Emlékszel rá, mikor előszőr láttál havat? A puha lágyságára a kezedben, a ropogására a talpad alatt, mely kalandra hívott egy csodálatos világba, ahol minden csöndbe burkolózik, ahol a hideg kristálytakaró alatt még a nyár emlékei szunnyadnak.
Ugorjunk az időben! Legyen ez a nyár a legutóbbi, a helyszín pedig a Pinetime csapat főhadiszállása. Itt fogalmazódott meg annak a kezdeményezésnek a gondolata, amely visszatér a snowboardozás gyökereihez. Egy olyan formátumhoz, amely még az ártatlanság korában született.
Back to the Roots
Mt. Baker Legendary Banked Slalom. 1985 óta a snowboardrendezvények Szent Grálja. A Washington államban található 3285 méter magas hegy, indián nevén Koma Kulshan több szempontból is különleges.
Egyfelől a Föld legnagyobb havazásnak kitett területeinek egyike, másrészről azon helyek közé tartozik, amik mélyen gyökereznek a snowboard történetében és kultúrájában, lévén az első resortok egyike volt, akik örömmel fogadták a snowboardosokat, nem pedig kitiltották őket.
Ebből adódóan a Mt. Baker sokak állandó bázisává vált. Ekkor jött a képbe Tom Sims és Bob Barci, akik egy újfajta ötlettel álltak elő, mivel már végtelenül unták, hogy a sí- és snowboardversenyek egy kaptafára mentek.
Tom és Bob olyan pályát szeretett volna látni, amely képes megfelelni a szörfstílusú kanyaroknak, amelyek jobban illeszkednek a snowboardozás adta dinamikához.
A Mt. Baker domborzata pedig tökéletesnek bizonyult a páros által megálmodott kanyarokhoz. Így született meg az esemény, amely kiállva az idők próbáját, immáron 37 esztendeje hozza lázba a sport legnagyobbjait.
Ámos-hegy legendája
Ahogy a Mt. Baker a kezdetektől fogva szilárdan beépült a snowboardos köztudatba, úgy Eplény is hasonló utat járt be az évtizedek során. Most furcsának tűnhet, de bizony a 90-es évek elején több hazai hegyről is kitiltották a snowboardosokat. Ezzel szemben Eplényben nem vezettek be ilyen szankciókat, ami az idők folyamán szép lassan a hazai freestyle snowboardozás elsőszámú bázisa lett. Megannyi eseménnyel a háta mögött.
Nem tudom mi okból, talán hogy nem érezhető annyira az alpesi feeling, de az Ámos-hegynek van egyfajta melegebb, bensőségesebb hangulata. Ezt a vibe-ot tovább erősítendő a Pinetime csapata idén januárban elhozta a Banked Bakony Slalomot, ami a snowboardsport hőskorának szellemiségét idézi. A generációkon átívelő közösségi lét minden szépségével.
A képet kicsit árnyalja, hogy az esemény létrejötte szinte az utolsó pillanatig kérdéses volt, mivel a Síaréna Vibe Park vízhiánnyal küzd ebben a szezonban. A víz pedig köztudottan a hógyártás elengedhetetlen összetevője. Nagy erőfeszítések árán és hála a vezetőségnek a közösségi erő győzedelmeskedett, így végül sikerült egy patent kis pályát kialakítani, amivel a rendezvény megfelelt a World Snowboard Federation hivatalos licenckövetelményeinek.
Túljutva a legnagyobb nehézségen, amivel a tengerentúli „nagytestvérnek” minden bizonnyal nem kellett még soha megküzdenie, a srácok előtt már nem volt lehetetlen. Előkerültek a lapátok, melyek nyomán a pálya kezdett körvonalazódni. Majd végül a kép összeállt, a legvégén stílszerűen az esemény építőiről elnevezett elemekkel, nevesül Hartmann-Hurok, Kocz-Kanyon és Pulykanyar.
Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen(ne).
Ha tehetné. De a buli csak most indul, miután kezd egyre több ismerős arc feltűnni a hegyen. És micsoda arcok! Rigler Miki, Fritz Boti, Pátkai Marcell, Koczka Gergő, Manninger Máté, Szkalák Geri, Bakró Balázs, Foki Ákos, Őri Patrik, Ajtai András, Toma Tamás, Makács Péter, Kováts Domi, Czéh-Tóth Máté, Bécsy Balázs, Magyary-Kossa Zsolt, Németh Örs, Sticzay Péter, Németh Benedek, Garamvölgyi Olivér, Matta Bazsi…
Közel 80 induló! Első hívásra. Kopár domboldalak közepette, egy (mű)hósávon. Ezek után bátran kijelenthetjük, hogy ez a hóban szörfözős formátum működik nálunk is. A könnyed és felhőtlen versenyzés pedig olyan oldott légkört eredményez, ami kihat minden jelenlévőre. A szervezők elérték a céljukat, kaptunk ajándékba egy napot, amire mindig örömmel és mosollyal az arcunkon fogunk visszaemlékezni.
Na meg arra, hogy míg a többiek snowboardoztak, addig Botira valahogy nem azok az erők hatottak, úgy lebegett végig a pályán, messze maga mögött hagyva mindenkit. Majd a nap végén magasba emelte a Hartmann Jani keze munkáját dicsérő Banked Bakony totemállatát, a „Vadkanyó” trófeát.
Köszönet a Snowpark Eplény csapatának, akiknek lelkes munkája nélkül ez a pálya nem készülhetett volna el!
