ha ezt nem is lehet ma már felmérni, de mindenképp nagyon szexinek tartották, ezért is tiltották be a franciákhoz képest konzervatívabb Angliában.
Az abszurd hosszú cipők drágák voltak, és egyértelműen hátráltatták viselőjét abban, hogy hatékonyan részt vegyen bármilyen fizikai munkában. Emiatt a szabadidő és a luxus mutatói is voltak, a praktikum zsarnokságától mentes élet jelképei. Olyanok viselték, akik ezt megengedhették maguknak, de pont ezért viselték olyanok is, akik nem, hiszen mint a mai korban, akkor is sokan akarták jobb módúnak, többnek beállítani magukat. Nem tudom mi vár ránk, de már a Comme des Garçons és az Adidas is támad a hegyescipő-fronton.
